● news.bsdnet.hu

A gyorsabb kiérkezés, a betegellátás minőségének javítása és a mentődolgozók megbecsülése is az Országos Mentőszolgálat új vezetésének kiemelt céljai között szerepel. Constantinovits Miklós, akit Hegedűs Zsolt miniszter szeptemberben nevezett ki az OMSZ élére, egy interjúban arról beszélt, hogy szervezeti és kulturális változásokra is szükség van ahhoz, hogy a mentőszolgálat ismét európai színvonalon működjön. Constantinovits szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy a hazai mentőszolgálat mikor és hol maradt le az európai színvonaltól, mivel az Országos Mentőszolgálathoz hasonló, országos rendszerből kevés van Európában, ráadásul több olyan mutató is van, amelyet korábban nem mértek. Úgy látja azonban, hogy vannak területek, amelyekben jól teljesít az OMSZ, míg másokon komoly elmaradások vannak. Példaként a mentőautó-flottát említette, amely szerinte az évek során kampányszerű beszerzések következtében elöregedett. Az új vezető szerint a lakosság három dolgot érzékel leginkább a mentőszolgálat működéséből: Ezeken a területeken szeretnének változást elérni. A kiérkezési idők jelenleg országos szinten 24–26 perc között alakulnak, és Constantinovits Miklós szerint ezen mindenképpen javítani kell. Ehhez azonban szerinte nem elegendő egyszerűen több mentőautót beszerezni és több embert felvenni. A rendelkezésre álló kapacitásokat kell hatékonyabban elosztani, mégpedig úgy, hogy a mentőegységek ott legyenek, ahol nagyobb valószínűséggel érkezik segélykérés. Prediktív modellekkel és hőtérképekkel azt is meg lehet becsülni, hogy egy adott területen mikor várható nagyobb számban riasztás. Ennek alapján dinamikusan helyeznék át a mentőegységeket, amelyek így nem feltétlenül a mentőállomásokon várakoznának. A mentőállomások elhelyezését is rugalmasabban kezelné az új vezetés. Constantinovits példaként egy újonnan épülő gyár környékét említette, ahol az építkezés miatt átmenetileg több balesetre lehet számítani. Ilyen esetben akár csak egy-két évre is indokolt lehet egy mentőállomás létrehozása a közelben. A kiérkezési idő javításában az is szerepet játszhat, hogy pontosabban határozzák meg, mely esetekhez szükséges mentőautót küldeni. Constantinovits szerint a P1–P5 kategóriák azt jelzik, hogy egy-egy riasztáshoz milyen egységet és milyen gyorsan kell a helyszínre juttatni. A legsúlyosabb, életveszélyes eseteknél – például újraélesztésnél, fulladásnál vagy infarktusnál – minden perc számít, míg más esetekben a beteg állapota lehetővé teszi a hosszabb várakozást. A P4-es és P5-ös eseteknél pedig akár az is előfordulhat, hogy a beteg jobban jár, ha saját maga jut el az alapellátásba vagy a szakrendelésre. Constantinovits ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a cél nem pusztán a gyorsabb kiérkezés. A szakmai minőséget is európai szintre szeretnék emelni, és a lakosság számára átláthatóbbá tennék az ezzel kapcsolatos eredményeket. A tervek szerint idővel a diszpécserek is közölhetik majd a segítséget kérővel, hogy várhatóan hány percen belül érkezik meg a mentő. Az OMSZ új vezetője nemcsak működési, hanem kulturális változást is szeretne – hangsúlyozta Köböl Anitának. Ennek egyik központi eleme az úgynevezett „just culture”, vagyis méltányossági kultúra meghonosítása. Ennek lényege, hogy egy hiba esetén ne automatikusan az egyént tegyék felelőssé, de ne is kizárólag a szervezetet hibáztassák. A cél az, hogy a dolgozók merjék feltárni és beismerni a hibáikat, mert ezekből az egész szervezet tanulhat. A vezető szerint ez nem azt jelenti, hogy következmények nélkül lehet hibázni, hanem azt, hogy a feltárt hibákból tanulni kell. A dolgozót szükség esetén képezni és segíteni kell, miközben a szervezetnek is meg kell vizsgálnia, hogyan előzhető meg, hogy ugyanaz a hiba ismét előforduljon. A változások a mentődolgozók megtartását is célozzák. Constantinovits szerint a mentőszolgálatnál végzett munka hivatás, ugyanakkor a dolgozók jelentős lelki és fizikai terhelésnek vannak kitéve, a kiégés kockázata pedig magas. Ezért komplex életpályamodellt dolgoznak ki a kormánnyal együttműködésben. A fizetés mellett fontosnak tartja a kompetenciáknak megfelelő feladatokat, a folyamatos képzést és azt is, hogy a mentődolgozók érezzék: a szervezet számára fontosak. Saját szerepét is a példamutatásban látja. Mint mondta, szakmailag maga is szeretne mentőautóra ülni és részt venni a betegellátásban, megfelelő szakmai hozzáállással példát mutatva a dolgozóknak. A változások már a következő időszakban érzékelhetőek lehetnek. Constantinovits szerint az első száz nap egyik fontos eredménye volt, hogy átláthatóvá tették a kiérkezési időket, a következő száz napban pedig megkezdik és megalapozzák a mentőszolgálat strukturális átalakítását. Emellett egy egységes betegvisszajelző rendszer kialakítását is tervezik, amellyel mérni tudják majd a betegek elégedettségét és az ellátással kapcsolatos tapasztalataikat. (Borítókép: Constantinovits Miklós. Fotó: Magyarország Kormánya / YouTube)