● news.bsdnet.hu

A mesterséges intelligencia fejlődésével a deepfake technológia néhány év alatt a sci-fi világából a hétköznapok részévé vált. Bár a magyar internetezők többsége már tudatosan próbálja kiszűrni a manipulált tartalmakat, a professzionálisan elkészített hamis videók még mindig komoly kihívást jelentenek. AMagyar Telekommegbízásából készült friss, reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek kétharmada nem ismeri fel a jól elkészített deepfake videókat, miközben az online tartalmak hitelességébe vetett bizalom is látványosan csökken. A felmérés szerint a magyarok 84 százalékában gyakran felmerül a gyanú, hogy manipulált tartalommal találkozik az interneten. A válaszadók 42 százaléka a természetellenes arckifejezésekből próbál következtetni, 30 százalék a hang és a szájmozgás eltérését figyeli, míg 40 százalék számára már a túlzottan jó képminőség is gyanús. Szakértők szerintazonban a deepfake-ek felismerésénél ennél árnyaltabb jelekre érdemes figyelni,például a szemmozgásra, a bőrtónus következetességére, az árnyékokra vagy arra, mennyire tűnik életszerűnek az adott jelenet. A kutatás során a résztvevőknek három képről és három videóról kellett eldönteniük, hogy valódiak vagy manipuláltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a technológia már sokakat megtéveszt. Egy látványosan hibás AI-generált videót a válaszadók 69 százaléka helyesen ismert fel hamisítványként, egy jóval kifinomultabb deepfake videónál azonban már csak minden harmadik ember gyanakodott manipulációra. Ez azt jelenti, hogy a professzionálisan elkészített hamis videók a többséget képesek félrevezetni. Nemcsak a hamis tartalmak, hanem a valódiak hitelessége is megkérdőjeleződik. A kutatás szerint a megkérdezettek 49 százaléka egy valódi fényképet is deepfake-nek gondolt, míg egy hiteles videót a válaszadók 16 százaléka vélt manipuláltnak. Ez arra utal, hogy a deepfake technológia nemcsak a félrevezetés veszélyét növeli, hanem általános bizalmi válságot is okoz az online médiatérben. A kutatás szerint az idősebbek és az alacsonyabb végzettségűek különösen sérülékenyek a manipulált tartalmakkal szemben. A jövőt illetően a magyarok inkább pesszimisták: 54 százalék szerint nőni fog a félrevezetés veszélye, 44 százalék a digitális tartalmakkal szembeni bizalom további csökkenésére számít, 43 százalék pedig attól tart, hogy egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valóságot a fikciótól. A legnagyobb veszélyt a megkérdezettek a politikában látják:47 százalék szerint itt okozhatja a legtöbb kárt a technológia. Emellett a pénzügyi csalások (42 százalék) és a bűnözés (39 százalék) is kiemelt kockázati területként jelentek meg. A deepfake a magánéletben is fenyegetést jelent. A 18–26 éves korosztály 59 százaléka tart attól, hogy róla vagy hozzátartozóiról manipulált tartalom készülhet. Ha ilyen helyzetbe kerülnének, a legtöbben az adott platformnak jelentenék az esetet, 26 százalék jogi lépéseket is fontolóra venne, ugyanakkor minden nyolcadik magyar teljesen bizonytalan abban, hogyan kellene reagálnia. A felelősséget a magyarok elsősorban nem saját maguknál keresik. A válaszadók 62 százaléka szerint az online platformoknak kellene fellépniük a deepfake tartalmak ellen, 48 százalék a kormányzatot, ugyanennyien a technológiai cégeket tartják kulcsszereplőnek. Ezzel szemben mindössze a megkérdezettek egyharmada gondolja úgy, hogy a felhasználóknak is jelentős szerepük van a manipulált tartalmak terjedésének megakadályozásában. Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a kutatás kapcsán azt hangsúlyozta:a digitális szolgáltatók feladata ma már nem merül ki a technológiai infrastruktúra biztosításában, hanem a felhasználók edukációjában is szerepet kell vállalniuk. A Magyar Telekom megbízásából készült kutatást az Ipsos Instant Research végezte 2026. március 9. és 12. között online kérdőíves módszerrel. Az 1010 fős minta a 18–65 éves magyar lakosságra reprezentatív nem, korcsoport és régió szerint.