● news.bsdnet.hu

Manapság egy bajorországi, egy hesseni vagy egy baden-würtenbergi munkás sokkal többet keres, mint a kollégája kelet-németországban, körülbelül 15-20 százalékos eltérés van a nyugati és a keleti területek reálbérei között – mondta el a Szabad Magyarokban, az Alapjogokért Központ és a Hír FM podcastjában Dornfeld László, a közpon vezető elemzője. Még durvább az eltérés, ha megnézzük, hogy a háztartások mediánvagyona mennyi. Itt már többszörös, három-négyszeres szorzóról beszélünk – jegyezte meg. A németek nagyon félnek, hogy mi lesz velük, az utóbbi három hónapban mínusz 25-30 között mozgott a német konjunktúraindex – mondta Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője. Az elmúlt évben több, mint 124 ezren vesztették el a munkájukat, a németek negyede tart attól, hogy elveszítheti a munkáját. Németországról beszélünk, amely az Európa-projekt zászlóshajója és gazdasági motorja – hangsúlyozta az elemző. Nem véletlen, hogy a magyarországi kormányváltás után és a franciaországi, tavaszra tervezett válaszások előtt át akarja erőltetni Brüsszel a tagállamokon az Európai Unió következő hét éves keretköltségvetését – jegyezte meg Zila János. Az előző magyar kormány és a következő francia vezetés (Marie Le Pen) vétójától tartottak, tartanak. Csak azzal nem számolt az uniós elit, hogy Németországban is pozíciókat vesztenek, Berlinben jelenleg olyan helyzet alakult ki, hogy alany és állítmányt nem tudnak egyeztetni – mondta az elemző. Nem véletlen, hogy Brüsszelben most akar minden keresztülverni, amiről tudják, hogy egy új francia vezetés megvétózná – vélte Dornfeld László is. Franciaország lehetőségei Brüsszellel szemben sokkal tágabbak, mint akár Olaszországé, ahol szintén egy jobboldali kormány van. Mégiscsak egy atomhatalomról beszélünk. Ha Párizsban egy patrióta vezetés kerül hatalomra, akkor komolyan ellent fog tartani az Európai Uniónak – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezető elemzője.