A külpolitikában is egyre inkább kidomborodnak Magyar Péter személyiségjegyei
Demokrata
2026-10-04 07:11
A látványos béküléstől az újabb diplomáciai konfliktusig jutott el néhány hónap alatt Budapest és Kijev viszonya annak ellenére, hogy Magyar Péter kormányra kerülése után még komoly várakozások övezték a magyar–ukrán kapcsolatok rendezését. Budapest ugyan szinte azonnal hozzájárult a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, azonban a kettes és hármas klasztert már blokkolta. Az uniós vétók után az Ukrajna gründolta Kárpáti Nyolcak (C8) nevű szervezetben Magyarország részvétele körül alakult ki vita, emellett a magyar kormányfő durván kikelt az ellen is, hogy az ukrán Naftohaz és a magyar Mol megállapodott arról, hogy az ukrán stratégiai üzemanyagkészletek számára új tárolókapacitásokat építsenek a határ közelében, amiről a fórum margóján a Mol és a Naftohaz írt alá szándéknyilatkozatot. A miniszterelnöki elutasítás nyomán Magyarország egyelőre kimarad a Kárpáti Nyolcak nevű formáció intézményes működéséből, stratégiai tároló pedig nem épül a határ magyar oldalán.
A dolog érdekessége, hogy az első híradások alapján még úgy tűnt, a Kárpáti Nyolcak szövetsége a magyar fél részvételével alakult meg, a fórummal párhuzamosan rendezett üzleti megbeszélésen pedig a Mol szándéknyilatkozatot írt alá a Naftohazzal. Az ugyan kissé furcsának tűnt, hogy Magyarországot másokkal ellentétben csupán a kijevi nagykövetség ideiglenes ügyvivője képviselte a nyugat-ukrajnai Bukovelben tartott eseményen, a Külügyminisztérium azonban erre nem adott magyarázatot.
Aztán a parlament ülésén robbant a bomba, Magyar Péter egy kérdésre válaszolva teljesen elfogadhatatlannak nevezte az állítást, hogy egy szuverén ország egy nemzetközi együttműködés, a Kárpáti Nyolcak tagja volna, ha erről az érintett országgal előzetesen nem egyeztettek és ahhoz nem járult hozzá. Mint fogalmazott, az eseményre meghívták, de ő nem fogadta el. A kormányfő határozottan elutasította a határ menti ukrán tároló megvalósítását is.
Nézzük, miről is van szó. A Mol és az ukrán állami Naftohaz 2026. szeptember 20-án aláírt egy nem kötelező érvényű megállapodást, hogy megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak Ukrajnának szánt kőolajtermékek és üzemanyagok stratégiai készleteinek magyarországi tárolására. A megállapodás infrastrukturális alapja egy olyan úgynevezett termékvezeték, amin Magyarország már eddig is szállított dízelolajat Ukrajnába. Nem is keveset, az ukrán import tíz százalékát évente.
A Memorandum of Understanding egyébként a szándéknyilatkozatnál több, a keretmegállapodásnál kevesebb. A lényeg, hogy jogilag nem kötelező szerződés, de számonkérhetően erős szándékot jelent a megvalósításra. Szakértők rámutatnak arra is, hogy ez a húzás kilóg a kormány egyébként Ukrajnát a háborúban támogató politikájából. Mint felteszik a kérdést, miért kellett ezt az Ukrajnát segítő projektet leállítani? Meglepő, de nem szokatlan az az érv, hogy egy ilyen tároló célpont lehet, mivel újabban Oroszországot veszélyforrásként azonosítja a kormány, sőt kiutasított tíz orosz diplomatát, a legoptimistább olvasatban is húzza az időt a paksi bővítés kérdésében, 2027 végére pedig teljesen meg akarja szüntetni az orosz kőolaj importját. A kormány tehát miközben pragmatikus politikáról beszél, valójában folyamatosan konfrontálódik Moszkvával.
A Külügyminisztérium csak ezt követően reagált a történtekre, rövid közleményben tudatva, hogy bár hazánk nem tagja a Kárpáti Nyolcaknak, szorosan figyelemmel követi annak létrehozását és további alakulását. A külügy sajtóosztálya azt is közölte, magyar részről az eseményt a helyszínen a kijevi nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő kísérte figyelemmel. A fórumon elfogadott nyilatkozathoz Magyarország nem csatlakozott, a közös dokumentumot Ukrajna, Ausztria, Románia, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia képviselői fogadták el. Az ukrán pénzügyi tárca által koordinált kezdeményezés célja egy 34 energetikai, ipari és logisztikai beruházásból álló, 115 milliárd eurós térségi fejlesztési program elindítása.
Ezek után a közösségi médiában megkezdődött az üzengetés. Andrij Szibiha amellett, hogy az orbáni politika továbbéléséről írt, jelezte, szükségtelenül konfrontatívnak látják a magyar kormányfő C8-akról szóló állásfoglalását. Az ukrán külügyminiszter szerint Kijevet meglepte Magyar Péter kirohanása, és mint fogalmazott, az orbánizmus a múltban sem tett jót se Magyarországnak, se a tágabb térségnek, és a folytatódása sem tenne semmi jót. Szibiha reagált Magyar Péter azon kijelentésére, hogy kormánya nem fogja engedélyezni Magyarországon az ukrán szükségletek kielégítését célzó olajtároló létesítmények építését. A kijevi diplomácia irányítója szerint az ilyen nyilatkozatok kétségbe vonják az ukrán és a magyar energetikai vállalatok közötti közvetlen, gyakorlatias és kölcsönösen előnyös együttműködést, amiben a felek egy kétoldalú memorandumban megállapodtak.
Lényegében Kijevet pártolva bírálta Magyar Pétert a kormány hazai támogatóinak egy része is. Mint fogalmaztak, miközben a Magyar-kormány rengeteg nagyon fontos kérdésben szakított elődje gyakorlatával, és az országot a helyes útra terelte, az Ukrajnával szembeni rendkívül barátságtalan és ellenséges politika megmaradt, e kérdésben mintha beleragadt volna az orbánizmusba. Persze, nem maradt adós Magyar Péter sem, futballhasonlattal – egy falusi labdarúgócsapathoz mérte Kijev lépéseit és utasította vissza az ukrán vezetés diplomáciai előrerohanását – igyekezett megvilágítani a helyzetet: „Mondok önnek egy példát: Szia, alapítottunk egy focicsapatot a szomszéd faluban. Nem ismerjük egymást, de te is a tagja vagy, te hozod a labdát.”
Orbán Anita később New Yorkból bejelentkezve igyekezett nyugtatni a kedélyeket. A külügyminiszter közölte, hogy az ENSZ-héten többször is találkozott ukrán kollégájával, és sikerült rendezni vele a félreértéseket. Orbán Anita ehhez még hozzátette, amíg a nyilvánosság csak a közösségi médiában zajló eseményekről értesült, addig a háttérben több megbeszélés is zajlott Magyarország és Ukrajna között; így például napi kapcsolatban áll Ukrajna miniszterelnök-helyettesével, egyben az unióért felelős miniszterével, mivel ő felügyeli a törvénytervezetet.
E zavaros kommunikációt látva az ember csak kapkodta a fejét. Lehet, hogy Magyar Péter azt gondolja, hogy ez a kommentelős Facebook-kommunikáció működik a nemzetközi kapcsolatokban is. Téved. Annak ellenére is, hogy Donald Trump hasonló módon randalíroz éjjelente a közösségi médiában. Csakhogy az Egyesült Államok súlyához nem mérhető Magyarország. Az is igaz, hogy ezt a stílust műveli éppenséggel Ukrajna is, ám talán nem ezt kellene követni. Még akkor sem, ha Kijevvel szemben éppenséggel működhet is ez a fajta kocsmai erőfitogtatáshoz hasonló kommunikáció. A magyar kormány mintha érezné, hogy Kijevben nem lehet bízni, csak az erőből ért, ezért aztán nem játssza ki minden ütőkártyáját, így például blokkolja a csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének megnyitását. Mondhatnánk, hogy ebbe a sorba illik ez a durva kommunikáció is, ám ez inkább magyarázható Magyar Péter személyiségjegyeivel, és nehezen tekinthető egy átgondolt stratégia részének.
Ilyen ugyanis egyelőre nincs. A magyar külpolitikát úgy lehetne összefoglalni, hogy Budapest az uniós pénzek hazahozatalának és a kapcsolatok rendezésének reményében kritikátlanul igazodik az európai fősodorhoz. E tekintetben részben kivételt jelent Ukrajna és a migráció kérdése. E két témának ugyanis vannak belpolitikai vonatkozásai, és a teljes igazodás e témákban a Tisza táborát érintő felmérések alapján a népszerűség csökkenésével járna. Ráadásul e kérdésekben nem teljes az európai egység sem, ami kicsit kiszélesíti a magyar kormány mozgásterét. Szó sincs tehát arról, hogy ez a keménykedés a nemzeti érdekek hatékony védelmét szolgálná. Inkább arról, hogy e tekintetben a hatalomtechnikai és a nemzeti érdekek egybeesnek.
Nem jelenti ez az orbáni politika folytatását sem. Attól Orbán Anita folyamatosan elhatárolódik, és a feltételezést ebben a kérdésben is határozottan elutasította. Valóban. Az előző kormány idején a célok és a feltételek világosak voltak, és a legmagasabb szintű politikai üzengetés mellett is folytatódtak az alacsonyabb szintű egyeztetések. Az ukrán kérdésben az elmúlt napokban történtek sokkal inkább azt erősítik meg, hogy Magyar Péter részvétele vagy jóváhagyása nélkül egyetlen egyeztetésnek vagy megállapodásnak sincs valódi súlya. Úgy tűnik, mintha a miniszterelnök nem tudott volna erről a formálódó ukrán kezdeményezésről. Nem kizárt, hogy egyszerűen nem olvasta el a róla készült feljegyzést, aztán korrigált. Méghozzá a maga módján.
Ha viszont Magyar Péter minderről tudott, akkor nem csupán kommunikációs hibáról van szó, hanem az átláthatósággal van baj. Egyébként pedig ha sokáig fennmarad a kormányon belül ez a fajta hatalommegosztás, akkor az nem csupán a működés hatékonyságát gyengíti, de idővel belső feszültségeket is okozhat. Emellett a nemzeti érdekek érvényesítését is gyengíti a magyar–ukrán kapcsolatokhoz hasonló fejetlenség a külpolitikában.
Tisztelt Olvasónk!
Ha Ön szeretné támogatni lapunk megjelenését, azt hálásan köszönjük.
A támogatás összegét átutalhatja az alábbi számlaszámunkra.
Demokrata Kiadó és Vagyonkezelő Zrt. 10300002-13715544-00024901
SWIFT: MKKB HU HBIBAN: HU47 1030 0002 1371 5544 0002 4901
Kérjük, tüntesse fel a „ támogatás ” szót a közleményben!
Ha postai csekken fizetne be, kérjük a +36 30 382 5812 számon jelezze ezt!