● news.bsdnet.hu

Tíz évvel ezelőtt még azon bosszankodtunk, hogy uniós összevetésben Magyarországon volt a legkisebb a megújulók aránya a teljes áramtermelésen belül, ráadásul ennek nagy része a kétes hírnévnek örvendő biomassza-erőművekből származott. A helyzeten az sem segített, hogy a szélerőművek építését gyakorlatilag betiltották, miközben az akkori kormány az energiaszuverenitás elérését egyetlen lapra, a Paksi Atomerőmű bővítésére tett fel. Ez utóbbiból azóta sem lett több egy nagyon drága gödörnél, míg a megújulók időközben lekörözték a fosszilis energiaforrásokat. Az EU-n belül nálunk a legkisebb a megújulók aránya az áramtermelésben A biomassza-erőművek állami támogatása egészen a kilencvenes évekig nyúlik vissza, a megújulóenergia-termelés első átfogó támogatási rendszere azonban csak 2003-ban született meg. Ez volt a kötelező átvételi rendszer (KÁT), amely 2007-ben egy nagyobb ráncfelvarráson esett át, de a lényege változatlan maradt: a megújuló erőművek által termelt áramot a MAVIR átvette és gondoskodott a kiegyenlítésről. A termelő egy jogszabályban meghatározott átvételi árat kapott, amely napenergia esetén kezdetben 25 Ft volt kilowattóránként, majd fokozatosan emelkedve, 2012-re elérte a 32 Ft-ot, és ezen a szinten maradt egészen 2019-ig. Ilyen átvételi árak mellett 2010 előtt egyetlen naperőmű sem épült, 2010 után azonban egyre gyorsuló ütemben nőtt a számuk, hiszen ahogyan csökkentek a beruházási költségek, úgy javult a megtérülés is. Az uniós szabályok változása miatt a támogatási rendszer 2017-től alaposan át lett szabva. Az Európai Unió Bizottsága növelni kívánta a verseny szerepét a támogatási rendszereken belül, ezért 2017-től kezdődően a 0,5 MW fölötti erőműveknek piaci alapon kell értékesíteniük az energiát, de a piaci ár és a garantált átvételi ár közötti különbséget egy úgynevezett zöld prémium formájában megkapták. Az 1 MW fölötti erőművek esetében versenyeztetési eljárás, azaz egy tender eredménye alapján kellett megállapítani a prémium mértékét. Az új rendszer neve Megújuló Energia Támogatási Rendszer lett, röviden: METÁR. Metár tender: karnyújtásnyira a piaci alapú napenergiától Az első tendert 2019-ben írták ki, és bár maga a rendszer sikeresnek volt mondható, az igazi áttörést végül nem ez, hanem a beruházási költségek csökkenése hozta meg. A napelemek ára 1976 és 2019 között99%-kal csökkent, igaz, mi itt ebből Európában 2012 után nem sokat éreztünk, mivel az EU a hazai napelemgyártás védelmére hivatkozva minimum árat vezetett be a kínai napelemekre. Az intézkedés végül nem volt képes megmenteni az iparágat, így 2018-ban hatályon kívül helyezték, megnyitva ezzel az utat az olcsó importnak. Nagyjából ezzel egyidejűleg épült megEurópa első piaci alapú naperőműveDél-Spanyolországban, hazánkban azonban2021-ig kellett várniugyanerre. Mivel a napelemek, az inverterek és az egyéb komponensek árának csökkenése – kisebb-nagyobb megszakításokkal – azóta is folytatódik, ma már Magyarországon is a napenergia vált a legolcsóbb energiaforrássá, így a kereskedelmi célú, illetve a vállalatok saját fogyasztásának kielégítésére szolgáló naperőművek növekedése elképesztő tempót diktálva növekszik. A háztartási méretű napelemes rendszerek ugyanakkor a rezsicsökkentés piactorzító hatása miatt csak akkor épülnek, ha éppen igénybe lehet venni rájuk valamilyen állami támogatást. Magyarország sem vonhatta ki magát a nemzetközi trendek hatása alól, de miért is tette volna? A fosszilis energiahordozókat övező geopolitikai bizonytalanság, az ellátásbiztonságra való törekvés és az olcsó energiára való igény hatalmas keresletet teremtett a napenergia iránt. Ma hazánk már gigawattos méretű piacnak számít, és 2025 végére a napelemes kapacitásainkelérték a 10 GW-ot. És míg 10 évvel ezelőtt minimális arányt képviselt a megújuló energia a villamosenergia-termelésünkön belül, tavaly ez az arány már 35% volt, maga a napenergia pedig 27%-on állt, ami világviszonylatban is a legmagasabb érték. Így termelt áramot Magyarország 2025-ben Ez a transzformáció persze új problémákat is felszínre hozott. Az energiatárolási kapacitások nem tartanak lépést a naperőművek bővülésével, de a megújulóenergia-termelés is túlságosan egyoldalúra sikeredett, miután a 2000-es évek óta nem épülhettek új szélerőművek az országban. Mindennek eredményeképpen az év egy részében túl sok energiát pazarolunk el, a másik részében pedig jelentős mennyiségű drága importra szorulunk. A következő 10 év a további növekedés mellett valószínűleg arról is fog szólni, hogy kiegyensúlyozottabbá válik a hazai megújuló-energiatermelés az új szélerőművek hálózatra kapcsolása, illetve az energiatárolási kapacitások bővülése révén.