Szürreális pillanat Magyarországon: ugyanannak az adatnak örül a Fidesz és a Tisza Párt
Index
2026-10-11 05:01
Mielőtt rátérnénk a devizapiac heti mozgásaira, érdemes közelebbről is megvizsgálni, milyen képet festenek a magyar gazdaságról a legfrissebb adatok. A héten ugyanis egymást érték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentései, amelyek három fontos területen is betekintést engedtek a gazdaság állapotába. Előbb az augusztusi kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés számai láttak napvilágot, majd a hét második felében megérkezett a szeptemberi inflációs adat. Ezek a mutatók együtt már jóval árnyaltabb képet adnak arról, milyen állapotban van a magyar gazdaság.
Nézzük őket sorban: augusztusban éves alapon 2,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, júliushoz képest azonban 0,7 százalékos visszaesést mért a KSH, így ez már a második egymást követő hónap volt havi csökkenéssel. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a júliusi fellendülés rövid életűnek bizonyult, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig továbbra sem érte el a Covid utáni szintet.
Látványos növekedést mutatott augusztusban a magyar ipar, a kedvező összkép mögött azonban jelentős különbségek húzódnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, júliushoz képest pedig 1 százalékkal bővült a kibocsátás. A növekedés ugyanakkor korántsem volt általános: a feldolgozóipari ágazatok többségében továbbra is visszaesést mértek. Az ipari teljesítményét elsősorban két meghatározó terület, a járműgyártás és az elektronikai ipar húzta felfelé.
Az adatközlés politikai szempontból is érdekes fordulatot hozott, a növekedést ugyanis mindkét politikai tábor a saját sikereként igyekezett bemutatni.
A lényeg, hogy végül mindenki talált okot az ünneplésre, ami már önmagában is ritka és örömteli pillanat Magyarországon, főleg a gazdaságpolitika tekintetében.
Úgy hallottuk, hogy egy-két banki makrogazdasági elemző is jót mosolygott azon, ahogy a két politikai oldal egyszerre könyvelte el saját sikereként ugyanazt az adatot. Így aztán tényleg senkinek sem lehetett oka a panaszra.
A hét második felében az infláció alakulásáról is tisztább képet kaptunk. A KSH adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, augusztushoz képest pedig mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss számok arra utalnak, hogy a mögöttes árazási nyomás továbbra is visszafogott a gazdaságban. A bank az idei év egészére mindössze 1,8 százalékos átlagos inflációval számol, 2027-ben azonban már valamivel gyorsabb, 2,9–3 százalék közötti éves átlagos drágulást vár.
„A mai inflációs adat önmagában egyértelműen támogatná a monetáris lazítás folytatását. A globális kockázatkerülésből fakadó forintgyengülés, az emelkedett hozamkörnyezet és a magas energiaárak azonban egyelőre óvatosságra inthetik a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit. Egy kedvező országspecifikus fejlemény ugyanakkor felülírhatná az általánosan negatív nemzetközi befektetői hangulatot, és csökkenthetné a magyar eszközök kockázati prémiumát” – összegezte Virovácz Péter. Ennyit tehát a gazdaság állapotáról árulkodó friss adatokról. Most nézzük, hogyan alakult a hét a devizapiacon, és milyen mozgások határozták meg a forint árfolyamát.
„A héten összességében erősödést mutatott a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben. Hétfőn Kurali Zoltán, az MNB alelnöke a Portfolio konferenciáján elmondta, hogy amennyiben a kormány hiteles középtávú makrogazdasági konvergenciapályát mutat be, nem érdemes halogatni az ERM II rendszerhez való csatlakozást. Az euróbevezetéshez szükséges kritériumok 2030-as teljesülése esetén a tényleges átállás 2032. január 1-jén történhetne meg” – kezdte értékelését az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor senior elemző.
Míg az előző pénteken 368,6 forintot kellett fizetni egy euróért, addig ezen a pénteken már 365–366 forint között ingadozott az árfolyam. A hazai fizetőeszköz mozgását elsősorban a nemzetközi devizapiaci folyamatok, azon belül is az euró és a dollár árfolyamának alakulása határozta meg. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint azt is kiemelte, hogy a francia kötvénypiacon kialakult pánikhangulat összességében a dollár erősödésének kedvezett az euróval szemben, bár a hét során jelentős ingadozások is tarkították a kereskedést.
A nemzetközi hatások mellett a friss magyar makrogazdasági adatok is befolyásolták a forint árfolyamát, igaz, nem egy irányba.
A héten forint ráadásul nemcsak az euróval szemben tudott erősödni: a dollárhoz képest is kisebb felértékelődést mutatott, a lengyel zlotyval szemben pedig már közel 1 százalékos erősödést könyvelhetett el a hét folyamán.
A hét egyik fontos fejleménye csütörtök délután érkezett, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közzétette a magyar gazdaságról szóló éves konzultációjának előzetes értékelését. Az Equilor szakembere szerint a közlemény a forint erősödésének is lendületet adott, noha a szervezet a kedvező kilátások mellett komoly kockázatokra is figyelmeztetett. Az IMF szerint a gazdaság idén 2 százalékkal bővülhet, középtávon 2,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. Ebben fontos szerepet játszhat a korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása.
A költségvetés helyzetét ugyanakkor már jóval borúsabban látja a Valutaalap, becslése szerint az idei hiány elérheti a GDP 7–7,5 százalékát. A szervezet ezért költségvetési kiigazítást sürget, amellyel a deficitet 2027-re 5 százalék körüli szintre, 2029-re pedig 3 százalékra lehetne leszorítani. Az IMF ráadásul konkrét javaslatokat is megfogalmazott a költségvetés rendbetételére. Ezek között szerepel
A Valutaalap kedvezően fogadta az új kormány európai integrációval és reformokkal kapcsolatos vállalásait, és támogatja Magyarország euróbevezetési törekvéseit is. Egy dolgot azonban világossá tett: a közös valuta bevezetése önmagában nem helyettesítheti a költségvetés rendbetételét és a gazdaság szerkezeti problémáinak kezelését . A mostani kedvező piaci hangulat sem tekinthető tartósnak. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a forint erősödése és a magyar állampapírhozamok csökkenése könnyen a visszájára fordulhat, ha a kormány reformjai elmaradnak a befektetői várakozásoktól.
A hét egyik meghatározó gazdaságpolitikai eseménye Magyar Péter október 6-i bejelentése volt. A miniszterelnök ekkor ismertette a kormány vagyonadó csomagját, a kata megduplázását és a hivatásos sportolók kiemelt adókedvezményének megszüntetését is tartalmazza. A változtatások jelentőségét és várható hatásait külön elemzéseinkben részletesen bemutattuk, ezért ezekre most nem térünk ki bővebben:
A következő héten is elsősorban a nemzetközi folyamatok mozgathatják a forint árfolyamát. A befektetők figyelme továbbra is az iráni háború fejleményeire és az ezekkel szorosan összefüggő energiaárakra, a kötvénypiaci hozamok alakulására, valamint az euró és a dollár árfolyamára összpontosulhat. Az elmúlt hetek ugyanis jól megmutatták, mekkora felfordulást okozhat a kötvénypiacokon kialakuló bizonytalanság. Előbb az amerikai, majd a francia állampapírhozamok ugrottak meg jelentősen, ami a dollár erősödéséhez, ezen keresztül a forint gyengüléséhez, valamint számottevő tőzsdei visszaeséshez vezetett. A következő hét tehát kamatdöntések nélkül is tartogathat izgalmakat.
A forint szempontjából pedig továbbra is az lehet a legfontosabb kérdés, hogy a nemzetközi piacokon uralkodó bizonytalanság mennyire írja felül a hazai gazdasági adatokból kirajzolódó képet.
A forint az elmúlt héten viszonylag stabilan, 365 és 370 között ingadozott az euróval szemben, bár az utóbbi időszak enyhén gyengülő trendje továbbra is érzékelhető. A következő hétre Regős Gábor szerint ezért változatlanul 361 és 373 forint közötti euróárfolyamot valószínűsítünk.
De mi volt a héten a tőzsdéken? A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a múlt heti 103 dollárról péntek délutánra 105 dollár közelébe emelkedett, ám közben jelentős kilengéseket produkált. A piacot továbbra is az iráni háború körüli bizonytalanság mozgatja. A Hormuzi-szoroson áthaladó hajók elleni támadások és egy esetleges újabb amerikai katonai fellépéstől való félelem egyaránt felfelé hajtották az árakat. Erre rakódott rá az Izaiás hurrikán okozta kínálati sokk: Mexikó napi 1,3 millió hordóval volt kénytelen visszafogni olajkitermelését.
A földgáz piacán hasonlóan mozgalmas hét zajlott. A holland tőzsdén jegyzett energiahordozó ára a múlt pénteki 76,3 euró/megawattóraról ezen a pénteken közel 82 euróra emelkedett. Az olajhoz hasonlóan a hét eleji áresést jelentős drágulás, majd újabb korrekció követte. Az árakat a geopolitikai bizonytalanság mellett az európai gáztárolók töltöttsége és a piaci spekuláció is befolyásolja. A tárolók jelenleg 73 százalékos töltöttsége ugyan alacsonynak számít, de elegendő lehet a tél átvészeléséhez. A bizonytalanság azonban továbbra is táptalajt ad az árfolyam-ingadozásoknak.
A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX végül mintegy 1 százalékos emelkedéssel zárta a hetet, ehhez azonban elengedhetetlen volt a pénteki látványos felpattanás. Csütörtökön ugyanis még egészen más képet mutatott a piac. A vezető részvények közül az OTP produkálta a legnagyobb kilengéseket. A bankpapír szerdán 3,8, csütörtökön pedig 5,1 százalékot veszített értékéből, majd pénteken jelentősen visszapattant, így heti szinten végül alig változott az árfolyama. A többi blue chip jobban teljesített: a Richter kisebb emelkedést ért el, a Mol 4,1, a Magyar Telekom pedig 1,4 százalékkal drágult.
(Borítókép: Egy vásárló forintbankjegyekkel fizet a budapesti Vásárcsarnokban, 2025. június 6-án. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)