Mekkora most a magyar infláció? Friss adat érkezett

Az élelmiszerek ára átlagosan mindössze 0,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig stagnált). A vártnak megfelelően alapvetően a friss, szezonális élelmiszerek drágultak áprilisban. Az éves élelmiszerárindex 1,5 százalékra emelkedett, miután a zömmel a tavaly áprilisi statisztikában megjelenő árrésstopok hatása kikerült a bázisból. Összességében az élelmiszerek áremelkedése így is csak mérsékeltnek mondható, azonban a globális helyzetből eredő magasabb energiaárak, a fagy okozta, illetve a valószínűnek tűnő újabb aszály okozta károk, valamint az árrésstopok lefelé torzító hatását látva félő, hogy ez a helyzet csak átmeneti. A ruházati cikkeknél a szokásosan megjelenő szezonális tavaszi drágulás havi szinten 1,5 százalékos volt. A háztartási energia 0,9 százalékos havi árcsökkenésében a hideg tél miatt bevezetett kormányzati ármérséklő intézkedések hatása jelent meg. A szolgáltatások havi árindexe viszonylag magas volt, 0,7 százalékos, amit döntően az utazási és a belföldi üdülési szolgáltatások árainak emelkedése hajtott. A külföldi üdülések árai viszont 0,5 százalékkal csökkentek havi alapon, ami akár az erős forint hatásait is tükrözheti. Előretekintve az inflációs kép kifejezetten bizonytalan. Az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a járműüzemanyagárak mesterséges visszafogásának köszönhetően. Az élelmiszerek esetében szintén teljesen bizonytalan, meddig maradnak az árrésstopok. Mindenesetre ezeknek az adminisztratív korlátoknak legalább a részleges kivezetése valószínűnek tűnik az idei évben, ami emelheti az inflációt. Emellett a nyáron véget ér a banki- és telekom-szolgáltatások önkéntes árkorlátozásának időszaka, ami szintén egyszeri áremelő hatással járhat. A fenti inflációs tényezőket ellensúlyozhatja viszont a forint látványosan gyors felértékelődése, ami akár a várakozásokat is visszafoghatja. Ezen hatások számszerűsítése azonban meglehetősen nehézkes. Mindenesetre az év utolsó harmadában – ha az adminisztratív fékező tényezők nem, vagy csak részben maradnak, és a globális tényezők inflációs hatásai is megjelennek - akár 5 százalék fölé is emelkedhet az éves drágulása üteme. Az év első harmadának visszafogott inflációs adatai miatt azonban az éves átlagos infláció így is szinte biztosan 4 százalék alatt marad majd. (Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, ERSTE)