● news.bsdnet.hu

A nyilvánossághoz fordult az agrár érdekképviseletet érintő problémákkal Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke: nyílt levelét a parlamenti döntéshozókhoz, elsősorban az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságának elnökéhez címezte. A lépés jól mutatja, hogy a szektorban égető kérdések várnak sürgős megoldásra és politikai szintű egyeztetésre. Az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük a nyílt levelet. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. "Tisztelt Elnök Asszony! A 2013-ban – egyeztetés, és az érintettek egyetértése nélkül – létrehozott Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (NAK) a törvény erejénél fogva kötelezően tagjává válik minden agrárgazdasági – vagy ahhoz akár áttételesen is kapcsolódó – tevékenységet folytató gazdasági szereplő. A NAK – a köztestületektől elvárt függetlenségét feladva – megalakulásától kezdve, nyíltan és egyértelműen politikai elköteleződést vállalt, így annak a törvényben rögzített kötelezettségének sem tett eleget, hogy tagjai érdekét megjelenítse, képviselje. A Kamara nemhogy nem képviselte tagjait, de sok esetben kifejezetten a tagi érdekekkel ellentétesen lépett fel. Összességében a Kamara nem köztestületként, hanem politikai szervezetként működik, ami kizárólagosan a magát több, mint 30 éve politikai szövetségi rendszerben meghatározó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnökségének befolyása alatt áll. A problémát jól példázza a Kamara egykori elnökének a MAGOSZ tisztújító rendezvényén tett megállapítása, mely szerint: „a Kamara beteljesítője annak a missziónak, amelynek ideológiai és szakmai célrendszerét a MAGOSZ magának folyamatosan megfogalmazta az elmúlt évtizedekben.” Elfogadhatatlan, hogy bárki – különösképp a szervezet elnöke – egy ideológiai misszió eszközeként tekintsen a kötelező tagság mellett szerveződő köztestületre! A kötelező tagság mellé jelentős tagdíjfizetési kötelezettség is társul. A gyakran milliós összegeket jelentő tagdíjat – ami adók módjára bejhajtandó(!) – akkor is meg kell fizetni, ha a tag nem veszi igénybe a szervezet szolgáltatásait, ha olyan kamarai intézkedésekkel szembesül, melyek hátrányosan érintik, esetleg, ha felelősségi körén kívül eső okok miatt – jellemzően méretéből adódóan – egyenesen kizárják egyes szolgáltatások igénybe vevői közül. A magyar mezőgazdaság évek óta súlyos válsághelyzetekkel küzd: az energiaválság nyomán kialakult árrobbanással, a piaci összeomlások következményeivel, a járványokkal, az aszállyal, a vízhiánnyal, a csökkenő felvásárlási árakkal. Ezek az elemi és gazdasági tényezők számos gazdálkodót ellehetetlenítenek, vagy kritikus, csőd közeli helyzetbe sodornak. A gazdálkodók évek óta – támogatások nélkül – gyakorlatilag nem realizálnak jövedelmet a termelésen, a NAK mégis évente közel 20 milliárd forint tagdíjat szed be, és a költségvetési forrásokkal együtt 30 milliárd Ft-ot(!) meghaladó összeget fordít tevékenysége finanszírozására. Ez érdemben meghaladja az ágazatban képződő eredmény 10%-át. Nem véletlen, hogy az előzmények ismeretében a termelők döntő többsége egyértelműen elutasítja a Kamarát, illetve a kötelező tagság intézményét, és – sok esetben – a tagdíjfizetés megtagadását tervezi. Mindezek alapján, hazánk egyedüli független, átfogó mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetének nevében arra kérem, hogy határozott intézkedéseivel segítse a termelői elvárások érvényre jutását, és a szervezeti rendszer ésszerűsítésének folyamatát. Tisztelettel kérem, • soron kívül tűzze az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság napirendjére a NAK létrehozásának, működésének és költséggazdálkodásának áttekintését, • kezdeményezze, hogy már az idei évben se kelljen kamarai hozzájárulást fizetni a tagoknak, közel 20 milliárd Ft-ot őrizve meg ezáltal a mezőgazdasághoz kötődő vállalkozásoknál, illetve • a Kamarai törvény módosításával önkéntességet biztosítva adják meg a lehetőséget az agrárium szereplőinek, hogy maguk döntsék el, kívánnak-e a NAK (vagy más szervezet) tagjai lenni. Ezen lépések egybeesnek az agrárvállalkozások érdemi többségének határozott igényeivel és elvárásaival. A kötelező tagság és a tagdíjfizetési kötelezettség fenntartása morálisan is megviselné az agrártársadalmat. A beavatkozás azért sem tűrhet halasztást, mert a Kamara működési gyakorlata alapján a tagdíjfizetés heteken belül esedékessé válik." illusztráció – Fotó: Shutterstock Indexkép: Shutterstock