● news.bsdnet.hu

Rangos nemzetközi elismerést kapottDr. Tölgyesi Csaba,aSzegedi Tudományegyetemegyetemi docense: kutatásával elnyerte aFrontiers Planet Prizenemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe. A magyar ökológus és kutatócsoportja olyan kérdést vizsgált, amely alapjaiban írhatja át a klímavédelemről alkotott elképzeléseinket:valóban elegendő-e fákat ültetni ahhoz, hogy megfékezzük aklímaváltozást?A válaszuk egyértelmű: önmagában biztosan nem. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A díj különösen nagy jelentőségű, hiszen a világ minden tájáról kiválasztott 25 tudós közül jövő januárban hárman egymillió dolláros támogatást kapnak majd kutatásaik folytatására. A magyar kutató eredményei pedig nemcsak tudományos körökben kelthetnek visszhangot, hanem a globális klímapolitikára is hatással lehetnek. „A világot nem kell megmenteni, az emberiséget kell megmenteni, hogy benne élhessen”– fogalmazott lapunknak Dr. Tölgyesi Csaba. A kutató szerint a klímaváltozás hátterében alapvetően az áll, hogy az emberiség az ipari forradalom óta drasztikusan megemelte a légkör szén-dioxid-koncentrációját. A fosszilis energiahordozók használata, az erdőirtások, a lápok lecsapolása és az intenzív ipari tevékenység következtében ma már több mint másfélszer annyi szén-dioxid található a légkörben, mint korábban. Dr. Tölgyesi Csaba – Fotó: Szegedi Tudományegyetem Ennek következményeit Magyarország is egyre erősebben érzi. „A Kárpát-medencében hosszabb aszályos időszakok jelennek meg, amelyeket hirtelen lezúduló, extrém csapadék szakít meg. Egyre forróbbak a nyarak, nő a terméskiesés kockázata, máshol pedig pusztító erdőtüzek jelennek meg”– magyarázta az ökológus. A nemzetköziklímapolitikaezért hosszú ideje két fő irányra épít: csökkenteni kell a kibocsátást, illetve meg kell kötni a már légkörbe jutott szén-dioxidot. Utóbbira az egyik legnépszerűbb megoldás világszerte az erdőtelepítés lett. A logika egyszerű: a növekvő fák a fotoszintézis során szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, és azt a törzsükben, ágaikban, gyökereikben tárolják. Csakhogy a valóság ennél jóval összetettebb. Dr. Tölgyesi Csaba szerint az elmúlt évek kutatásai rámutattak arra, hogya fásítás sok esetben nemcsak kevésbé hatékony, hanem akár káros is lehet. „Magashegységekben vagy havas területeken az erdők sötétebbé teszik a felszínt, amely így több hőt nyel el. Hiába csökken a szén-dioxid, a terület közben melegedhet”– mondta. A probléma azonban nemcsak az északi területeket érinti. A kutató külön kiemelte aDuna–Tisza közi Homokhátságot, ahol a fák nagy vízigénye miatt az erdősítés súlyosbíthatja a vízhiányt. „A fák erősen párologtatnak. Egy félszáraz vidéken ez tovább ronthatja a klímaváltozás miatt kialakuló szárazodást”– hangsúlyozta. A kutató szerint ezért alapvető szemléletváltásra van szükség:nem mindenhová kell erdőt telepíteni. A tudományos gondolkodás az utóbbi időben egyre inkább afelé fordult, hogy az erdők mellett más élőhelyek helyreállítása is fontos lehet. A gyepek, lápok ésvizesélőhelyek ugyanis szintén jelentős mennyiségű szenet képesek tárolni – elsősorban a talajban. A lápokban tőzeg képződik, a természetes gyepek alatt pedig szénben rendkívül gazdag talaj alakulhat ki. „Magyarországon például a békési feketeföldek óriási mennyiségű szenet tárolnak”– emelte ki az ökológus. A kérdés azonban az volt, hogy az élőhely-restauráció összességében valóban képes lehet-e érdemben mérsékelni a klímaváltozást. A kutatócsoport ezért a legfrissebb adatokat felhasználva új modellt készített. A cél az volt, hogy pontosabban becsüljék meg, mekkora mennyiségű szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből erdősítéssel, láphelyreállítással és más természetalapú megoldásokkal. Az eredmény kijózanító lett. „A korábbi becslésekhez képest körülbelül egy nagyságrenddel kisebb szénmegkötési potenciált kaptunk”– mondta Dr. Tölgyesi Csaba. Számításaik alapján még a legkedvezőbb globális forgatókönyv esetén islegfeljebb a kibocsátott szén-dioxid körülbelül 12 százalékát lehetne megkötni 2100-ig természetes élőhelyek helyreállításával. Ha pedig a világ továbbra is a jelenlegi ütemben halad – vagyis nem történik radikális kibocsátáscsökkentés –, akkor ez az arány 4 százalék alá esik. A kutató szerint ebből az következik, hogy a klímavédelem fő fókuszát nem szénmegkötést célzó fásításra, hanem a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus visszafogására kell helyezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élőhely-restauráció felesleges lenne – csak más okból fontos. „Nem a szénmegkötés a legnagyobb előnye ezeknek a beavatkozásoknak, hanem a klímaadaptáció”– hangsúlyozta. Vagyis az, hogy segítsenek az embereknek alkalmazkodni a megváltozott környezethez. A képen jól látszik, hogy még egy méhlegelő is akár 20 fokal alacsonyabb felszíni hőmérsékletet tud biztosítani egy lenyírt gyephez viszonyítva – hát még egy aszfaltfelülethez képest... – Fotó: Szegedi Tudományegyetem Dr. Tölgyesi Csaba szerint a városi zöldfelületek szerepe például felbecsülhetetlen. A nyári hőhullámok idején egy árnyékos park és egy felforrósodott betonutca között akár élet-halál különbség is lehet. „Ha egy idős embernek 50 fokos aszfalton kell végigmennie a gyógyszertárig, lehet, hogy el sem indul. Ha viszont árnyas zöldfelületen sétálhat, sokkal kisebb terhelés éri a szervezetét”– mondta. Hasonló a helyzet az árvizekkel is: a megfelelő helyre telepített erdők lassíthatják a lezúduló csapadékot, mérsékelhetik a villámárvizek kialakulását, és jelentősen csökkenthetik a károkat. A kutató szerint ma már egyre inkább úgy tűnik, hogy a klímaváltozás teljes megállítása irreális cél. „Valószínűleg azt a csatát, hogy teljesen megállítsuk a klímaváltozást, már elveszítettük. Az igazi kérdés az, hogy az emberi civilizáció képes lesz-e alkalmazkodni hozzá”– fogalmazott. Szerinte a természet önmagában túléli majd a változásokat, hiszena Föld történetében voltak már sokkal melegebb és sokkal hidegebb korszakok is.A kérdés az, hogy az emberi társadalmak fenn tudnak-e maradni a gyorsan átalakuló környezetben. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az interjúban szóba került az állattartás klímavédelmi megítélése is. Dr. Tölgyesi Csaba szerint a kérődző állatok metánkibocsátása valóban jelentős probléma lehet az ipari állattartásban, dea legeltető állattartást nem szabad egy kalap alá venni a nagyüzemi rendszerekkel. Az extenzív legeltetés szerinte sok esetben természetvédelmi szempontból kifejezetten hasznos. „A legelő állatok sok helyen olyan természetes ökológiai szerepet töltenek be, amelyet korábban őstulkok, bölények vagy vadlovak láttak el”– magyarázta. Ha ezek az állatok eltűnnek a gyepekről, akkor azok becserjésedhetnek, megváltozik az élőviláguk, és számos faj eltűnhet. „Ezért az extenzív állattartás egy nagyon fontos természetvédelmi eszköz is lehet”– tette hozzá végül a kutató. Indexkép: Pexels