← Vissza

● news.bsdnet.hu

Ukrajna EU-csatlakozása: Két tárgyalási fejezet megnyitásához járulhat hozzá Magyarország

Klubrádió 2026-10-06 06:40
Orbán Anita és ukrán kollégája, Andrij Szibiha New York-i találkozóján született egyezség, de ahhoz, hogy Magyarország elálljon a fennmaradó fejezetek vétójától valószínűleg tető alá kell hozni egy találkozót Zelenszkij és Magyar Péter között. Nemzetközi lapszemle. Új ablakban 2026. október 06. Nemzetközi lapszemle/Kárpáti János 2026.10.06. 05:25 00:00 Az európai médiában bizonytalanság övezi a magyar-ukrán viszony megítélését. Az EUObserver brüsszeli portál a minap azzal a kérdésfeltevő címmel közölt cikket, hogy"„Orbánizmus Orbán nélkül? Miért veszett össze Magyar Kijevvel a Kárpáti Nyolcak miatt?" A szerzők utalnak arra, hogy Orbán Viktor bukása nyomán többen változásra számítottak Magyarország addig oroszpárti külpolitikájában, és úgy vélik, hogy akik ilyen reményeket tápláltak, nem vették figyelembe a Magyar Péterre nehezedő belpolitikai nyomást. A lap szerint mindenesetre váratlan volt az a feszültségforrás, amely a Kárpátok térségének nyolc országát összefogni kívánó ukrán kezdeményezés kapcsán mutatkozott meg a szeptember végén tartott találkozó miatt. Magyar Péter összeszólalkozott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, aki bírálta Budapest elzárkózását, a magyar kormányfő viszont teljességgel elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy előzetes konzultáció nélkül állították, hogy a magyar fél is részese lett a nemzetközi együttműködési keretnek. Mindez – emlékeztet a brüsszeli portál – azután történt, hogy a Tisza-kormány májusi megalakulása után gyorsan javulni kezdett az Orbán-kormány alatt történelmi mélypontra süllyedt magyar-ukrán viszony. Júniusban Magyar bejelentette, hogy megállapodásra jutott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a kárpátaljai magyar kisebbség jogait illetően. Azóta viszont Magyarország ismételten blokkolta az ukrán EU-csatlakozási tárgyalásokat, azzal érvelve, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak rendezését illetően nem teljesültek az elvárások, mivel a megállapodásban foglaltakat nem implementálták. Az Orbán vezette Fidesz korábban ugyanígy a kisebbségi jogok ügyével indokolta az ukrán integrációs erőfeszítések blokkolását – emlékeztet a lap. Az EUObserver szerint a viták magyarázata a magyar belpolitikában keresendő, nevezetesen abban, hogy a Mol a Kárpáti Nyolcak ülésén emlékeztetőt írt alá az ukrán Naftogazzal arról, hogy ukrán olajtároló létesítményt építhetnek Magyarországon, az ügyletet pedig bírálták fideszes politikusok, és attól Magyar Péter is erőteljesen elhatárolódott. A Fidesz hozzájárulhatott ahhoz, hogy Magyar Péter ilyen erősen lépett be a Kárpáti Nyolcakban való részvétellel kapcsolatos vitába – vélekedik a brüsszeli portál. Egy másik, szintén európai témákra összpontosító hírportál, az EUAlive viszont a kijevi Evropejszka Pravda cikkét közölte angol fordításban, és abban azt emelik ki, hogy Magyarország és Ukrajna megállapodott az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások lépésről lépésre történő újranyitásában. A párbeszéd újrakezdését Szibiha és Orbán Anita magyar külügyminiszter New York-i találkozója segítette elő. Abban egyeztek meg, hogy Budapest felhagy két tárgyalási témacsoport – a belső piacról szóló, valamint a versenyképességről és a befogadó növekedésről szóló témacsoport, úgynevezett klaszter – blokkolásával, ha a kijevi parlament elfogadja azokat a kisebbségi nyelvi oktatási változtatásokat, amelyek már az EU-tagsághoz vezető útitervben is szerepelnek, és amelyeket koordináltak a kisebbségek képviselőivel. Az EUAlive által közölt cikkben ismertetett menetrend szerint kedden Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy az EU soros ír elnöksége felkérje Ukrajnát, terjessze elő a tárgyalási pozícióját az említett két klaszter vonatkozásában. Az ukrán törvényhozás jövő hétfőn, október 12-én elfogadja a szóban forgó törvényjavaslatot. Az EU-kormányok képviselőinek testülete, a tanács másnap, október 13-án hoz döntést, 15-én csütörtökön pedig összeül a tagállamok csúcsvezetőiből álló Európai Tanács, hogy vitát folytasson az unió kibővítéséről. A jogszabályi változtatás lényege, hogy létrehozzák a "nemzeti kisebbségi iskola" státust. Erre az az iskola válhat jogosulttá, ahol a tanulók több mint felét kisebbségi nyelven oktatják. Ezt a jogállást azonban az oktatási intézmény automatikusan megtartja mindaddig, amíg ez az arány 20 százalék alá nem csökken, és a felülvizsgálat akkor is csak konzultáció után lehetséges. A hivatalban levő iskolaigazgatókra nem vonatkozik az ukrán nyelvi bizonyítvány meglétének a kötelezettsége. A gyerekek az órán kívül saját nyelvüket használhatják. Ezek a szabályok minden kisebbségre vonatkoznak, nem csak a magyar kisebbségre, viszont kifejezetten nem vonatkoznak az oroszra. Az őshonos nyelvek – így a krími tatárok nyelve – esetében a százalékküszöb alacsonyabb. A románok képviselőivel szintén volt konzultáció. A cikk szerint ukrán tisztségviselők arra számítanak, hogy a fennmaradó klasztereket az év végéig meg lehet nyitni, bár Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter találkozója szintén szükséges lehet még ahhoz, hogy elálljanak az utolsó vétóktól is. A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu -ra.)
Eredeti cikk megtekintése →