Magyar Péter: Jelenlegi formájában nem elfogadható az uniós költségvetési javaslat
Telex
2026-10-15 09:29
Cikkünk folyamatosan frissül!
Jelenlegi formájában nem elfogadható az uniós költségvetési javaslat – jelentette ki a csütörtökön induló uniós csúcstalálkozóra érkezve Magyar Péter. A miniszterelnök előtte a Kohézió Barátai nevű csoport 16 másik tagjával egyeztetett az EU következő, 2028-ban induló hétéves büdzséjéről.
Ahogy arról az előzetesünkben írtunk , az állam- és kormányfők az eredeti tervek szerint év végéig szeretnének megegyezni az EU következő, 2028-ban induló hétéves költségvetéséről.
A miniszterek testületének soros ír elnöksége nyolc százalékot faragna az Európai Bizottság eredeti javaslatán, de kíméletesebb lenne a hagyományos felzárkóztatási (kohéziós) és mezőgazdasági kiadásokkal.
A költségvetésnél alapvetően a nettó befizetők, a „takarékos hatok” állnak szemben a nettó haszonélvezők 17 vezetőjéből – köztük Magyar Péterből – álló Kohézió Barátaival.
Magyar Péter szerint az utóbbi csoportban egyetértettek, hogy „jelenlegi formájában nem elfogadható” az uniós költségvetési javaslat. Ugyan az ír elnökség nem vágta meg a Magyarországnak fontos felzárkóztatási és mezőgazdasági politikát, de jóval több befizetést várnak el többek között Magyarországtól.
„Több pénz kell nekünk”
– foglalta össze röviden a csütörtöki ülésre érkezve az álláspontját Andrej Babiš cseh miniszterelnök. Magyar Péter a csúcstalálkozó előtt Babišsal és a lengyel, valamint a szlovák kollégáival is egyeztetett a Visegrádi Négyekben.
Gitanas Nausėda litván elnök üdvözölte az ír javaslatot, amelyet jól kiegyensúlyozottnak nevezett. Hangsúlyozta, hogy megőrizték a felzárkóztatási és a mezőgazdasági támogatásokat, bár elégedetlen egyéb csökkentésekkel. Rumen Radev bolgár miniszterelnök is örült, hogy a javaslat megőrizné a felzárkóztatási és mezőgazdasági politikát.
A takarékos hatok közé tartozó Rob Jetten holland miniszterelnök az ülésre érkezve közölte, hogy nem megfelelő az ír ajánlat, csökkenteni és modernizálni kell a költségvetést.
Ulf Kristersson svéd kormányfő teljesen elfogadhatatlannak nevezte az ajánlatot, mert messze túl nagy és költséges.
A 27 vezetőnek egyhangúlag kell megegyeznie a sarokszámokról, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükségük van. A legutóbbi uniós csúcson közösen kimondták, hogy év végére szeretnének megegyezni. Több lap, köztük a Politico szerint ezt a mostani végkövetkeztetésekben – részben a viták, részben a novemberi előrehozott spanyol választás miatt – felvizezhetik. Mindenesetre Kristen Michal észt miniszterelnök a csütörtöki ülésre érkezve bízott abban, hogy decemberben meg tudnak állapodni, ír kollégája, Micheál Martin is úgy látta, hogy ez lehetséges, de a svéd Ulf Kristersson nem volt ebben biztos. „Nem sietünk” – jelentette ki.
Magyar Péter szerint a spanyol és akár a svéd kormány várható hiánya miatt „a körülmények nem lesznek adottak”, hogy decemberben megegyezzenek.
A mostani csúcson az eddigi miniszteri szintről a legfelsőre, az állam- és kormányfők asztalára kerül át a tervezet, és innentől már nem a soros elnökség, hanem az Európai Tanácsot vezető António Costa vezeti a tárgyalásokat.
A csúcstalálkozó meghívója szerint rövid távon abban mutatnának utat a javaslattevő-végrehajtó Európai Bizottságnak abban is, hogy célzott intézkedésekkel enyhítsék a magas energiaárak hatását, és tovább csökkentenék az EU függését a fosszilis tüzelőanyagoktól, miután Donald Trump Irán elleni háborúja már több mint 100 milliárd euróval dobta meg az uniós energetikai kiadásokat.
Az Európai Bizottságot meghallgatják a „folyamatban lévő létfontosságú munkáról”, hogy csökkentsék az európai ipart befolyásoló „világszintű makrogazdasági egyensúlytalanságokat”, és további irányt mutassanak ebben. Itt kimondatlanul is Kínáról van szó, amellyel napi egymilliárd euró fölé nőtt a kereskedelmi hiány. Az Európai Bizottság a múlt héten kötött politikai alkut a kínai kormánnyal többek között a hibridautók kivitelének csökkentéséről.
Az orosz hibrid támadásokról is egyeztetnek az olyan esetek után, mint amikor augusztusban a gyanú szerint egy belarusz és egy orosz állampolgár próbált repülőt robbantani Lipcsében. Kristen Michal észt miniszterelnök a csütörtöki ülésre érkezve megismételte a korábbi javaslatukat, hogy nem szabadna vízumot adni az oroszoknak.
Néhány napja bolgár felségvizeken csapódtak drónok Ukrajnához köthető hajókba. „Megvannak a feltételezéseink”, közölte Rumen Radev bolgár miniszterelnök, és ezeket az orosz nagykövetnek is kifejtették, akit berendeltek, mert „nem hisszük, hogy Ukrajna támadni fogja a saját hajóit és a legénységét”. Ebben semmi logika se lenne, a támadások Oroszországnak kedvezőek, de nincsenek szilárd bizonyítékaik, hogy orosz drónokról lett volna szó. Hiába kutatták át a kettőből az egyetlen felszínen maradt hajót, egyelőre semmit sem találtak, ezért bevontatják, és teljesen megvizsgálják.
Az a bizottsági tervezet is először kerül az Európai Tanács elé, amellyel a testület a mostani és a leendő tagállamokat felkészítené az EU bővítésére, és üdvözölhetik, hogy a héten négy jelölttel haladtak . A kisebbségi oktatásról szóló törvény kijevi megszavazása után Ukrajnával és Moldovával két új klaszterről nyitották meg a tárgyalásokat a hatból. Micheál Martin ír miniszterelnök szerint ideje, hogy azt a kettőt is megnyissák, amelyekhez még nem nyúltak ( szeptemberben a magyar kormány blokkolta , hogy mind a négyről elkezdjenek tárgyalni).
Albániával a héten egy, Montenegróval pedig három fejezetet zártak le. Utóbbival már jövőre lezárhatják a tárgyalásokat António Costa, az Európai Tanács elnökének meghívója szerint.