Megszüntették a több mint 1500 milliárd forintot blokkoló és az „Erasmus-ügyet” is okozó uniós eljárást
Telex
2026-10-13 09:39
Cikkünk folyamatosan frissül!
Üdvözlöm az Európai Unió Tanácsának döntését, hogy elfogadta a javaslatunkat – írta kedden X-en Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a magyar feltételességi eljárás visszavonásáról.
Az Európai Bizottság szeptemberben javasolta , hogy szüntessék meg az eljárást. Ha a tagállami kormányok ezt megszavazzák, 4,2 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1500 milliárd forintnyi) befagyasztott támogatáshoz nyílik meg az út, és a modellváltó egyetemek is teljesen hozzáférhetnek az uniós programok, köztük az Erasmus+ oktatási cserék és a Horizont Európa kutatási együttműködések forrásaihoz.
A javaslat szerint arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar kormány „orvosolta a korábban feltárt hiányosságokat és gyengeségeket olyan területeken, mint a közbeszerzés, a korrupcióellenes keretrendszer, az összeférhetetlenségi kockázatok, valamint az ügyészi fellépés hatékonysága”. Megerősítették az Integritás Hatóság jogköreit, átfogó vagyonbevallási rendszert hoztak létre, növelték a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átláthatóságát és orvosolták az összeférhetetlenségi problémáikat, mielőtt megszüntetnék ezeket. Kiterjesztették az ügyészi és nyomozási döntések igazságügyi felülvizsgálatát, megerősítették az uniós források felügyeletét, valamint a közbeszerzések átláthatóságát. Mindezeknek köszönhetően már nem állnak fenn a feltételek az eljárás folytatásához. A javaslat elfogadásához minősített többség kellett a testületben.
2022-ben a 27-ből 25 kormány szavazott igennel arra, hogy megkezdjék az eljárást. A lépéssel a felzárkóztatási támogatások elköltését részletező magyar operatív programok közül háromból fagyasztottak be 55-55 százalékot. Az akkori magyar kormány már előtte is hónapokig egyeztetett az Európai Bizottsággal a vállalásairól, és nem hivatalosan többet is teljesített (ezt méltányolta a Tanács, amikor 55 százalékra módosította az eredetileg 65 százalékos javaslatot), de a tárgyalások 2024 elejére zátonyra futottak . Az eredetileg 6,3 milliárd eurós befagyasztott összeg mostanra 4,2 milliárd euróra csökkent, mert az előző kormány 2024 és 2025 végén is elbukott egy-egy milliárd eurót. A szerdai bejelentés azt jelenti, hogy az alapesetben egy hónapos jóváhagyás miatt ez gyakorlatilag biztosan nem ismétlődik meg 2026 végén.
A befagyasztás mellett a Tanács a 2022-es döntéssel eltiltotta az uniós kötelezettségvállalásoktól a kekvákat és az ilyen fenntartású intézményeket. Emiatt régóta sürgető lett volna a helyzet megoldása, mert a Horizont Európai kutatási együttműködéseknél már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak modellváltó egyetemekről, és 2024 őszére egyikről sem lehetett Erasmus+ oktatási cserékre menni.
Az előző kormány a 17 feltételből hivatalosan egyedül ennél az egynél kért értékelést 2024-ben úgy, hogy hiába módosított a kekvákról szóló jogszabályon, bevallottan így sem teljesített minden bizottsági elvárást. Az uniós testület 2024 decemberében tucatnyi problémát sorolt fel a törvénynél, amelyen ennek ellenére a kormányváltásig nem módosítottak. (A kekvák választás utáni átalakításáról és fokozatos kivetéséről itt , a többi hiányzó feltételt teljesítő csomagról ebben a cikkünkben írtunk.) Volt olyan saját vállalása az egyszereplős közbeszerzésekről, amelyről maga jelentette le, hogy a 2024-es határidőre másfélszeresen lépte túl.
Az új kormány május végén kötött politikai megállapodást arról, hogyan teljesítheti a feltételeket 16,4 milliárd euróhoz, benne a 4,2 milliárd eurós feltételességi eljárás befejezéséhez. Szeptember 9-én értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy letudta a szükséges lépéseket.
Weisz Viktor tiszás európai parlamenti képviselő üdvözölte a döntést, „amely megnyitja az utat az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való teljes körű hozzáférés előtt. A mostani döntés bizonyítja, hogy érdemi reformokkal, a jogállamiság és az átláthatóság megerősítésével visszaszerezhetők az elveszített európai lehetőségek. A magyar fiataloknak nem szabad politikai döntések árát megfizetniük. Az Erasmus+ nem kiváltság, hanem jog, lehetőség a tanulásra, a fejlődésre és Európa megismerésére. Azért dolgozunk, hogy ezek a lehetőségek minden magyar fiatal számára elérhetőek legyenek.”