● news.bsdnet.hu

[sz]Fehér Adél, Fotó: Magnific.com[sz] Amikor egy szúnyog megcsíp, az nem egy szimpla, barbár vérlopás. Az egy high-tech, valós idejű biodiagnosztikai és feldolgozási folyamat, aminek te vagy a passzív, viszkető alanya. Mert a nőstény szúnyog, ez a nyári esték utált, ultrakönnyű biodrónja, nemcsak felszívja a véredet, hanem azonnal szűri, koncentrálja, és a felesleget egy elegáns mozdulattal ki is löki magából, néha már akkor, amikor a szívókája még benned van. A jelenség lényege egy brutálisan hatékony biológiai trükk, amit hívjunk csak villámpisilésnek. A szúnyog ugyanis a testsúlyának többszörösét képes felszívni vérből, ami tele van a számára felesleges plazmával, vízzel és sókkal. Ha ezzel a teherrel próbálna elrepülni, olyan lenne a mozgása, mint egy pulykának, és nem lenne nagy feladat lecsapni. Ezt a problémát a szúnyog úgy oldja meg, hogy a „rovarveséje”, a Malpighian-tubulusoknak nevezett csőrendszer, azonnal munkához lát és a rendszer elkezdi kipumpálni a vizet és a felesleges ionokat. A sárgaláz-szúnyog például a vérszívás utáni egy-két órában a felvett plazma közel 40 százalékától megszabadul, miközben a számára értékes fehérjéket és tápanyagokat besűríti. De a dolog még ennél is zseniálisabb. A te 37 Celsius-fokos véred egy apró rovar számára olyan, mintha forró levest szürcsölne egy csövön. A túlmelegedés valós veszély. A szúnyog erre is kimatekozta a megoldást: a kiválasztott folyadékcseppet, ami lényegében a frissen szűrt véred plazmája, párologtatva hűti magát. „Etetés közben… a szúnyogok rövid idő alatt igen nagy mennyiségű forró vért vesznek fel” – mondta a Current Biology-ban megjelent tanulmányt bemutató Phys.org-nak Claudio Lazzari, a Tours-i Egyetem entomológusa, aki szerint ez a hűtőmechanizmus létfontosságú a túléléshez. A szúnyog tehát a te véreddel hűti magát, miközben a véredet eszi. Ez a gyors „könnyítés” magyarázza azt az idegesítő jelenséget is, amikor úgy érzed, egyetlen szúnyog szitává szurkált. A gyors feldolgozás miatt a rovar hamar újra éhes és mozgékony lesz, így simán belefér neki, hogy egyetlen éjszaka több áldozatot is meglátogasson. Genetikai vizsgálatokkal ki is mutatták, hogy a szúnyogok 12-16 százaléka rutinszerűen több embertől is vesz vért egyetlen éjszaka alatt. Ez nemcsak kellemetlen, de járványtani szempontból katasztrófa. Minden egyes újabb csípés egy újabb esély a kórokozók, például a malária plazmódiumának vagy a dengue- és Zika-vírusoknak az átadására. A szúnyog nem egy lusta tolvaj, aki egyetlen nagy zsákmánnyal beéri; inkább egy hatékony, több ponton támadó terjesztő, aki optimalizálja a körútját. A laboratóriumi munka, ami mindezt feltárja, néha egészen bizarr. A kutatók szó szerint a saját testükön etetik a szúnyogkolóniákat, hogy friss vérmintához jussanak. „Csak sétálnak a karodon. Ott ülsz, és azt gondolod: ‘Komolyan? De ez a dolgom.’ Nem azért csinálom, mert szeretem a szúnyogokat” – mesélte a National Geographicnak Chiara Andolina, a thaiföldi Shoklo Malária Kutatóegység munkatársa. A szúnyog vízháztartásának és hőmenedzsmentjének megértése azonban nem csak tudományos érdekesség. Ez a rovar Achilles-sarka. Ha a kutatók olyan anyagot találnak, ami megzavarja ezt a finoman hangolt diuretikus rendszert, akkor a szúnyog vagy túl nehéz lesz a meneküléshez, vagy túlmelegszik vérszívás közben, vagy egyszerűen felborul a belső egyensúlya. Ez a szúnyogirtás új generációjának ígéretes útja. Amíg ez a megoldás megérkezik, marad a viszketés és a tudat: amikor egy szúnyog zümmög a füledbe, egy tökéletesen optimalizált, önhűtő, valós idejű vérfeldolgozó egység közelít, aminek épp te vagy a következő adag nyersanyaga. Via Current Biology [kapcsolodo]megcsipte-a-szunyog-amitol-tourette-es-es-alice-csodaorszagban-szindromas-lett-a-ferfi/[kapcsolodo]