5000 milliárd forint sem lenne elég a magyar olimpiára? Megszólalt a sportközgazdász
ATV
2026-10-07 06:07
Akár az 5000 milliárd forintot is meghaladhatják a 2036-os budapesti olimpia költségei, melyeknek legfőbb katalizátora az infrastruktúra.
Tegnap derült ki, hogy Magyarország is a között a hét ország között szerepel , amely hivatalosan is jelezte érdeklődését a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezése iránt. A hírre a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is reagált: pontosításuk szerint a jelenlegi szakasz még nem jelent kötelezettségvállalást vagy hivatalos pályázatot, csupán egy tájékozódási folyamatot. Gyulay Zsolt MOB-elnök kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa még idén ősszel tárgyalja meg a fenntarthatóságra épülő újragondolt koncepciót, miközben a végleges garanciavállalásról és jelentkezésről egy átfogó társadalmi egyeztetés után, legkorábban 2028-ban születhet döntés.
A rendezési szándék bejelentése után az ATV Egyenes beszéd című műsorában Szabados Gábor sportközgazdász elemezte a magyar esélyeket és a várható terheket. A szakértő meglepő és drámai megállapításokat tett a lehetséges költségekkel és a rendezés valódi céljával kapcsolatban.
Több mint 5000 milliárdos számla a horizonton
Arra a felvetésre, hogy korábban sokak szerint 3000 vagy 5000 milliárd forintból megvalósítható lett volna egy hazai olimpia, Szabados Gábor az ATV műsorában rávilágított, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben ezek a számok már messze elmaradnak a valóságtól. Emlékeztetett: a 2024-es budapesti pályázatban szereplő 2000 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési terv még a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtt készült, ám abból azóta szinte semmi sem valósult meg.
„Azt nyugodtan ki merem jelenteni mindenféle kockázatvállalás nélkül: sem a 3000, sem az 5000 milliárd forint nem lenne elég ehhez a budapesti és magyarországi olimpiához.”
A sportközgazdász kiemelte, hogy bár több jó sportlétesítményünk van, a legnagyobbak – mint egy olimpiára alkalmas atlétikai stadion vagy úszóközpont – hiányoznak vagy olyan mértékű átalakítást igényelnének, mintha újat húznánk fel. Ennél azonban lényegesen nagyobb tétet jelentenek a közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházások, amelyek az egész országot érintenék.
„Nyugodtan mondhatjuk, hogy csak az infrastrukturális fejlesztések több mint 5000 milliárd forintba kerülnének, és akkor ehhez jönnének még a sportlétesítmény-fejlesztések és természetesen a szervezési, lebonyolítási költségek” – mondta Szöllősi Györgyinek.
Az olimpia mint katalizátor és ürügy
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben megéri-e egyáltalán ekkora összeget fordítani a rendezvényre, Szabados Gábor rámutatott: az olimpiai pályázatnak nem a NOB vagy a sportolók, hanem a magyar lakosság igényeit kell szolgálnia. A fejlesztések – mint a tömegközlekedés korszerűsítése, az autópálya-hálózat vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér belvárosi összekötése – amúgy is elengedhetetlenek lennének az ország számára. „Olimpiát alapvetően úgy kell rendezni, úgy kell tervezni, hogy ne azt nézzük, mi kell a NOB-nak, mi kell a sportolóknak, hanem azt nézzük, mi kell nekünk, magyaroknak” – mondta.
A szakértő összegezve kifejtette, hogy a megarendezvényre nem önmagában a sportünnep miatt van szükség, hanem azért, mert képes kikényszeríteni a régóta halogatott strukturális előrelépéseket. „Az olimpiát tulajdonképpen csak egy ürügynek, egy katalizátornak kell használni arra, hogy az egyébként valóban szükséges fejlesztéseket megvalósítsuk. Tehát ne az olimpiáért, hanem saját magunkért valósítsuk ezt meg” – magyarázta Szabados Gábor.