← Vissza

● news.bsdnet.hu

Magyar Péter: Magyarországot kárpótolni kell az Orbán-kormány 2 milliárd eurós hibája miatt

Portfolio 2026-10-14 18:23
Az Európai Unió vezetői csütörtökön és pénteken Brüsszelben elsősorban a következő hétéves uniós költségvetésről, a versenyképesség javításáról és az elszálló energiaárak megfékezéséről tárgyalnak. Az Európai Tanács napirendjén a migrációs politika szigorítása, Ukrajna támogatása és uniós csatlakozása, a bővítés, az európai védelem és a közel-keleti válság is szerepel. A csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése, hogy a tagállamok képesek lesznek-e közelíteni álláspontjaikat a 2028–2034-es uniós költségvetésről, amelynek véglegesítését az év végére tervezik. Magyar Péter miniszterelnök a csúcstalálkozót megelőző szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján a Portfolio kérdésére elmondta, hogy a kormány továbbra sem mondott le a korábbi jogállamisági viták miatt végleg elveszített, több mint kétmilliárd eurónyi uniós támogatás pótlásáról. A kormányfőt arról kérdeztük, hogy a következő hétéves költségvetés tárgyalásain lát-e lehetőséget a források visszaszerzésére, miután a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban az N+2 szabály alapján lejártak azok a határidők, amelyekig a korábban felfüggesztett kötelezettségvállalásokat helyre lehetett volna állítani, mivel a jogállamisági eljárás miatt ezeket felfüggesztették. Magyar elismerte, hogy a jelenlegi jogi keretek között a mintegy 2,1 milliárd euró közvetlen visszaigénylésére nincs lehetőség , azonban mint fogalmazott: a következő uniós költségvetésről folytatott politikai alkufolyamat azonban alkalmat teremthet Magyarország kompenzálására, azon károk miatt, amelyeket az előző Orbán-kormány okozott. A miniszterelnök szerint a cél az, hogy Magyarország a következő pénzügyi ciklusban az eredetileg felajánlottnál akár kétmilliárd euróval magasabb támogatási kerethez jusson, vagy különböző projektek finanszírozásán keresztül kapjon ellentételezést . Úgy vélte, hogy a tárgyalásokon máris sikerült előrelépni, mivel az ír soros elnökség legújabb költségvetési javaslatában a ciprusi elnökség korábbi tervezetéhez képest mintegy egymilliárd euróval nőtt a Magyarországnak szánt források összege . Magyar ezt jelentős kezdeti eredménynek nevezte, de hangsúlyozta, hogy további engedményeket akar elérni. A kormányfő szerint a magyar vállalatok és állampolgárok nem tehetnek arról, hogy az előző kormány mulasztásai miatt az ország végleg elveszített uniós támogatásokat. A Portfolio a 2027-es magyar költségvetés előkészítéséről és az Európai Bizottságnak benyújtandó középtávú strukturális költségvetési tervről is kérdezte a miniszterelnököt. Magyar közölte, hogy a kabinet még szerda délután is a jövő évi büdzsé véglegesítésén dolgozott. A jelenlegi tervek szerint pedig hétfőn vagy kedden, vagyis október 19-én vagy 20-án mutathatják be a tervezetet az Országgyűlésben – ismertette a miniszterelnök. A hivatalos beterjesztést megelőző egyeztetési és véleményezési eljárások után kerülhet sor a parlamenti tárgyalásra. A Brüsszelnek megküldendő, a túlzottdeficit-eljárás miatt szükséges középtávú tervet a Pénzügyminisztérium ezzel párhuzamosan készíti, annak elfogadásáról a kormány dönt majd . A dokumentum pontos benyújtási időpontját ugyanakkor a miniszterelnök nem nevezte meg. Magyar szerint a költségvetési tervezés alapelvei már egyértelműek: a kormány csökkenő költségvetési hiányt, lehetőség szerint mérséklődő államadósságot és tartós gazdasági növekedést szeretne elérni. A miniszterelnök az előző kabinet gazdaságpolitikáját bírálva azt állította, hogy az Orbán-kormány utolsó négy évét stagnáló gazdaság, növekvő adósság és rendszeresen felülírt költségvetési tervek jellemezték, amivel az új kormány szakítani kíván. Az Európai Bizottság által elvárt reformok közül a nyugdíjrendszer átalakítására is kitért, jelezve, hogy szerinte azáltal, hogy a kormány jelentősen növeli a legalacsonyabb nyugdíjakat, a jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot pedig legalább 120 ezer forintra emeli ezt már részben kezeli. A reform egyik célja, hogy mérséklődjön a legmagasabb és legalacsonyabb ellátások közötti különbség. A kormányfő a sajtótájékoztatón bemutatta azt az uniós tanácsi határozatot is, amely a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásával 4,2 milliárd eurónyi korábban befagyasztott támogatás felszabadítása előtt nyitotta meg az utat . Magyar szerint a döntést a május 29-i brüsszeli megállapodás és az azt követően elfogadott korrupcióellenes, illetve jogállamisági intézkedések tették lehetővé. Visszautasította azokat a fideszes vádakat, amelyek szerint a forrásokért cserébe a kormány a gyermekvédelmi szabályozás ügyében tett volna engedményeket. Hangsúlyozta, hogy a felszabadított pénzek fontos szerepet kapnak a 2027-es költségvetésben és a gazdaság élénkítésében, a kormány feladata pedig ezek korrupciómentes és hatékony felhasználása lesz. A következő hétéves uniós költségvetésről Magyar elmondta, hogy az ír elnökség a nettó befizető tagállamok nyomására csökkentette a teljes pénzügyi keret tervezett összegét, de a Magyarországnak különösen fontos kohéziós és agrárforrásokat nem érintette a mérséklés . A kormányfő szerint a csütörtöki egyeztetésen még nem várható érdemi politikai áttörés, inkább technikai és eljárási kérdésekről lesz szó. A tárgyalások irányításában mostantól António Costa, az Európai Tanács elnöke kap meghatározó szerepet. Bár az eredeti menetrend szerint decemberben kellene egyhangú megállapodásra jutni, Magyar úgy látja, hogy a spanyol előrehozott választások és az esetleges kormányalakítási bizonytalanság miatt a döntés későbbre csúszhat. A migrációs politika szigorítását nevezte a magyar kormány számára a csúcstalálkozó legfontosabb politikai kérdésének. Értékelése szerint a ceutai válság után jelentősen megváltozott a tagállamok hozzáállása, és immár egyértelmű többség támogatja a jelenlegi uniós szabályok szigorítását. A miniszterelnök úgy látja, hogy az Európai Bizottság is elmozdult ebbe az irányba, miközben elsősorban Spanyolország képvisel megengedőbb álláspontot. Magyar különösen fontos fejleménynek tartja, hogy az Európai Tanács tervezett következtetéseiben megjelenhet a migráció instrumentalizációjának olyan értelmezése, amely nemcsak harmadik országokhoz, hanem szervezett bűnözői csoportokhoz is köti a migrációs nyomás tudatos előidézését . A kormányfő szerint ennek jelentősége lehet a Magyarországgal szemben korábban kiszabott napi egymillió eurós uniós bírság ügyében is. A magyar kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal a bírság megszüntetéséről, amely Magyar szerint eddig nagyjából egymilliárd eurós veszteséget okozott az országnak. Az ügy háttere, hogy az Orbán-kormány nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának egy korábbi ítéletét, amely a magyar menekültügyi eljárások jogszabályi megfelelőségét követelte volna meg. Nevezetesen, hogy Magyarország területén is kezdeményezni lehessen az eljárások lefolytatását, de az előző kormány állításaival ellentétben azt nem követeli meg, hogy bárkit is befogadjanak, a kérelmeket a magyar hatóságok elutasíthatják. Az ügyben 2024 júniusában az EUB egy egyszeri 200 millió eurós átalánybírságot és egy halmozódó, napi 1 millió eurós büntetést rótt ki, amelyek a büntetőkamatokkal együtt már 1 milliárd eurós tételt tesznek ki . A határvédelmi politikában Magyar további szigorítást helyezett kilátásba, és közölte, hogy a kormány a következő hétéves költségvetésből vagy külön uniós támogatások révén szeretne pénzt szerezni a magyar határkerítés és a külső határvédelem megerősítésére. Álláspontja szerint a szigorú határellenőrzés és az uniós jognak megfelelő menekültügyi szabályozás nem zárja ki egymást. A Tisza-kormány ezért a korábbinál hatékonyabb határvédelmet kíván fenntartani, miközben rendezné a Magyarország és az Európai Unió között kialakult jogvitákat. Az uniós bővítés kapcsán Magyar elsősorban a nyugat-balkáni tagjelöltek előrehaladását emelte ki. Montenegró esetében reálisnak tartja a csatlakozási tárgyalások lezárását, míg Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia esetében további, bár eltérő ütemű előrelépésekkel számol. Szerbia európai integrációjának támogatását a magyar kormány különösen fontosnak tartja a vajdasági magyar közösség érdekei miatt. Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában Magyar szintén előrelépésről számolt be: az első és a hatodik tárgyalási klaszter után újabb két fejezetcsoport megnyitása vált lehetővé. A miniszterelnök történelmi áttörésnek nevezte, hogy az ukrán parlament elfogadta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig aláírta a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási jogainak helyreállítását célzó jogszabálycsomagot . Magyar szerint az intézkedések a korábbi magyar–ukrán megállapodásban szereplő december végi határidő előtt hatályba léptek, és már a végrehajtásuk is megkezdődött . A kormány a következő időszakban a nyelvhasználati, hatósági és politikai jogok rendezésében szeretne további eredményeket elérni. A magyar miniszterelnök várhatóan péntek reggel hivatalos kétoldalú találkozón tárgyal Zelenszkijjel, miután az előző uniós csúcson csak informálisan beszéltek egymással. A csúcstalálkozót megelőző diplomáciai egyeztetések már szerda este megkezdődnek a visegrádi négyek kormányfőinek találkozójával. Magyar csütörtökön részt vesz a kohéziós politika támogatói által szervezett egyeztetésen, találkozik az Európai Néppárt állam- és kormányfőivel, valamint a migrációs politika szigorítását támogató tagországok vezetőivel is. A miniszterelnök a következő két nap tárgyalásaitól elsősorban a magyar uniós támogatási pozíciók javítását, a migrációs szabályok szigorítását és az energiaválság kezeléséhez szükséges uniós intézkedések előmozdítását várja . Címlapkép forrása: Portfolio
Eredeti cikk megtekintése →