Íjászat a Parlament előtt, úszás a Dunában – megszereztük a 2036-os budapesti olimpia márciusi mestertervét
HVG
2026-10-07 05:04
Magyarország is szerepel azok között az országok között, amelyek kifejezték érdeklődésüket a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt – közölte kedd délután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A lista , amelyen ott van még Németország, India, Katar, Dél-Korea, Dél-Afrika és Törökország – október 31-ig még bővülhet.
Karácsony Gergely még 2024 novemberében jelentette be , hogy eleget tesz a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérésének, és főpolgármesterként bekapcsolódik „egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásba”. Akkor arról beszélt, hogy idén szeptember 30-ig kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést. Ez – a MOB lapunknak küldött magyarázata szerint – azért nem jelent meg mostanáig, mert a NOB a vendéglátó kiválasztására szolgáló folyamat első szakaszát, az úgynevezett tájékozódási folyamatot (Continuous dialouge) 2027 márciusáig meghosszabbította.
A mostani bejelentésről mind a MOB-ot, mind a fővárost megkérdeztük, szerettük volna megtudni, hogy még a kormányváltás előtt vagy már azután, az Orbán-, illetve a Tisza-kormány tudtával adták-e le a jelzést a játékok 2036-os megrendezésének szándékáról. Ez azért is érdekes kérdés, mert korábbi kommunikációjukban még nem szerepelt pontos évszám, az eredeti, Karácsonynak tett javaslatukban az volt olvasható: azért lépnének be a tájékozódási folyamatba, hogy megtudják, „Budapesten, Magyarországon a 21. század második harmadában” megrendezhető-e – különféle szempontok teljesülése mellett – az olimpia. A MOB elnöke, Gyulay Zsolt azonban többször is említette, hogy Magyarországnak 2036-ban lehet a legnagyobb esélye a rendezésére, azt követően ugyanis nagyobb lesz az európai konkurencia. Most mindkét helyről azt a választ kaptuk , hogy a szándék már két éve ismert, a mostani bejelentés lényege mindössze annyi, hogy azt komolyan is veszi a nemzetközi testület.
https://hvg.hu/itthon/20261006_budapesti-olimpia-2036-nob-megerosites-szukitett-lista
Régóta nyilvánvaló volt, hogy a volt miniszterelnök, Orbán Viktor nem tett le 2017-ben „meggyilkolt” nagy álmáról, az olimpiarendezésről. Részben ennek érdekében folytatódott azt követően is a sportinfrastruktúra nagy léptékű fejlesztése, és szervezett Magyarország annyi nemzetközi sporteseményt (legutóbb például az atlétikai Világdöntőt , amelyen azonban már nem Orbán, hanem Magyar Péter vett részt kormányfőként). Ennek volt része az is, hogy a tagok sorából kiöregedett Schmitt Pál után nem egy másik sportoló, hanem Fürjes Balázs, a Fidesz-kormány korábbi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára lett a NOB magyar tagjelöltje, akit 2023 őszén be is választottak a testületbe. Arról, hogy az akkori kormány és a főváros a háttérben tárgyalásokat kezdett egy esetleges olimpiarendezésről, még a párizsi játékok kezdete előtt, 2024 júniusának végén számolt be a VSquare hírlevele . Ezt követte aztán Karácsony őszi bejelentése a tájékozódás megkezdéséről.
Lapunkhoz nemrég több olyan anyag is eljutott, amelyek a MOB-nak és a fővárosnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal folytatott párbeszédéhez készültek, idén márciusi és áprilisi keltezésűek. Ezek egyike
az úgynevezett mesterterv (Budapest Olympic Masterplan) márciusi – tehát még a Tisza győzelmét hozó választás előtt elkészült – frissítése, amelyből már egyértelműen látszik, hogy a cél a 2036-os olimpia rendezési jogának megszerzése,
és amely nagy vonalakban bemutatja a tervezett magyarországi helyszíneket, valamint felvázolja, hol szükséges határon túli segítséget igénybe venni.
A dokumentumban – a NOB elvárásainak megfelelően – alapvetésként kezelik, hogy