← Vissza

● news.bsdnet.hu

A Tánczos-ügytől a vörösiszapperig: ő lehet az új legfőbb ügyész

Index 2026-10-12 17:07
Baka András október 12-i sajtótájékoztatóján  jelentette be , hogy Fejes Pétert jelöli a legfőbb ügyész pozíciójára. A köztársasági elnök leszögezte, hogy jelöltjének nincs pártkötődése, politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt, főügyészi megbízatása az utolsó előtti legfőbb ügyész (Polt Péter – a szerk. ) döntésével bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg. Ügyészi szolgálatát 2025 novemberében, a 2012-ben bevezetett életkori korlátozás következtében kellett befejeznie. Pályája azt mutatja, hogy nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és hivatása szabályaihoz igazodott. Higgadt, tapasztalt és mértéktartó ember, aki ismeri a szervezet értékeit és hibáit, és megvan benne az elszántság ahhoz,. hogy előbbieket megőrizze, utóbbiakkal pedig következetesen szembenézzen – jellemezte az államfő, aki szerint jelöltje alkalmas arra, hogy elindítsa az ügyészi szervezetet a közbizalom visszaszerzésének útján. Az eseményen jelenlévő Fejes Péter soha nem gondolta, hogy egyszer felvetődik annak a lehetősége, hogy Györgyi Kálmán és Kovács Tamás utóda lehet. A legfőbb ügyészi tisztség az idő tájt is mérhetetlenül nagy felelősséggel járt, de akkor még az ügyészi szervezet fegyelmezett volt, a feladatával foglalkozott kiváló szakmai színvonalon. Az ügyészségi alkalmazottak közhangulata kiegyensúlyozott volt, a légkör nem volt megmételyezve. Ma ez sajnos nem mondható el – állította aspiráns, aki szerint koncepciójának sarokpontja „a hagyományos értékrend és az önbecsülés visszaállítása, a társadalmi megbecsülés visszaszerzése, az ügyintézésben a szakmaiság, az időszerűség és a politikamentesség érvényre juttatása”. Végül azt is megjegyezte, ha az Országgyűlés is bizalmat szavaz neki, a legnagyobb alázattal végzi majd el a nehéz feladatot. Fejes Péter 1960-ban született Szombathelyen. Középiskolai tanulmányait a helyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban folytatta, ott is érettségizett 1979-ben, majd 1986-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Jogi szakvizsgáját 1988-ban tette le; 2001-ben az ELTE-n Európa-jogi szakjogászi képesítést, 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen PhD-fokozatot szerzett. Értekezésének Az európai büntetőjogi integráció erősítésének lehetőségei és akadályai címet adta. Csaknem négy évtizedes szakmai pályafutását mindvégig az ügyészi szervezetben töltötte. Az 1980-as évek végén az ügyészi pályát kizárásos alapon választotta. A bírói hivatásnak abban az időben még nem volt olyan tekintélye, mint manapság. Ügyvéd pedig azért nem akart lenni, mert érzelmileg nemigen tudott volna azonosulni azzal, hogy olyan embert kelljen védenie, akiről tudja, hogy bűnös. Vas megyében végigjárta a főügyészségi ranglétrát. Két évig fogalmazó volt a Szombathelyi Városi Ügyészségen, majd 1988-ban nevezték ki ügyésszé. Egy évvel később a Vas Megyei Főügyészségre került, ahol eleinte fiatalkorúak ügyeivel foglalkozott, majd csoportvezetői és sajtószóvivői feladatokat látott el. 2008. március 14-én iktatták be Veszprém megye főügyészévé. Pályáját a Győri Fellebbviteli Főügyészségen folytatta fellebbviteli főügyészségi ügyészként és szóvivőként. Egyetértek azzal, hogy oldani kell azon a merev szemléleten, hogy egy büntetőügyben megszületett ítélet önmagáért beszél. Elfogadom, a társadalom érdeklődése jogos: a nyomozás elrendelésétől kezdve a bíróság döntéséig szeretnének az állampolgárok minél több információhoz jutni egy-egy közérdeklődést kiváltó ügyről – fogalmazott egy korábbi interjújában . Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is büntetőjogot oktat. De a sportjog is közel áll hozzá. 2023-ban például előadást tartott az V. Sárközy Tamás sportjogi konferencián A játékvezető, mint közfeladatot ellátó személy címmel. Felesége ügyvéd, két lánya közül Fruzsina a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája. A szélesebb közvélemény a Tánczos-ügy kapcsán ismerhette meg a nevét, ő képviselte a vádat a körmendi gyermekgyilkosság perében. 1998 áprilisában mindenkit sokkolt a hír: brutálisan megöltek a Vas megyei városban egy kislányt. A 11 éves Zsófiára átvágott nyakkal, társasházi lakásukban találtak rá. A gyilkosságnak egyetlen szem és fültanúja nem volt, és nem találták meg a gyilkos fegyvert sem. Hamarosan mégis jelentkezett egy tanú, Tánczos Gábor, aki a gyilkosság idején egy, a közelben lakó ismerősét látogatta meg. Az önként jelentkező tanúból gyanúsított lett, aki hamarosan beismerő vallomást is tett. Igaz, ezt még azelőtt, hogy videóra is rögzíthették volna, visszavonta. Így kezdődött a Tánczos-per, amelyben négy ítélet is született. Első fokon a Vas Megyei Bíróság tizennégy évre ítélte Tánczost. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet másodfokon megsemmisítette, és új eljárásra kötelezte a Vas megyeieket. Ott újra bűnösnek találták, és tizenhárom évet szabtak ki rá. Az ügy megint a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol 2002-ben helyben hagyták az elsőfokú ítéletet. Tánczost 2008 januárjában feltételesen szabadlábra helyezték. szerinte több bizonyíték is igazolta Tánczos bűnösségét. Köztük olyanok is, amelyekre a vádbeszédében nem is hivatkozott, így például, hogy többször tett írásban beismerő vallomást, a megölt kislány szüleitől levélben kért elnézést, s a zárkatársa előtt is elismerte a gyilkosságot. – Ezek nélkül is kétséget kizáróan megállapíthatónak tartottam a bűnösségét – jegyezte meg utóbb egy interjújában . Elmondása szerint ennél sokkal nehezebben bizonyítható ügyekben is eljárt pályafutása során. Példaként említette azt a történetet, amikor az édesanyját megölő férfi öngyilkosságnak állította be a történteket. Az elsődleges helyszíni szemle, sőt a rendőrorvosi boncolás sem gyanakodott idegenkezűségre, ám az igazságügyi boncolás már feltárta: megfojtották az idős asszonyt. A fia ugyan tagadott, ám azt állította, hogy a lakás minden ablaka belülről be volt csukva, s amikor hazaért, a bezárt ajtóban belülről volt benne a kulcs. Ami – miután nem öngyilkosság történt – nem lehetett igaz, majd alibijét is cáfolták. A vasi főügyészségen számos ügyben járt el, emelt vádat, képviselte az ügyészség álláspontját a másodfokú bíróság előtt. Volt, amikor egy ügyben harmincezer oldalt kellett elolvasnia, és abból írt 160 oldalas vádiratot, amelyben nem kevesebb, mint 48 autótolvaj és orgazda 157 bűncselekménye szerepelt. Az ítélet csaknem 500 oldalas lett. Megfogalmazása szerint az ilyen esetekben az ügyész, a bíró az iratokkal együtt tanulja azt is, hogyan lehet az ügyet átlátni, feldolgozni. Az ilyen terjedelmes perekre elméletben nem lehet felkészülni. Kevéssé tudott, ha az ügyész bizonytalannak látja az eljárás végkimenetelét, akkor már maga megszüntetheti a nyomozást. Hiába az a meggyőződése, hogy az illető bűnös, ha nincs elég bizonyíték, nem lehet vádat emelni. Vannak viszont olyan esetek, amelyeket a bíróság elé kell vinni, mert nem szabad azokat az íróasztal mögött eldönteni: a tárgyaláson akár fordulat is állhat be, újabb bizonyítékok kerülhetnek elő – engedett rövid betekintést az ügyészi gondolkodás kulisszatitkaiba. Veszprémi főügyészi időszakának egyik legismertebb büntetőügye a 2009. február 8-án meggyilkolt Marian Cozma román kézilabdázó halála volt: a sportolót a veszprémi Patrióta lokál előtt szíven szúrták, két csapattársát pedig megsebesítették. Ügyészi szempontból a bizonyítás egyik kulcskérdését a támadók szándékegysége jelentette, vagyis annak megállapítása, hogy a halálos szúrást leadó elkövető mellett társait is terheli-e felelősség az emberölésért. Fejes szerint a kamerafelvételek, tanúvallomások és egyéb bizonyítékok alapján beismerő vallomás és a gyilkos fegyver megtalálása nélkül is bizonyítható a bűnösség. A Kúria 2012-ben hozott végzésében Raffael Sándor és Németh Győző tizennyolc-tizennyolc éves büntetését helybenhagyta, Sztojka Ivánét nyolcról tizenhárom évre súlyosbította. De ő volt a vád képviselője a vörösiszap-perben is. Mint ismeretes, 2010. október 4-én öntötte el a vörösiszap Kolompárt és környékét, tíz ember halálát okozva. A példátlan ipari katasztrófa után a Veszprémi Törvényszék 2016-ban bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat első fokon felmentette. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017-ben hatályon kívül helyezte a törvényszék ítéletét. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2018-ban szabadságvesztésre ítélte a Mal Zrt. egykori vezetőit, nyolc vádlottnak felfüggesztett fogházbüntetést, megrovást szabtak ki, öt vádlottat pedig felmentettek. Az ügy nem emelkedett  jogerőre, mert Fejes Péter, a Győri Fellebbviteli Főügyészség ügyésze 13 vádlott ítéletének súlyosbítását, illetve közülük a felmentett vádlottak esetében bűncselekmény megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta. A Győri Ítélőtábla 2019-ben hozott ítélete tíz személyt talált bűnösnek, és hármukra letöltendő börtönbüntetést szabott ki. A Kúria 2021 novemberében fenntartotta hatályában az ítélőtábla ítéletét. (Borítókép: Fejes Péter és Baka András 2026. október 12-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Eredeti cikk megtekintése →