● news.bsdnet.hu

A fővárosban közlekedők rendszeresen tapasztalhatják Bár sokan felteszik a kérdést, hogy miért marad el a büntetés a bekamerázott utcákon, a válasz elsősorban a jogszabályi háttérben keresendő. Kamerafelvétel alapján jelenleg szinte csak az úgynevezett objektív felelősség alá tartozó, súlyosabb jogsértések – például a gyorshajtás, a piros lámpán való áthajtás vagy a behajtási tilalom megszegése – esetén lehet bírságot kiszabni. Ilyenkor a jármű üzembentartója felel a szabálytalanságért, minden más esetben viszont bizonyítani kellene, hogy pontosan ki vezette az autót. A rendőrség ugyan megpróbálja nyilatkoztatni az üzembentartót, de ő – élve a törvény adta jogával – többnyire nem tesz magára vagy hozzátartozójára terhelő vallomást. A főpolgármester az objektív felelősség kiterjesztését már 2024-ben, majd 2026 májusában is kezdeményezte, eddig érdemi eredmény nélkül. További komoly akadály, hogy az objektív felelősség alá tartozó esetekben kizárólag a rendőrség szabhat ki bírságot, és csak a saját informatikai rendszerébe bekötött kamerák felvételei alapján. Bár a fővárosi önkormányzat, a Budapest Közút és a kerületek több ezer kamerát üzemeltetnek, a rendőrségi rendszerhez mindössze 29 sebességmérő és egyetlen, a piroson áthajtást figyelő kamera csatlakozik. Ennek oka kettős: Ez a helyzet 2017-ben szilárdult meg. Addig a szabályozás hiányosságait kihasználva több kerület is rendszeresen bírságolt a saját kamerái alapján, ám miután megbüntették az akkori főpolgármester feleségét, a rendőrség egyértelművé tette, hogy kizárólag ők és csak a saját maguk által jóváhagyott eszközökkel bírságolhatnak. Ezzel az önkormányzati kamerás ellenőrzés gyakorlatilag megszűnt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a bírságokból származó bevétel teljes egészében az államkasszába folyik be, így az önkormányzatoknak kizárólag a saját költségükön kellene küzdeniük a jogsértések ellen. Bár a bevétel elvonása a profitorientált bírságolás elkerülését szolgálja, egy alapvető költségtérítési rendszer sokat javíthatna a hatékonyságon. A kamerás ellenőrzés hiányában az önkormányzatok kénytelenek a jóval több emberi erőforrást igénylő helyszíni bírságolásra hagyatkozni. Ebből a FÖRI 2025-ben mintegy 120 millió forint bevételre tett szert, leggyakrabban a mindkét irányból behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása miatt. A kerékpársávban parkolók kiszűrése azonban jóval nehezebb, tavaly mindössze mintegy ötven esetben tudtak emiatt intézkedni a rendészek. A munkát gyakran adminisztratív akadályok is nehezítik, 2025 szeptembere és 2026 januárja között például az illetékes minisztérium leállította a FÖRI hozzáférését a gépjármű-nyilvántartáshoz, így a szakemberek hónapokig csak akkor tudtak büntetni, ha a sofőr épp a járműnél tartózkodott. A helyszíni szankcionálást az is ellehetetleníti, hogy a kerékbilincs leszerelésének 11 500 forintos, valamint a járművek elszállításának 14 500-20 000 forintos díja 2009 óta nem emelkedett, így ma már megközelítőleg sem fedezik a felmerülő költségeket. Az ideális természetesen az lenne, ha a közlekedők nem a büntetéstől tartva, hanem a közös biztonság és a nyugodtabb közlekedés érdekében tartanák be a szabályokat. A mindennapi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szabálytalanságok száma csak akkor fog érdemben csökkenni, ha a döntéshozók hajlandók lesznek átalakítani és megkönnyíteni a kamerafelvételek alapján történő szankcionálás rendszerét. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.