● news.bsdnet.hu

Több mint 390 milliárd forintot veszítettek márciusban az értékpapírjaikon a magyarok. Szerencsére ez csak átmeneti volt, áprilisban már emelkedtek az árfolyamok. Csúf adatokkal rukkolt elő a napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB): a magyarországi háztartások értékpapírszámláiról márciusban több mint 390 milliárd forint párolgott el az iráni válságnak köszönhető árfolyamesések miatt. Ilyen óriási zuhanás havi szinten soha nem fordult elő korábban a statisztikák szerint, az orosz-ukrán háború kitörése is csupán 226 milliárd forintnyi havi szintű veszteséget hozott az értékpapíroknál. A háztartások vesztesége akkora volt, hogy ha szétosztanák egységesen a magyar családok között, átlagosan csaknem 100 ezer forint jutna mindegyikre. Tekintettel azonban arra, hogy a vagyonosabb rétegnek jellemzően több értékpapírja van, és ezen belül is a nagy bukás a részvényeken és a befektetési alapokon keletkezett, az átlagos magyarok ebből sokat nem érezhettek meg. Sőt a sok értékpapírral rendelkezők sem aggódhattak sokáig, hiszen az árfolyamok azóta korrigáltak. Az óriási árfolyamveszteség mindenesetre azt eredményezte, hogy márciusban összességében véve kis mértékben csökkent a háztartások értékpapír-állománya, 36 815,6 milliárd forintnyi maradt a számláikon. Ahogy megugrott a kockázat, úgy élénkült meg a kereslet a biztonságos befektetések iránt. A legnépszerűbb befektetés ismét a magyar állampapír lett, 208 milliárd forintnál is több friss megtakarítás került ebbe az eszközbe. A háztartások állampapír-állománya így több, mint két év után újra történelmi rekordra ért, és első ízben átlépte a 14 ezer milliárd forintos lélektani határt. A többi kötvény nem volt ennyire kapós, a lakosság vásárolt némi jelzáloglevelet, banki hitelpapírt is, a vállalati kötvények iránti kereslet viszont eltűnt. A külföldi kötvények továbbra is keresettek, márciusban csaknem 12 milliárd forint lakossági megtakarítást vonzottak, ezzel a magyarok külföldi kötvényekben tartott megtakarítása 1176 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Márciusban a gyengülő forinton is szépen kerestek a külföldi kötvényekbe fektető magyarok. Áprilisban azonban szinte borítékolható, hogy ezeken a kötvényeken már nem lesz nyereségük, a forint árfolyama ugyanis a negyedik hónapban körülbelül 5 százalékot erősödött. A befektetési alapokba is áramlott friss megtakarítás, bár jóval kevesebb, mint a korábbi hónapokban. A hazai alapok alig 23 milliárd forint friss pénzt vonzottak, a külföldiek 58,5 milliárdot. A hazai befektetési alapokon viszont a háztartások több mint 125 milliárdot, a külföldieken további 40 milliárdot buktak, így a befektetési alapokban lévő vagyonuk bő 100 milliárd forinttal 16 871 milliárd forintra csökkent. A még ennél is kockázatosabb egyedi részvényeken persze ennél is nagyobb volt a veszteség. A hazai papírokon csaknem 230 milliárd forintot veszítettek a kisbefektetők, a külföldi részvényeken pedig további 24 milliárdot. A tőzsdék esése ugyanakkor nem okozott pánikot a körükben, sokan használták ki a mélypontokat vásárlásra. A hazai tőzsdén 15,2 milliárd, a külföldin 14,2 milliárd forintot fektettek be a háztartások. Nem minden részvény vonzott friss pénzeket, de a hazai bankpapírok – ezen belül valószínűleg elsősorban az OTP – keresettek voltak a hónapban. Magyar banki részvényekbe 36,6 milliárd forint áramlott be. A bankpapírokon csaknem 180 milliárd forintot buktak a háztartások márciusban, de a veszteség átmeneti volt, hiszen az akkoriban 35 ezer forint környékén forgó OTP április közepén már 45 ezer forinton is járt, és az árfolyama jelenleg is 42 ezer forint fölött van. Mivel a magyar állampapírokon kívül minden értékpapír nyereségét megadóztatja a magyar állam, egyre több befektető választ olyan megoldásokat, amelyek mentesítik a közterhek alól. Ilyen a tartós befektetési számla (TBSZ), amelyen öt év után kamatadó- és szociálishozzájárulásiadó-mentessé válik a megtakarítás hozama. Az MNB adatai szerint az idén március végén minden korábbinál több, 580 310 TBSZ számla volt már Magyarországon, ezeken csaknem 8200 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a háztartások, vagyis egy átlagos számlán nagyjából 14 millió forintnyit. A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) is újra a reneszánszát éli, 105 633-ra emelkedett az ilyen számlák száma, ami hétéves rekord. 2013-ban még 170 ezernél is több NYESZ volt Magyarországon, de a számuk 2023 közepéig folyamatosan csökkent, tíz év alatt gyakorlatilag megfeleződött. A konstrukciónak 2023 közepén a befektetési alapok hozamára kivetett 13 százalékos szochó adott új lendületet, az eltelt két és fél év alatt 18,4 százalékkal nőtt az ilyen számlák száma.