← Vissza

● news.bsdnet.hu

Tovább dagad a vita, tizenkét pontban követelnek változást

Index 2026-10-08 06:42
„Az írók nem több pénzt akarnak, hanem az eddig is rendelkezésre álló források igazságos, átlátható, szakmai alapon történő újraosztását” – írja a Szépírók Társasága az Indexnek megküldött nyilatkozatában. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia után az írószervezet is átfogó változásokat sürget a kulturális intézményrendszerben. A kormányváltás óta szerintük ugyan elindult az átalakítás, de továbbra sincs megfelelő szakmai egyeztetés, ezért többek között a Nemzeti Kulturális Alap függetlenségének helyreállítását, a Magyar Művészeti Akadémia alkotmányos státuszának felülvizsgálatát és az állami művészeti díjak politikától való függetlenítését javasolják. A szervezet azt is kifogásolja, hogy több fontos döntés szakmai egyeztetés nélkül született meg, bizonytalannak látja a kulturális vagyon és a kedvezményes adózás jövőjét, és rendszeresen ülésező irodalmi-kulturális kerekasztal létrehozását kezdeményezi. Ezt követően a Szépírók Társasága Indexnek megküldött teljes nyilatkozatát változtatás nélkül közöljük. „NYILATKOZAT A Szépírók Társasága a kormányváltást követően, elsőként fogalmazta meg a hazai irodalompolitikai rendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseit.  Az elmúlt hónapokban összesen kilenc irodalmi társszervezettel folytattunk egyeztetéseket a kérdésben.  A javaslatainkat nemrég személyesen is ismertettük az irodalmi helyettes-államtitkárság munkatársaival.  A Szépírók Társasága továbbra is független irodalmi szervezetként működik, ezért az átalakítási folyamattal kapcsolatos aggályainkat is közöljük, az alábbiakban: – Ugyan üdvözöljük a kormányzat elképzeléseit a katás adózás újbóli bevezetését illetően, a tervezet szinte szó szerint megegyezik az előzetesen megfogalmazott javaslatunkkal, hiányoljuk az egyértelmű állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy a kedvezményes adózási a forma a művészeti szektor számára is elérhető lesz-e a 2027-es bevezetést követően. – Ugyan nincs kifogásunk a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságába és az Anyanyelvi Kultúra Kollégiumába delegált tagok személyét illetően, kifogásoljuk, hogy a névsor összeállítása szakmai egyeztetés nélkül zajlott le. – Ugyan a kormány augusztus 31-i hatállyal, egyébként nagyon helyesen, megszüntette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (köztük számos kulturális profilú) működését, ezáltal véget ért a közpénz és közfeladatok állami és civil kontroll alól történő kiszervezése, továbbra sincs információnk arról, hogy az így felszabadult vagyon a kultúra területén marad-e, vagy beolvad a központi költségvetésbe. – Ugyan nagyra értékeljük az irodalmi helyettes-államtitkár, Berg Judit, arra fordított idejét és energiáját, hogy az irodalmi szakma szereplőivel egyenként tárgyaljon, hiányoljuk a közös szakmai egyeztetést, ami elősegítené a hatékonyabb szakmai érdekérvényesítést és a nyíltabb kommunikációt, valamint a konfliktusok felvállalását. Hogy tisztázzuk a Szépírók Társasága álláspontját és tervezett szerepét az irodalompolitikai átalakulás folyamatában, az alábbiakban közöljük kivonatos, és az azóta történt kormányzati intézkedésekhez igazított javaslatcsomagunkat: Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az írók nem több pénzt akarnak, hanem az eddig is rendelkezésre álló források igazságos, átlátható, szakmai alapon történő újraosztását. Nem a bosszúpolitikának, hanem egy egészségesen működő rendszer, szakmai konszenzus alapján történő létrehozásának van most itt az ideje. Ennek érdekében ajánljuk egy rendszeresen ülésező irodalmi-kulturális kerekasztal létrehozását. A javaslatcsomag a következő irodalmi társszervezetekkel történt szakmai egyeztetések után jött létre: BÁZIS – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, Erdélyi Magyar Írók Ligája, Fiatal Írók Szövetsége, Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, Magyar Írószövetség, Magyar PEN Club, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Szlovákiai Magyar Írók Társasága. A javaslatcsomagot és a nyilatkozatot a Szépírók Társasága elnöksége jegyzi. Babiczky Tibor, Czinki Ferenc, Józsa Márta” A kulturális intézményrendszer átalakításáról szóló vita már közvetlenül a kormányváltás után elkezdődött. Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke áprilisban az Indexnek arról beszélt, hogy radikális strukturális reformokra van szükség, és a politika befolyását az állami művészeti díjak rendszeréből is ki kellene szorítani. Nem sokkal később a Szépírók Társasága is jelezte lapunknak, hogy kész tárgyalni az új kulturális kormányzattal, és már dolgozik egy átfogó irodalompolitikai koncepción. A vita májusban éleződött ki, amikor kiderült, hogy a kormányzati szabályozás továbbra is a Magyar Művészeti Akadémia elnökét jelöli meg a kultúrpolitika kidolgozásának egyik kulcsszereplőjeként. Ez komoly tiltakozást váltott ki: a SZIMA, írók és más kulturális szereplők szélesebb szakmai párbeszédet követeltek, Tarr Zoltán kulturális miniszter pedig akkor azt ígérte, hogy az új kormány az érintettekkel együtt dönt majd az MMA jövőjéről. Az MMA helyzete azóta sem került le a napirendről. Október elején Zoboki Gábor , Turi Attila kihívója már arról beszélt az Indexnek, hogy a magyar kulturális közeg nagy változás előtt áll, október 7-én pedig az MMA tisztújító közgyűlése újabb három évre Turi Attilát választotta elnökké. Néhány órával később a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közölte: szerintük fél évvel a kormányváltás után sem történt érdemi változás az MMA helyzetében, ezért a köztestület jelenlegi közhatalmi szerepének megszüntetését és a kultúratámogatási rendszer átalakítását sürgetik. Most ehhez a vitához csatlakozott a Szépírók Társasága is. (Borítókép: A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházának Bajza utcai épületegyüttese 2021. szeptember 4-én. Fotó: Branstetter Sándor / MTVA / MTI)
Eredeti cikk megtekintése →