● news.bsdnet.hu

Közösen fejleszti a főváros és a kormány a Duna budapesti partszakaszát és kikötőit – jelentette be Vitézy Dávid közösségi oldalán . A közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) olyan új működési modell kialakításáról döntött, amely lehetővé tenné, hogy a budapesti dunai hajózásból származó bevételeket közvetlenül a rakpartok és környezetük fejlesztésére fordítsák. A tárcavezető szerint egy több mint 30 éve napirenden lévő, de mindeddig megoldatlan problémát rendeznének. Jelenleg ugyanis a Duna mederhasználata az állam, míg a parthasználat a főváros kezében van. Vitézy szerint a széttagolt rendszerhez hozzájárul az is, hogy számos esetben mindössze egy-két évre kötnek szerződéseket a kikötők használatára. Ilyen feltételek mellett a szereplőknek nem éri meg hosszú távú beruházásokba és fejlesztésekbe kezdeni, ami a miniszter szerint hozzájárult a jelenlegi, sok esetben méltatlan állapotok kialakulásához. A tervek szerint a rendszert egységesítenék, a kapcsolódó kérdésekben pedig egy, az állam és a főváros 50-50 százalékos tulajdonában álló társaság rendelkezhetne. A konstrukció egyik legfontosabb eleme, hogy az ebből származó nyereséget visszaforgatnák a budapesti rakpartok és környezetük fejlesztésébe. A forrásokat többek között a főváros épített örökségéhez méltó környezet kialakítására és a Duna közcélú hasznosítására fordítanák. Vitézy Dávid szerint ezzel közvetlenebb kapcsolat jöhetne létre a Duna budapesti szakaszának gazdasági hasznosítása és a fővárosi közterületek fejlesztése között. A hajózásból befolyó pénz így hozzájárulhatna ahhoz, hogy a rakpartok rendezettebb és élhetőbb területekké váljanak. A miniszter úgy fogalmazott: azt szeretnék elérni, hogy a Duna-part a jelenlegi állapotával sok esetben ne „szégyenfoltja”, hanem valódi büszkesége legyen Budapestnek. A döntés egyben az új kormány és Budapest közötti együttműködés egyik első kézzelfogható eredménye. A kabinet már megalakulását követően jelezte, hogy új alapokra kívánja helyezni kapcsolatát a fővárossal. Ennek egyik eleme az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ahol a kormány és Budapest közösen dönthet a fővárost érintő fejlesztési kérdésekről. Dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere szerint a kerületek vezetőit nem tájékoztatták megfelelően arról, miről állapodott meg a főváros és a kormány. A polgármester ezért levelet írt Magyar Péter miniszterelnöknek, amelyben azt kéri, hogy a kerületeket is vonják be a megállapodás részletszabályainak kidolgozásába – részleteket cikkünkben talál . Vitézy Dávid egy nappal korábban arról is beszámolt, hogy három jelentős magyarországi vasúti beruházáshoz kér uniós támogatást a kormány. A projektek a 3550 milliárd forint értékű Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részét képezik, és Budapest mellett a nyugati országrészt, illetve az adriai vasúti kapcsolatokat is érintik. Az egyik legelőrébb tartó beruházás a Gubacsi vasúti híd cseréje. A jelenlegi híd a Csepeli Szabadkikötő vasúti kiszolgálásának kulcsfontosságú eleme, állapota miatt azonban a vonatok évek óta mindössze 5 kilométer per órás sebességgel haladhatnak át rajta. A régi átkelő helyére mintegy 31 milliárd forintból épülhet új vasúti híd. A kivitelezési közbeszerzés már lezárult, a kormány pedig utófinanszírozásként vonna be uniós forrást. A második pályázat a Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa–Gyékényes vasúti kapcsolat korszerűsítésének előkészítését szolgálná. Ennek része a gyékényesi deltavágány megtervezése, amelynek megépítésével a vonatok irányváltás nélkül haladhatnának tovább Horvátország és az adriai kikötők felé. A projekt keretében azt is megvizsgálják, kialakítható-e Nagykanizsán egy, a belvároshoz közelebbi vasúti megálló. A legnagyobb távlatú terv ugyanakkor a Budapest–Győr nagysebességű vasút. Az uniós forrásból a magyarországi szakasz engedélyezéséhez szükséges műszaki terveket készítenék el. Az új pálya Győrön keresztül kapcsolhatná Budapestet a közép-európai nagysebességű vasúti hálózathoz, így A beruházás egyúttal tehermentesíthetné a jelenlegi Budapest–Győr fővonalat: ha a távolsági vonatok egy része átkerülne az új pályára, több hely maradhatna az elővárosi és tehervonatoknak. Vitézy szerint ugyanakkor egy évtizedes léptékű nagyberuházásról van szó, amelynek előkészítését most kell folytatni ahhoz, hogy a 2030-as évek végére kézzelfogható eredménye legyen.