Eddig semmi haszna nincs az önálló Oktatási Minisztériumnak
Magyar Nemzet
2026-10-07 04:12
A Tisza Párt választási programjában kiemelte szerepet szánt az oktatás kérdésének, arról nemzetstratégiai ágazatként vélekedtek. Emellett a választási programban, valamint azon kívül is többször értekeztek arról, hogy kormányra kerülve önálló Oktatási Minisztériumot hoznak létre. A kormányváltás óta eltelt közel öt hónap viszont azt mutatja, hogy kevés értelme volt a tárca életre hívásának.
A választási program fő vállalási között olyan általános ígéretek is szerepeltek, mint a pedagógusok megbecsülése. Kérdés, hogy ezzel miképpen egyeztethető össze az, hogy a Tisza-kormány az iskolakezdéssel egy időben vezette ki a pedagógusok teljesítményalapú béremelését. A változtatás sokmilliárd forintnyi, korábban teljesítmény alapján kiosztott bérelemet érint.
Most pedig számos pedagógus panaszkodik a közösségi médiában, miután kézhez kapták az október elején esedékes fizetésüket.
Többen ugyanis azt tapasztalták, hogy az előző havinál kevesebb pénz érkezett a számlájukra. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) lapunknak megerősítette, hogy az elmúlt hetekben „elég sok” pedagógustól kaptak jelzést az előző havinál alacsonyabb illetményről. Azonban a PDSZ, illetve a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is arra a következtetésre jutott, hogy nem a teljesítményértékelési rendszer kivezetése okozta a csökkenést. Ugyanakkor a teljesítményértékelés kivezetése abba az irányba mutat, hogy a pedagógusok nagy vesztesei lehetnek a kormányváltásnak.
A Tisza vállalásai között szerepelt az is, hogy helyreállítják a magyar egyetemi hallgatók Erasmus-hozzáférését. Magyar Péter a kampányban azt mondta, hogy kormányra kerülve azonnal visszahozzák az Erasmust, ha pedig ez nem sikerül, az oktatási miniszter azonnal lemond. A választás után pedig azt ígérte, hogy szeptembertől akár pótjelentkezéssel is elérhető lesz a program.
Lannert Judit oktatási miniszter szeptember 4-én jelentette be, hogy az Erasmus visszatér a magyar egyetemekre. Mint tudatta, a korlátozással érintett 21 magyar egyetem már rendelkezik érvényes Erasmus-mobilitási pályázattal a 2026/27-es tanévre. Ezután a Tűzfalcsoport mutatott rá, hogy valójában semmi nem változott Erasmus-ügyben, mivel 2023 óta a szóban forgó intézmények minden egyes releváns pályázati körben indulhattak az adott kiírás határidején belül. Az Európai Bizottság kifejezetten azért engedte ezt, hogy ha egyszer csak feloldják a korlátozást, ne kelljen az egész pályázati folyamatot a nulláról kezdeni.
Tehát Lannert Judit és a Tisza-kormány az Erasmus-kérdésében nem ért el semmiféle változást.
Az igazi áttörés az lett volna, ha a magyar egyetemekre az őszi szemeszter kezdetéig valóban visszatér az Erasmus, de ez nem történt meg. Mindez pedig azt jelenti, hogy Lannert Juditnak le kellett volna mondania a posztjáról.
Az oktatás számára kézzelfogható, pozitív eredmények helyett sokkal többet olvasni a sajtóban arról, hogy Lannert Judit kikbe rúgott bele. Ennek a bizonyítéka, hogy az oktatási miniszter egy nemrég megjelent interjúban kioktató hangnemben arról beszélt, hogy a tanárok nem hajlandóak felemelni a feneküket, ezért nincs változás az oktatásban.
Majd a tárcavezető arról beszélt, hogy
ami az új kormánnyal jönni, fog, annak fájnia kell egy kicsit mindenkinek, és akkor lehet érdemi változás az oktatás helyzetében.
Lannert szerint a szülők és a tanárok is passzívak, ezért nem is érdemes bért emelni, hanem először mobilizálni kell az oktatásban résztvevőket.
Ezen kívül is belerúgott már a tanárokba Lannert, amikor a Klubrádiónak adott interjújában úgy vélekedett, hogy túl sok a pedagógus, emellett arról beszélt, hogy legszívesebben az összes iskolaigazgatót leváltaná , amit azzal indokolt, hogy a jelenlegi vezetők egy olyan rendszerben szocializálódtak, amelyben szerinte nem kaptak valódi vezetői autonómiát.
A pedagógusok kapcsán pedig azt fejtegette, hogy a hosszú ideje működő, erősen centralizált oktatási rendszer kiválogatta azokat, akiknek ez a rendszer „testhezálló”, és úgy fogalmazott, hogy „nem az önállóan gondolkodó, innovatív emberek” választják a pedagóguspályát.
Lannert Judit a hivatalba lépése után szinte azonnal kilátásba helyezte, hogy iskolákat zárhatnak be, ugyanis érvelése szerint nem fognak két iskolát fenntartani egy iskolányi gyereknek. De megregulázná az egyházi iskolákat is, miután a Qubitnek adott interjúban a felekezeti fenntartású iskolák és az állami intézmények együttműködéséről, illetve a tanulói összetétel kiegyenlítéséről beszélt. Szerinte nem tartható fenn közpénzből két iskola egyiskolányi gyerek számára, ha az egyik intézmény szegregálttá válik, a másik pedig gyakorlatilag roma gyerekek nélkül működik.
De a tárcavezető bírálta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat is.
Szerinte ezek az intézmények elsősorban az elit újratermelődését szolgálják, továbbá azt állította, hogy a kompetenciamérések nem igazolják, hogy a diákok jobban fejlődnének bennük, mint a hagyományos általános iskolákban. A tárcavezető úgy véli, a jelenlegi felvételi rendszer demográfiai okokból egyre kevésbé indokolt, ezért társadalmi egyeztetést és a rendszer felülvizsgálatát kezdeményezné. Egyébként a baloldali-liberális oktatáspolitikától sohasem állt távol az iskolák bezárása. Emlékezetes, hogy 2007–08-ban Gyurcsány Ferenc kormánya több száz településen vonta meg a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét.
Magyar Péter még a nyáron tudatta, hogy átalakítják a Klebelsberg Központot és a jövőben szakmai háttérintézményként segíti az oktatást. Az irányítási feladatokat 2027. januárjától a szakminisztérium fogja átvenni, azonban kérdés, hogy ezzel a szerteágazó feladattal miképp tud megbirkózni a tárca. Így a lépés sokkal inkább azt sugallja, hogy a Tisza célja mindössze az, hogy leszámoljon a Fidesz-kormány egyik örökségével.
Lannert Juditnak és az Oktatási Minisztériumnak a kormányváltás óta mutatott tevékenysége kétségbe vonja azt az általános kritikát, hogy az elmúlt években az önálló minisztérium hiánya hátrányt jelentett volna a magyar oktatás számára. Az Orbán-kormányok idején jellemzően a csúcsminisztériumi elgondolás érvényesült, amely szerint egy tárcához egyszerre több fontos terület is tartozott. Magyar Péter kormányának a decentralizált modellje viszont láthatóan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az oktatás területén.
Éppen ellenkezőleg, inkább arról hallani, hogy káosz uralkodik az Oktatási Minisztériumban.
Az eddigihez képest rekordszámú, 16 minisztérium pedig csak feleslegesen növeli a bürokrácia mértékét.
Borítókép: Lannert Judit oktatási miniszter (Fotó: Hatlaczki Balázs)