← Vissza

● news.bsdnet.hu

György László figyelmeztet, a magyar családok is megérezhetik az IMF ajánlásait

Index 2026-10-10 12:13
A Harmonikus Növekedésért Alapítvány (HNA) alapítója, egyben egyetemi docens Facebook-bejegyzésében az IMF és az Európai Bizottság új ajánlásairól írt. Az IMF, vagyis a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap minden tagországa gazdaságpolitikáját rendszeresen értékeli. Kéthetes budapesti egyeztetés után tette közzé előzetes megállapításait a magyar gazdaságról . Ebben átfogó reformokat sürget, köztük az adórendszer átalakítását, a támogatások visszafogását és az államháztartás rendbetételét, az euró bevezetésének előkészítéseként. A közgazdász szerint a helyzet egyszerű, két gazdaságpolitika áll szemben egymással. „A nemzeti gazdaságpolitika ki akarja nőni a válságot, a baloldali és globalista gazdaságpolitika pedig ki akarja fogyni magát a válságból, vagyis megszorít” – fogalmazott György László. Az előbbi szerinte a nyertesekkel fizetteti meg a válság költségeit, és amennyire lehet, „megkíméli a helyi középosztályt, a társadalmat a hátán cipelő, dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó réteget.” A volt gazdaságstratégiai kormánybiztos bejegyzésben a 2010 óta folytatott gazdaságpolitikát az első, az IMF ajánlásait a második út példájaként mutatja be. Magyarország utoljára 2008-ban, a pénzügyi válság idején szorult az IMF segítségére, akkor 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt kapott. A mostani értékelés ugyanakkor nem hitelprogram része, hanem a tagországoknak járó rendszeres felülvizsgálat. A docens hat olyan javaslatot emelt ki, amelyet szerinte a magyar családok és vállalkozások sínylenének meg. Az első a közszféra bérkiadásainak visszafogása , amelyre szerinte „a tanári fizetések csökkenése” már utal. A második a nyugdíjrendszer fenntarthatósága . Ez szerinte szép cél, de a hiány rendezése a társadalombiztosítási járulék emelését vagy a nyugdíjkiadások csökkentését jelenti. Ennek része a közgazdász szerint a KATA, vagyis a kisvállalkozók egyszerűsített, tételes adójának emelése is. Harmadikként a támogatott vállalati hitelek és a lakáscélú kamattámogatások fokozatos kivezetését említi. Ez György László szerint később elképzelhető, ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, és közelít egymáshoz a piaci és a támogatott kamatszint. Egyelőre azonban „húsbavágóan érintené” a kis- és középvállalkozásokat és az otthont teremtő családokat. A negyedik pont a támogatott energiafogyasztási küszöb csökkentése, a jövedelemhez kötött pénzbeli támogatások bővítése mellett . Ezt a rezsicsökkentés olyan átalakításaként értelmezi, amely a középosztálybeli családok kárára történne. Az ötödik javaslat a pénzügyi szektort terhelő, piactorzítónak minősített adók megszüntetése . A docens olvasatában ez a banki különadók, majd csendben a többi különadó eltörlését jelenti. A hatodik a progresszívebb, vagyis a magasabb jövedelmeket nagyobb kulccsal sújtó személyi jövedelemadó, az alacsony keresetűek terheinek csökkentésével . Ez szerinte jól hangzik, de a szürkegazdaság, vagyis a be nem jelentett munka felé terelné a munkaerőpiacot. Úgy véli, a magyar munkaerőpiac az egykulcsos adónak köszönhetően 2011 óta fehéredett a leggyorsabban az OECD, a fejlett gazdaságokat tömörítő nemzetközi szervezet tagjai közül. Az ajánlásokban vannak negédes baloldali gondolatok, például a rezsivédelem jövedelemhez kötése és az alacsony keresetűek szja-terhének csökkentése – fogalmazott, majd rámutatott, hogy szerinte melyek a csomag fő irányai: Kifogásolja azt is, hogy az IMF – Kármán Andráshoz, a Tisza-kormány pénzügyminiszteréhez hasonlóan – „a termelékenység növekedését meghaladó béremelkedést tartja az egyik legnagyobb problémának”. Szerintük az elmúlt négy év túlzott béremelkedése hozzájárult a magyar inflációhoz. A kampányban még túl alacsonynak tartott bérek most már túl magasnak számítanak. „Az Eurostat szerint ugyanakkor 2010 és 2025 között a magyar családok rendelkezésre álló jövedelme a harmadik legnagyobb ütemben nőtt az EU-ban, a minimálbér vásárlóereje pedig több mint megduplázódott. Persze a bérekből sosem elég” – világított rá. György László szerint sem az Európai Bizottságnál, sem az IMF-nél, sem az új kormány gazdaságpolitikai műhelyeiben nem értik, hogy a magyar adórendszer 2010 óta a spekulánsok megadóztatásával progresszív. A rendszer a docens szerint a dolgozni képes segélyezetteknek munkát ad, az adót csaló vállalkozóknak csökkenti a terheit, a digitalizációval pedig nehezíti az adóelkerülést. Különadókkal sújtja a válságokon vagy nyereségátcsoportosításon nyerészkedő globális cégeket. Nyereségátcsoportosításnak azt nevezik, amikor egy cég a profitját alacsonyabb adójú országba könyveli. E körök megadóztatásából szerinte 2026-ban több mint négyezer milliárd forint többletbevétele keletkezik az államnak, és ebből jut a középosztály támogatására. Ennek tulajdonítja, hogy az Eurostat szerint 2010 óta nálunk csökkent a harmadik leggyorsabban a szegénység, a gyermekszegénység pedig a leggyorsabban. Az IMF ugyanakkor azzal számol, hogy javaslatai nyomán az idén a GDP 7–7,5 százalékát is elérő költségvetési hiány 2027-re 5, 2029-re 3 százalékra mérséklődhetne. Kármán András korábban maga is elismerte, hogy a költségvetés helyzete nehéz . „Csak az adórendszer átalakítása után fogjuk igazán megérteni, mi magyarok és a világ is, mennyit jelentett a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó helyi családoknak: amikor nőnek a megélhetési költségek, csökken a bérek vásárlóereje, kevesebb marad hó végén a pénztárcában, fogynak a munkahelyek, nőnek a kisvállalkozások adóterhei, visszaszorul a legális gazdasági teljesítmény, és kiszélesedik a szürkezóna” – zárta a bejegyzést a közgazdász. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Eredeti cikk megtekintése →