● news.bsdnet.hu

A mostani francia zavargások lényege röviden az, hogy egy oktatási tiltakozásból nagyon gyorsan országos társadalmi-politikai válság lett, és most már a francia költségvetési problémákkal is összekapcsolódik. A mozgalom szeptember második felében indult párizsi elővárosi középiskolákból. A diákok elsősorban tanárhiányra, túlzsúfolt osztályokra, leromlott iskolaépületekre és rossz oktatási körülményekre panaszkodnak. Különösen erős az elégedetlenség a szegényebb külvárosokban. A követelések között megjelent a Parcoursup felsőoktatási felvételi rendszer eltörlése is. Hogy mekkora a tiltakozás? Nagyon nagy. Franciaország közel 3700 középiskolájából ma 400–500 intézményben részben vagy teljesen szünetel az oktatás. A múlt héten ennél is több, több mint ezer iskola érintett volt valamilyen formában. Az elmúlt napok mérlege kifejezetten súlyos: A kormány azt állítja, hogy radikális politikai és erőszakos csoportok is rátelepedtek a mozgalomra. Egy kormányzati válságtanácskozáson a hírszerzés szerint a radikális baloldali La France Insoumise szerepet játszott a mobilizációban. Az LFI ezt a kormányzati értelmezést vitatja, és azt mondja, hogy a kabinet az erőszakra koncentrálva próbálja háttérbe szorítani a diákok valódi problémáit. A tiltakozás ráadásul összekapcsolódott Franciaország egy másik problémájával, a költségvetési megszorításokkal és az államadóssággal. A kormány a hiány csökkentésére készül, a diákok és a tanárok viszont éppen több pénzt követelnek az oktatásnak. Október 6-ra, holnapra országos diáktüntetést terveznek, amelyhez szakszervezetek, köztük a CGT is csatlakozik. Ez azért fontos, mert ha az iskolai mozgalom összekapcsolódik a munkavállalói és megszorításellenes tiltakozásokkal, akkor a konfliktus nagyságrendileg nagyobb lehet. A francia események nagy hullámokat vetettek a tőzsdén is, a francia részvénypiacot gyakorlatilag leválasztották a globális folyamatokról. Fontos, hogy nem csak a zavargások hatnak a francia tőkepiacokon, de az elmúlt napokban alaposan ráerősítettek a hetek óta zajló folyamatokra. A vezető francia részvényindex, a CAC 40 az augusztus közepi csúcsáról, kevesebb mint két hónap alatt több mint 10 százalékot esett. Ma is kilóg a sorból a francia piac, igaz, itt a tüntetéseken túl egy másik hatás is van, a Schneider Electric árfolyama több mint 9 százalékot esett a PTC felvásárlásának bejelentése után. A francia bankrészvényeknél nagy dráma van, ott ér össze az állampapírpiaci stressz, a romló növekedési kilátás és a politikai bizonytalanság. A Crédit Agricole részvényárfolyama 19 százalékot zuhant augusztus közepe óta. A Société Générale az augusztus 6-i lokális csúcsról 24 százalékot dobott le magáról. A BNP Paribas 21 százalékot zuhant. De nagyot esett a Danone, az Engie, az Orange, a Vivendi vagy a Carrefour árfolyama is. A bankrészvények gyengélkedése mögött több ok is meghúzódik, a magas állampapírhozamok több csatornán keresztül is nyomást gyakorolhatnak a bankokra, leértékelődhetnek a kötvényportfóliók, drágulhat a finanszírozás, lassulhat a gazdaság, romolhat a hitelkereslet és nőhetnek a hitelkockázatok. A francia bankrészvények értékeltsége már kifejezetten nyomott szinteken van, jóval olcsóbbak, mint az OTP. A BNP Paribas 7,8-szoros P/E-n és 0,8-szoros P/BV-n, a Crédit Agricole 7,3-szeres P/E-n és 0,7-szeres P/BV-n, a Société Générale pedig 8,2-szeres P/E-n és 0,7-szeres P/BV-n forog. A piac mindhárom nagy francia bankot a könyv szerinti értéke alatt árazza. Ez jól mutatja, hogy a befektetők a francia bankok esetében már jelentős diszkontot áraznak a romló országkockázat, a magasabb állampapírhozamok és a gyengébb hazai növekedési környezet miatt. De az alacsonyabb P/BV részben a francia bankok alacsonyabb várható jövedelmezőségét és tőkemegtérülését is tükrözi, tehát a diszkont nem kizárólag politikai vagy fiskális kockázati prémium. Közben az állampapírpiacon is szó szerint meredek események történnek. A tízéves francia államkötvény hozama 5 százalék fölé emelkedett, amire 2002 óta nem volt példa. A tízéves francia és német államkötvény hozama közötti különbség, az OAT-Bund spread 150 bázispont fölé emelkedett, ez a legmagasabb szint az eurózóna adósságválsága óta. Egy hét alatt olyan gyorsan nőtt a francia kockázati prémium, amire 2011 óta nem volt példa. Ez azért komoly változás, néhány éve még Franciaországot a Németországhoz közeli, kvázi magországi hitelfelvevőként kezelte a piac, most pedig már magas kockázati prémiumot kérnek a befektetők. Ugyanez látszik a CDS-piacon is. A francia államadósság ötéves CDS-felára 87 bázispont környékére emelkedett, ami 2013 eleje óta nem látott szint. Egy hónap alatt közel megháromszorozódott, három hónap alatt pedig 60 bázisponttal nőtt. Összehasonlításképpen az olasz CDS ugyanebben a három hónapban 50 bázisponttal emelkedett, a német, az amerikai és a brit szuverén CDS alig változott. És már az eurót is húzza lefelé a francia probléma. Az euró hétfőn 1,116 dollár környékére gyengült, ami 17 havi mélypont. Címlapkép forrása: Tom Nicholson/Getty Images