● news.bsdnet.hu

Mint arról beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke keddenszemélyesen utazik Litvániába, miután a balti államokat sorozatos drónincidensek rázták meg. Múlt hét kedden a NATO egyik vadászgépelelőtt egy feltételezett ukrán dróntÉsztország légterében, Litvánia elnökét és miniszterelnökét földalatti bunkerekbe vitték, Vilnius lakóit pedig arra kérték, hogy vonuljanak óvóhelyre, miután egy drón megsértette az ország légterét. Lettországban két ukrán drón csapódott be egy üres olajtárolóba, amikormányválsághoz vezetett. Az óvóhelyekről szóló egyeztetések jól mutatják, hogy a NATO keleti szárnyán egyre nagyobb az aggodalom az Ukrajna elleni orosz dróntámadások mérete és intenzitása miatt. Attól tartanak, hogy akár egy kisebb behatolás is könnyen túlterhelheti a védelmi rendszereket. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a Politiconak azt mondta, hogy Észtország régóta készül az esetleges orosz támadásokra, és megfelelő szakértelemmel rendelkezik a lakosság védelméhez. A litván külügyminisztérium szóvivője közölte: nincs információjuk az óvóhelyekről szóló egyeztetésekről, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában szerzett tapasztalatok rendkívül fontosak Litvánia felkészültségének erősítésében. Mint mondta, ezek a tapasztalatok segítenek a gyakorlati tudás átadásában, a kompetenciák fejlesztésében, valamint a polgári védelem és az ellenálló képesség megerősítésében. A szóvivő hozzátette, hogy Litvánia egy uniós program keretében óvóhelyek építését is támogatja Ukrajnában. „Tudjuk, hogy a balti államok jól felkészültek” – mondta Fedirko. Hozzátette ugyanakkor, hogy az esetleges agresszió első órái rendkívül veszélyesek lehetnek. Jurij Rizsenkov, a Metinvest ukrán acélipari vállalat vezérigazgatója elmondta: cégük már korai szakaszban tárgyalásokat folytatott a balti kormányokkal olyan óvóhelyek építéséről, amelyek védelmet nyújthatnak a lehetséges dróntámadásokkal szemben. Az acélipari vállalat azután kezdett óvóhelyek építésével foglalkozni, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A balti országok légterébe berepülő drónok számának közelmúltbeli növekedése – köztük olyan ukrán drónoké is, amelyeket feltehetően orosz zavarás térített el az útvonalukról – tovább növelte az érdeklődést az ukrán tapasztalatok iránt. Óvóhelyet bárki tud építeni, az igazi értéket a taktikai know-how jelenti – mondta Rizsenkov. „Az oroszok egyetlen éjszaka alatt akár 700-800 drónt is indítanak” – mondta Fedirko. Hozzátette: egy kisebb ország számára egy ilyen támadási hullám katasztrofális következményekkel járhat. A balti tisztviselők attól tartanak, hogy kisebb területük és sűrűbben lakott városaik miatt egy nagyszabású támadás esetén nagyon kevés mozgásterük maradna. Ez lett az új valóság, amellyel a balti államoknak szembe kell nézniük – mondta Robertas Kaunas litván védelmi miniszter egy múlt hetitelevíziós interjúban. Hozzátette: alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez. A növekvő aggodalom a baltiingatlanpiacon is érezhető. Vilniusban az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után egyre több olyan ingatlanhirdetés jelent meg, amely pincéket kínált lehetséges óvóhelyként bombázások vagy dróntámadások esetére. Ez egy rémálom, és megértem őket – mondta Fedirko. Hozzátette: a balti államok elsősorban az esetleges orosz invázió első óráiban szeretnék megvédeni a lakosságot. Miközben Oroszország egyre nagyobb ütemben gyárt drónokat, és európai hírszerző szolgálatok arra figyelmeztetnek, hogy Moszkva néhány éven belül közvetlen katonai fenyegetést jelenthet a NATO számára. A szövetség keleti szárnyán lévő országok ezért igyekeznek minél gyorsabban átvenni az ukrán tapasztalatokat és szakértelmet. Készen állunk segíteni nekik – mondta Fedirko. Hozzátette: ez az óvóhelyek kialakítására is vonatkozik. Mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az európai NATO-tagállamok légterében többször észleltek drónokat repülőterek és katonai létesítmények közelében, többek közöttNémetországbanis. Orosz drónok vagy katonai repülőgépek emellett több alkalommal is behatoltak többek közöttLengyelország, a balti államok ésRománia légterébe. Március óta többukrán katonai drónis berepült Finnország, Lettország, Litvánia és Észtország légterébe. Mind a négy ország NATO-tag. Lettországbanlemondott a védelmi minisztera légtérsértések kezelésével kapcsolatos kritikák miatt. Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők volt főparancsnoka és Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete azNV hírportálonmegjelent véleménycikkében figyelmeztette Európát, hogy ideje feladni a nemzetközi jog nyújtotta védelembe vetett illúziókat. A diplomata szerint az 1945 után kialakított világrend mára teljesen összeomlott. Úgy fogalmazott: a korábban a nagyhatalmi érdekérvényesítés eszközeként működő pufferzónák fenntartása a jelenlegi helyzetben már közvetlen veszélyt jelent a szomszédos országok számára. Zaluzsnij üzent azoknak a nyugati döntéshozóknak is, akik továbbra is látszatmegoldásokban gondolkodnak – erről azalábbi cikkünkben részletesenolvashat. Borítókép: Tűz egy dróntámadás után Ukrajnában, illusztráció (Fotó: AFP) Összesen 0 komment A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el akommentszabályzatot. Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon! A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Ez azért elég ciki volt. A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket mindennap!