Komoly kihívás elé állíthatják a NAV-ot a Dubajban lévő vagyonok
ATV
2026-10-08 05:06
Komoly kihívást jelenthet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára a külföldön tartott vagyonok felderítése és ellenőrzése a tervezett vagyonadó bevezetése után – mondta az ATV Híradónak Francsics Imre ügyvéd.
Magyar Péter kedden ismertette a tervezett vagyonadó részleteit . A miniszterelnök szerint 2027. január 1-jétől vezetnék be az egymilliárd forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezők vagyonadóját.
A tervek szerint egymilliárd forint felett egy százalék, százmilliárd forint felett pedig másfél százalék lenne az adó mértéke. Ez azt jelenti, hogy a korábban említett 500 milliárd forintos határ helyett már 100 milliárd forintnál életbe lépne a magasabb adókulcs.
Magyar Péter szerint az adó a teljes vagyonra vonatkozna, az ingatlanoktól és befektetésektől a társasági részesedésekig. A külföldön tartott, illetve vagyonkezelőkhöz rendelt vagyonokat is figyelembe vennék.
A miniszterelnök szerint ugyanakkor a tartozások is számítanának: a hiteltartozás levonható lenne az adóalapból, míg az ingatlan- és gépjárműadó a fizetendő vagyonadóból lenne levonható. A vagyonadót évente egyszer, önbevallással kellene megfizetni, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-ig.
Francsics Imre: az EU-n kívüli vagyonoknál lehet nehezebb az ellenőrzés
Francsics Imre ügyvéd szerint az adóalapba a tervezet alapján szinte minden vagyonelem bekerülhet, az állampapíroktól a nyugdíjbiztosításokig. A házastársak vagyonát külön kellene figyelembe venni, a kiskorú gyermekek vagyonát pedig hozzá kellene adni a szülő vagyonához.
A legnagyobb gyakorlati kérdést azonban a külföldön tartott vagyonok ellenőrzése jelentheti.
„Az Európai Unión belüli NAV-kontroll az viszonylag gördülékenyen, könnyen működik, de az már egy érdekesebb kérdés, hogy akár mondjuk a Dubajban vagy egzotikusabb országokban lévő vagyontömeg vonatkozásában milyen információkat sikerül az ottani hatóságoktól beszerezni” – fogalmazott az ügyvéd.
Virág Andrea: politikai súlya is van a vagyonadónak
Virág Andrea politikai elemző szerint a tervezett intézkedésnek legalább akkora politikai súlya és következménye lehet, mint gazdasági hatása.
Szerinte a vagyonadó nem pusztán költségvetési intézkedésként értelmezhető, hanem a NER-hez kötődő gazdasági körökkel szembeni fellépésként is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adó természetesen nem csak az úgynevezett NER-oligarchákat érintené.
„A társadalom túlnyomó többsége azt gondolja, hogy egyrészt, akik nagyon gazdagok, ők valószínűleg törvénytelen módon váltak gazdaggá, és azt gondolják, hogy ezeknek a nagyon vagyonos állampolgároknak a túlnyomó többsége valahogy a Fidesz, a NER érdekcsoportjai közé tartozik” – mondta.
Virág Andrea szerint a társadalmi megítélés ennél árnyaltabb, de a politikai vélekedés jelenleg ez, ezért a többség valószínűleg támogatja egy ilyen adó bevezetését.
A politikai elemző ugyanakkor hozzátette: a vagyonadó gazdasági hatásairól már vita van. Kérdéses lehet például, hogy a költségvetés számára jelentkező többletbevétel ellensúlyozza-e a vagyon külföldre vitele, illetve a beruházások visszaesésének kockázatát.
800 milliárd forint többletbevétellel számolnak
A kormány hatásvizsgálata szerint a vagyonadó bevezetését követő négy évben összesen 800 milliárd forint többletbevétellel számolnak. A tervezett intézkedés mintegy 15 ezer vagyonos magánszemélyt érinthet.
A magasabb, másfél százalékos adókulcs már 100 milliárd forintos vagyonnál életbe lépne, így az a korábbi 500 milliárd forintos küszöbhöz képest jóval több érintettre vonatkozna.
A vagyonadóról megkezdődött a társadalmi egyeztetés, az észrevételeket október 14-ig várják.