← Vissza

● news.bsdnet.hu

Soha többé nem akar még egy Orbán Viktort az EU

Klubrádió 2026-10-07 06:03
Egyelőre nem világos, hogy milyen hatással jár majd a vagyonadó a jövő évi magyar büdzsére – írja a Reuters. Az EU a „soha többé még egy Orbán Viktort” jegyében 15 évi próbaidőt kíván előírni az új tagállamok számára, hogy megvédje az uniót a demokratikus értékeket semmibe vevő, a döntéshozatalt túszul ejtő politikai vezetőktől - számol be a Guardian. Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánostól. Új ablakban 2026. október 07. Reggeli gyors - Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánostól 2026.10.08. 05:28 00:00 Egyelőre nem világos, hogy milyen hatással jár majd a vagyonadó a jövő évi magyar büdzsére – írja a Reuters , ismertetve a bevezetendő új adónem lényegét. Emlékeztet arra, hogy a vagyonadó a Tisza Párt kampányígérete volt. A tudósítás hozzáteszi, hogy a kormány ebben a hónapban terjeszti elő a 2027-es költségvetés tervszámait, valamint az euró bevezetése felé vezető útitervet. Az idei költségvetési hiány az előrejelzések szerint – írja a Reuters – a bruttó hazai termék értékének 7 és fél százaléka körül alakul. Kitér a tudósítás arra is, hogy Magyarország leggazdagabb embere 2025-ben Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyermekkori barátja volt, aki a Forbes idén közzétett listája szerint családjával együtt mintegy 5 és fél milliárd amerikai dollárnak megfelelő értékű vagyont mondhatott magáénak. A lista második helyezettje Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke, 2 milliárd dolláros vagyonnal. És most bővebben arról, hogy az EU – mint azt a The Guardian írja - a „soha többé még egy Orbán Viktort” jegyében 15 évi próbaidőt kíván előírni az új tagállamok számára, hogy megvédje az uniót a demokratikus értékeket semmibe vevő, a döntéshozatalt túszul ejtő politikai vezetőktől. A brüsszeli terveket a londoni lap a Marta Kos bővítési biztos által adott interjúban kifejtettek alapján ismerteti. A bővítési biztos szerint az Uniónak gyorsabban igénybe vehető mechanizmusra van szüksége, mint amilyen az alapszerződés hetedik cikke, amelynek alapján eljárást lehet indítani, és el lehet jutni egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztéséig, ha nem tartja tiszteletben a jogállami, illetve demokratikus értékeket. Az egyébként szlovén Marta Kos elképzelése szerint minden új tagállamra 15 esztendő próbaidő várna, amely alatt az alapvető demokratikus értékek vagy az EU-hoz való lojalitás, illetve a jóhiszemű együttműködés elvének a megsértése esetén az új tagállamot meg lehetne fosztani szavazati jogától, illetve az uniós alapokból való támogatástól. A bizottsági főilletékes elképzelései a mostani európai uniós tagállamok beleegyező állásfoglalása esetén válhatnának valóra. A Guardian emlékeztet arra, hogy a „nukleáris opcióként” is emlegetett hetedik cikket, amely a demokratikus értékek súlyos és tartós megsértése esetén teszi lehetővé a szavazati jog felfüggesztését, soha nem alkalmazták, annak ellenére sem, hogy hosszas viták folytak a demokrácia visszaszorulásáról az előző lengyel és magyar kormányzat alatt. Annak, hogy nem került sor szankcióra, nagyrészt az az oka, hogy ez a két közép-európai ország a vétójog alkalmazása révén megvédte egymást – magyarázza a lap. Az új elképzelések szerint a demokratikus normák megsértése miatti szankciók alkalmazásához lejjebb vinnék a küszöböt, de az óvintézkedések nem maradhatnak időben korlátlan hatályúak, mert az olyan helyzetet teremtene, hogy vannak elsőosztályú és másodosztályú tagállamok – fejtette ki Marta Kos az interjúban. A brit lap Montenegrót, Albániát, Moldovát és Ukrajnát nevezi meg az EU további bővítési folyamatának lehetséges éllovasaként. Felidézi, hogy az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió új életet lehelt az EU-bővítés tetszhalott ügyébe: Ukrajna és Moldova napokkal az orosz támadás után beadta csatlakozási kérelmét, és feléledtek a nyugat-balkáni csatlakozási törekvések is, hiszen a több mint 17 millió lakosú térségben Oroszország és Kína verseng a befolyásszerzésért. Új tagország felvételéhez mind a 27 mostani tagállamnak az egyetértésére van szükség. A Guardian szerint a támogatást illetően a francia és a cseh szavazópolgárok a leginkább kétkedők. Marta Kos szerint azonban az EU-nak stratégiai érdeke a bővítés, mert ha nem képes integrálni a szomszédságát, akkor „jön majd valaki más, és fegyverként használja ellenünk” ezeket az országokat. Az interjúban úgy vélekedett, hogy ma még túl korai azon spekulálni, válhat-e uniós taggá olyan ország, amelynek a területén háború vagy befagyott konfliktus van. Leszögezte, hogy az ukrán gabonatermelők nem kapnának uniós támogatást, amíg korlátozzák a megjelenésüket az EU piacán. A Guardian ehhez hozzáteszi: uniós tisztségviselők felhívják a figyelmet arra, hogy az időnként Európa „kenyérkosaraként” emlegetett Ukrajna a háború előtt Afrika és a Közel-Kelet számára jelentett kulcsfontosságú gabonaforrást. Az Európai Bizottság tervei szerint az akár 35 tagúra is bővíthető EU-ban a kormányoknak le kellene mondaniuk vétójogukról az adópolitika és a szankciós politika kérdéseiben, és azt is el kellene fogadniuk, hogy nem minden tagállam delegálna mindig EU-biztost a brüsszeli végrehajtó testületbe. Az EU-országok csúcsvezetői a jövő héten folytatnak vitát a bővítés kérdésköréről. A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a -ra.)
Eredeti cikk megtekintése →