● news.bsdnet.hu

A tudósok régóta tudják, hogy a mexikói főváros süllyed, az új generációs műholdas mérések azonban most először mutatták meg egészen pontosan, mennyire súlyos a helyzet. Egyes városrészek évente akár 35,5 centimétert is veszíthetnek a magasságukból. Ez már nem lassú geológiai folyamat, hanem szemmel látható átalakulás. A probléma gyökere évszázadokra nyúlik vissza. Mexikóváros ugyanis egy egykori tómederre épült. Aspanyol hódítókáltal meghódított azték főváros, Tenochtitlán még a Texcoco-tó szigetein állt, a tó nagy részét azonban később lecsapolták. A város alatt ma is hatalmas víztározó rétegek húzódnak. Ezekből szivattyúzzák ki azt a rengeteg talajvizet, amelyre a több mint 20 milliós lakosságnak szüksége van. Csakhogy ahogy a víz eltűnik a talajból, az üledékes rétegek fokozatosan összenyomódnak. Magyarul: a város alatt szó szerint összeesik a föld. Ehhez jön még hozzá az óriási infrastruktúra súlya: utak, metrók,felhőkarcolók, lakónegyedek és ipari zónák nehezednek a puha talajra. A mostani adatokat a NASA és az indiai ISRO közös műholdja, a NISAR szolgáltatta, amelyet 2025 nyarán állítottak pályára. A rendszer különlegessége, hogy radarjai milliméteres pontossággal képesek érzékelni a felszín deformációját. A műhold 12 naponta feltérképezi a Föld teljes felszínét, és még sűrű növényzeten keresztül is képes mérni a talaj mozgását. A Mexikóvárosról készült radaros képek szinte absztrakt festménynek tűnnek: a sötétkék foltok jelzik azokat a részeket, amelyek néhány hónap alatt több centimétert süllyedtek. A kutatók szerint ráadásul ez csak a kezdet. A NISAR a jövőben világszerte segíthet nyomon követni a süllyedő nagyvárosokat és a klímaváltozás által veszélyeztetett part menti régiókat. A süllyedés nem elméleti probléma, hanem nagyon is látható jelenség a városban. A híres Függetlenség Angyala-emlékmű például 1910-ben épült, de azóta annyira eltérően süllyedt körülötte a talaj, hogy újabb és újabb lépcsőfokokat kellett hozzáadni. Ma már 14 plusz lépcső vezet fel hozzá. A városban számosépület megsüllyedt, megrepedt vagy megdőlt, az infrastruktúra pedig folyamatos karbantartást igényel. A problémák a metrórendszert is érintik. És miközben a város egy része süllyed, más részei eltérő ütemben mozognak, ami különösen veszélyessé teszi a helyzetet. A kutatók szerint Mexikóváros csak az egyik leglátványosabb példa arra, mi történik, amikor egy modern nagyváros túlságosan intenzíven használja a felszín alatti vízkészleteit. A világ számos part menti vagy üledékes talajra épült városa hasonló problémával küzd. Az emelkedő tengerszinttel együtt ez különösen veszélyes kombináció lehet a jövőben. A NISAR egyik legfontosabb küldetése éppen az, hogy ezeket a lassú, de drámai változásokat időben észlelje. Mert amikor egy város évente több tíz centit süllyed, az már nem geológiai érdekesség. Hanem urbanisztikai vészjelzés. via Fotó: illusztráció, Getty Images Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, aznlc Facebook-oldalánteheted meg.