Vadászfotók miatt indult eljárás, de a nagy kérdés, meddig mehet el a Tisza Párt Kaprinyák Tibor ügyében
Index
2026-10-15 11:10
Kaprinyák Tibor április 12-én a Tisza Párt országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot. Nem indult egyéni választókerületben, mert a párt belső előválasztásán szoros versenyben alulmaradt a nyíradonyi központú választókerület későbbi győztesével, Csák Lászlóval szemben.
Kaprinyák erdőmérnök és vadgazdálkodási szakember, korábban a Nyírerdő Zrt.-nél is dolgozott. Így senkit sem lephetett meg, hogy az Országgyűlés Élő Környezetért Felelős Bizottságának alelnöke lett.
Csakhogy jelenleg sem a képviselői, sem a bizottsági munkáját nem folytatja.
Mint ismeretes , etikai vizsgálatot indítanak Kaprinyák Tibor tiszás képviselő ügyében, miután kiderült, hogy afrikai vadászaton vett részt, és lelőtt állatokkal pózolt. A Tisza Párt parlamenti képviselőcsoportja meghallgatta a képviselőt, majd elfogadta az elnökség javaslatát, hogy a frakció etikai bizottsága vizsgálja ki az esetet. Bujdosó Andrea frakcióvezető közlése szerint a végső döntés a jövő héten születik meg, addig Kaprinyák nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter október 4-i Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az elmúlt napokban több ezer megkeresést kapott a fotók miatt. Megjegyezte:
Az állatokkal szembeni minden erőszakot, ahogy az eddigi életemben, most is elítélem. A vadászat továbbra is a lehető legtávolabb áll a lelkemtől. Nem tudnék a szemébe nézni, majd elvenni az életét. Ez a személyes meggyőződésem, és ez soha nem fog változni.
De nem ment el szó nélkül a történtek mellett Magyar Péter sem, aki október 6-án a közösségi oldalán bejelentette: „Kezdeményezem, hogy a Tisza frakciója és elnöksége hétfőn tárgyalja meg Kaprinyák Tibor képviselő ügyét, és tegyük egyértelművé, hogy mi az, ami elfogadható a közösségünkben, és mi az, ami nem.”
Mindenkinek lehet véleménye arról, mennyire etikus kiterített vadállatokkal fotózkodni, vagy hogy összefér-e az oroszlánvadászat az élő környezetért felelős parlamenti bizottság alelnöki tisztségével. A fő kérdés azonban a következő:
Megteheti-e egy parlamenti képviselőcsoport, hogy felfüggeszti valamely tagjának részvételét az Országgyűlés munkájában?
Herczeg Sándor politológus szerint a frakció nem kötelezheti képviselőjét arra, hogy távol maradjon a parlamenti munkától. Az indokokat Facebook-bejegyzésében szedte össze. Mint írta, több sajtóorgánum úgy értelmezte Bujdosó Andrea bejelentését, hogy a politikust felfüggesztették a parlamenti munkavégzés alól, holott a frakcióvezető megfogalmazásából önmagában nem derül ki egyértelműen, hogy a távolmaradás a képviselő saját vállalása vagy a frakció által meghozott, kötelező erejű intézkedés következménye. A kettő között ugyanis alapvető közjogi különbség van, amelynek jelentősége messze túlmutat a konkrét politikai ügyön.
Az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése leszögezi: „Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.” Ez a rendelkezés a szabad képviselői mandátum alkotmányos alapja, amelynek lényege, hogy a megválasztott országgyűlési képviselő parlamenti jogosultságai nem a pártjától vagy annak frakcióvezetésétől származnak, hanem a választás útján megszerzett mandátumához kapcsolódnak. „A képviselő tevékenységének összehangolása, a közös politikai álláspont kialakítása és a frakciófegyelem érvényesítése természetesen része a parlamentáris működésnek, ezek azonban nem eredményezhetik a képviselő alkotmányos jogállásának önkényes korlátozását” – állítja Herczeg Sándor, aki emellett hivatkozik az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. § (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy a képviselő joga és kötelessége kezdeményezően részt venni az Országgyűlés munkájában, elősegíteni annak eredményes működését, továbbá köteles részt venni a plenáris és azon országgyűlési bizottsági üléseken, amelyeknek tagja.
A politológus ebből azt a következtetést vonja le, hogy a parlamenti részvétel nem pusztán a képviselőt megillető lehetőség, hanem törvényben meghatározott kötelezettség is, amelynek teljesítését egy párton belüli etikai eljárás önmagában nem függesztheti fel.
Ugyanakkor természetesen semmi sem tiltja, hogy egy parlamenti frakció saját működési szabályai alapján etikai eljárást folytasson, belső fegyelmi intézkedéseket alkalmazzon. Például kezdeményezheti valamely tagjának bizottsági tisztségből történő visszahívását, sőt megfelelő eljárásban a képviselő frakcióból való kizárásáról is dönthet. Ezek az intézkedések azonban nem szüntetik meg a képviselő országgyűlési mandátumát, hiszen – ahogyan ezt a múltban már számtalanszor láthattuk – a frakcióból kizárt képviselő megőrzi mandátumát, és független képviselőként továbbra is részt vehet a parlament munkájában.
Herczeg szerint először azt kellene tisztázni, hogy a parlamenti munkától való távolmaradás milyen jogcímen történik. Ha ugyanis a képviselő saját elhatározásából nem jelenik meg az Országgyűlés ülésein, az nem jelent formális eltiltást, ám részvételi kötelezettsége továbbra is fennáll. Ha viszont a frakció kötelező döntése akadályozza meg a parlamenti munkavégzésben, akkor felmerül, hogy a képviselőcsoport túllépte a számára biztosított hatáskört.
És vajon ki igazolja Kaprinyák Tibor parlamenti távolmaradását?
Az Országgyűlés működését szabályozó 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 155/A. §-a rendelkezik erről. Amennyiben egy frakcióhoz tartozó képviselő az adott hónapban a parlamenti ülések napirendjében feltüntetett, szavazatszámláló géppel lebonyolított szavazások több mint egynegyedén nem vesz részt, a távolmaradás igazolásáról a frakcióvezető dönt, aki erről tájékoztatja a házelnököt. Az igazolás ugyanakkor nem jelent automatikus felmentést, hiszen a házelnöknek joga van azt elutasítani, ebben az esetben pedig a távolmaradás igazolatlannak minősül.
Ha Kaprinyák a frakció döntése miatt marad távol, előállhat az a helyzet, hogy éppen annak a képviselőcsoportnak a vezetője igazolja a hiányzását, amely távolmaradásra kötelezte. Ez azért is érdekes, mert Forsthoffer Ágnes házelnök korábban egyértelművé tette: a képviselői távolmaradásokat nem fogadja el automatikusan. Az indoklás nélküli hiányzások miatt már több politikus tiszteletdíjának csökkentéséről is döntött.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője az Országgyűlés október 12-i plenáris ülésén kijelentette : „Kaprinyák Tibor ügyeiről régóta tudnak, de nem léptek. Élek a gyanúperrel, az az oka annak, hogy most le akarják cserélni a képviselőt, hogy rájöttek, a vagyonosodási vizsgálat két év múlva kiterjed rá is. Az is botrány, hogy oroszlánokat lőtt ki, de több tízmillió forintos hobbija volt. Megtakarítása több mint 100 millió forint, 81 ingatlan van a nevén, miközben 100 százalékig állami tulajdonú céget vezetett. Baromira kíváncsi lennék arra, hogy a vagyonosodási vizsgálat hogyan fogja ezt megmagyarázni.”
(Borítókép: Kaprinyák Tibor 2026. augusztus 28-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)