Most a testnevelőtanárokról beszélt gúnyosan Lannert Judit, Rétvári Bence tette helyre
Magyar Nemzet
2026-10-10 18:00
Az eső perctől kezdve a felsőbbrendűségtudat, a balos, balliberális kioktató hangnem, a gunyorosság, a lenézés jellemző Lannert Juditra – mondta a közösségi oldalán közzétett videóban Rétvári Bence. A KDNP frakcióvezetője két interjúrészletet is bemutatott, ahol az oktatási miniszter a tőle megszokott stílusban beszélt előbb a szülők iskolaválasztásáról, másodjára pedig a férfi testnevelőtanárokról.
Az egyik interjúban Lannert Judit azt mondja:
Nagyon sok kicsi iskola van, ugye erről beszéltünk, mert homogén közegekben szeret tanulni a magyar, és ez iszonyú drágává teszi a rendszert, amit nem tudunk így megfizetni.
Rétvári Bence szerint ez azt jelenti, hogy nem a szülők fogják eldönteni, hogy kivel jár iskolába a gyerekük, hanem majd Lannert Judit megmondja a minisztériumból.
Nem a családokra bízná, nem az iskolákra, hanem ő akar dönteni az iskolák helyett, és ő akar dönteni a családok helyett is
– mutatott rá Rétvári Bence. A politikus hangsúlyozta: minden család a legjobbat akarja a gyerekének. A frakcióvezető nem érti, honnan veszi a bátorságot Lannert Judit, hogy ő kioktatja a családokat és helyettük akar döntést hozni a gyerekük jövőjéről.
A testnevelőtanárokkal kapcsolatban azt mondta, ők tüntettek a legtovább, miután a többségük férfi.
Ismerős ez a gunyorosság? Ugyanaz, mint amit a focidrukkerekről mondott , akiknek könny szökik a szemébe akkor, hogyha kikap a nemzeti válogatott. Ha férfiak és sporttal foglalkoznak, akkor ők Lannert Juditnak mintha nem is lennének emberek
– mondta Rétvári Bence. Szerinte az oktatási miniszter még jobban lenézi és megveti őket, mint az iskolaigazgatókat, vagy a pedagógusokat. Pedig az sem semmi, amit a pedagógusoknak mondott, hogy nem tudnak önállóan gondolkozni és nem innovatívak . Az iskolaigazgatókat pedig egytől egyig kirúgná a miniszter.
A választási kampányban a Tisza Párt azt ígérte, hogy kiemelten kezelik majd az oktatás ügyét, sőt nemzetstratégiai ágazatnak tekintik. A vállalásokból azonban eddig csak egyetlen dolgot valósítottak meg, létrehozták az önálló oktatási tárcát, ám ennek egyelőre semmi haszna nem látszik . A kormányzati átadás-átvétel óta eltelt közel öt hónap során az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium leginkább csak Lannert Judit botrányaitól volt hangos. A tárcavezető többször is belerúgott a tanárokba, megfenyegette az egyházi iskolákat, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat is.
A választási program fő vállalási között olyan általános ígéretek is szerepeltek, mint a pedagógusok megbecsülése. Kérdés, hogy ezzel miképpen egyeztethető össze az, hogy a Tisza-kormány az iskolakezdéssel egy időben vezette ki a pedagógusok teljesítményalapú béremelését. A változtatás sokmilliárd forintnyi, korábban teljesítmény alapján kiosztott bérelemet érint.
Most pedig számos pedagógus panaszkodik a közösségi médiában, miután kézhez kapták az október elején esedékes fizetésüket.
Többen ugyanis azt tapasztalták, hogy az előző havinál kevesebb pénz érkezett a számlájukra. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) lapunknak megerősítette, hogy az elmúlt hetekben „elég sok” pedagógustól kaptak jelzést az előző havinál alacsonyabb illetményről.
Lannert Judit a hivatalba lépése után szinte azonnal kilátásba helyezte, hogy iskolákat zárhatnak be, ugyanis érvelése szerint nem fognak két iskolát fenntartani egy iskolányi gyereknek.
De megregulázná az egyházi iskolákat is, miután a Qubitnek adott interjúban a felekezeti fenntartású iskolák és az állami intézmények együttműködéséről, illetve a tanulói összetétel kiegyenlítéséről beszélt. Szerinte nem tartható fenn közpénzből két iskola egyiskolányi gyerek számára, ha az egyik intézmény szegregálttá válik, a másik pedig gyakorlatilag roma gyerekek nélkül működik.
De a tárcavezető bírálta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat is.
Szerinte ezek az intézmények elsősorban az elit újratermelődését szolgálják, továbbá azt állította, hogy a kompetenciamérések nem igazolják, hogy a diákok jobban fejlődnének bennük, mint a hagyományos általános iskolákban.