● news.bsdnet.hu

Miközben Európában sokan még mindig idegenkedve fogadják a rovaralapú élelmiszereket, a háttérben már komoly tudományos és ipari fejlesztések zajlanak. A rovartenyésztés ma már nem pusztán futurisztikus ötlet vagy környezetvédelmi aktivisták kedvenc témája, hanem egy gyorsan növekvő, több milliárd dolláros globális piac. A terület különösen az állattenyésztés és a prémium takarmányozás szempontjából válhat meghatározóvá a következő évtizedben. A témárólProf. Dr. Hunyadi Attila,a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének vezetője beszélt részletesen. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A professzor szerint néhány évvel ezelőtt valóban túlfűtött kommunikáció övezte arovaralapú élelmiszerekkérdését, különösen a humán fogyasztás területén. Az elmúlt időszak azonban kijózanodást hozott: a hangsúly egyre inkább a gazdaságilag és technológiailag reális alkalmazási területekre helyeződött át. – Két-három éve még inkább egy túlhype-olt trendnek tűnt az egész. Mostanra azonban világosan látszik, hogy a rovartenyésztésnek elsősorban a takarmányiparban van nagyon komoly létjogosultsága. A humán élelmiszerpiacon egyelőre lassabb az áttörés, főként kulturális okok miatt –fogalmazott. A szakember hangsúlyozta: a rovartenyésztés mögött nem pusztán fenntarthatósági szlogenek állnak, hanem nagyon konkrét gazdasági és biológiai előnyök. A rovarok kiváló fehérjeforrások, kedvező aminosav-összetétellel rendelkeznek, emellett jelentős mennyiségben tartalmaznak bioaktív vegyületeket, például antimikrobiális peptideket, amelyek az állategészségügyben is értékesek lehetnek. Hunyadi Attila saját kutatási területén keresztül került kapcsolatba arovartenyésztéssel.A Farmakognóziai Intézet vezetőjeként eredetileg gyógynövényalapú gyógyszerkutatással foglalkozik, különösen természetes eredetű bioaktív anyagokkal. A fordulópontot egy szokatlan állatorvosi kutatás hozta. Prof. Dr. Hunyadi Attila – Fotó: Szegedi Tudományegyetem AzÁllatorvostudományi Egyetemparazitológusa,Hornok Sándorfigyelt fel arra, hogy énekesmadarakon élősködő kullancsok abnormális vedlést mutattak. A feltételezés szerint ez összefüggésben állhatott a madarak által elfogyasztott rovarokban jelen lévő hormonhatású anyagokkal. A kutatás során a szegedi kutatók megvizsgálták a madarak vérmintáit, és meglepő eredményre jutottak: jelentős mennyiségű növényi eredetű rovarhormont mutattak ki bennük. – Az első gondolatom az volt, hogy ez nem származhat közvetlenül a rovarokból, mert túl kis mennyiségben vannak jelen bennük ezek az anyagok. Sokkal valószínűbbnek tűnt, hogy a rovarok által elfogyasztott növényekből indul az egész folyamat– magyarázta. Innen indult el az a kutatási irány, amely ma már célzottan vizsgálja, miként lehet különböző gyógynövények hatóanyagait tenyésztett rovarok szervezetébe „beépíteni”. A professzor ezt a folyamatot lényegében„rovaron keresztül végzett fitoterápiának”nevezte. A rovartenyésztés legnagyobb piaci potenciálját jelenleg az állati takarmányozás jelenti. A kutató szerinta rovarfehérje különösen az akvakultúrában, vagyis a haltenyésztésben válhat kulcsszereplővé. A hagyományosan használt halliszt előállítása ugyanis rendkívüli környezetterheléssel jár, ami hosszú távon fenntarthatatlan. – Gazdasági szempontból a tenyésztett rovar ma már gyakorlatilag versenyképes a halliszttel. Innentől kezdve pedig a fenntarthatósági és egészségügyi előnyei miatt egyértelműen felé billen a mérleg– mondta. A szakember szerint a rovaralapú takarmányok nemcsak fehérjeforrásként érdekesek, hanem funkcionális takarmányként is. A bennük található bioaktív anyagok javíthatják az állatok bélflóráját, immunrendszerét és általános egészségi állapotát, így akár az antibiotikum-felhasználás csökkentésében is szerepet játszhatnak. A kutatások egyik központi kérdése jelenleg az, hogy milyen alapanyagokon tenyésztik arovarokat. A rovarok összetétele ugyanis rendkívül érzékenyen reagál a takarmányra: az elfogyasztott növényi anyagok, bioaktív vegyületek és esetleges szennyeződések közvetlenül befolyásolják a késztermék minőségét. A professzor szerint a korábbi kutatások főként biztonsági kérdésekre koncentráltak: mikotoxinok, penészanyagok vagy toxikus vegyületek felhalmozódását vizsgálták. A szegedi kutatócsoport azonban egy ennél jóvalambiciózusabb irányt választott. Célzottan olyan gyógynövényeket etetnek tenyésztett rovarokkal, amelyekből értékes hatóanyagok épülhetnek be a rovar szervezetébe. – A cél az, hogy a rovar ne pusztán fehérjeforrás legyen, hanem funkcionális, egészségügyi előnyökkel rendelkező prémium alapanyag– hangsúlyozta. A rovarfehérje különösen az akvakultúrában, vagyis a haltenyésztésben válhat kulcsszereplővé – Fotó: Szegedi Tudományegyetem Bár a rovartenyésztés technológiailag ígéretes, gazdaságilag még nem minden területen versenyképes. A szója és a pálmaolaj továbbra is rendkívül olcsó fehérje- és zsírforrásnak számítanak, még akkor is, ha előállításuk komoly környezeti károkat okoz. A professzor szerint ezért jelenleg ateljes kiváltás helyett inkább részleges helyettesítésben gondolkodik az iparág. Az egyik legfontosabb fejlesztési irány az automatizáció, amely jelentősen csökkentheti a tenyésztési költségeket. A másik út pedig az úgynevezett „magas hozzáadott értékű” rovartermékek fejlesztése – vagyis olyan prémium takarmányoké, amelyek kis mennyiségben is jelentős egészségügyi előnyt biztosítanak. A szegedi kutatások egyik legizgalmasabb iránya jelenleg az, hogy a rovarokat biológiai „átalakító rendszerként”, kvázi bioreaktorként használják – Fotó: Szegedi Tudományegyetem A humán rovarfogyasztás esetében a technológiai problémák mellett komoly kulturális ellenállás is jelen van Európában. Miközben Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerika számos országában hagyományos élelmiszernek számítanak bizonyos rovarfajok, Európában sokan továbbra is idegenkednek tőlük. Hunyadi Attila saját tajvani tapasztalatait is felidézte: ott példáulaz őslakos falvakban teljesen hétköznapi ételnek számított a hernyós sült rizs. – Nem volt semmi különös íze. Ha nem tudtam volna, hogy mit eszek, simán mondhattam volna rá, hogy csirkehús– mesélte. A professzor ugyanakkor úgy véli, a globális élelmezési válság és a fenntarthatósági szempontok hosszabb távon fokozatosan átírhatják a jelenlegi kulturális reflexeket. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A szegedi kutatások egyik legizgalmasabb iránya jelenleg az, hogy arovarokatbiológiai „átalakító rendszerként”, kvázi bioreaktorként használják. Bizonyos növényi hatóanyagokat ugyanis a rovarok anyagcseréje új vegyületekké alakíthat át, amelyek akár hatékonyabb gyógyszerjelöltek lehetnek.A professzor szerint a természetben egy rendkívül összetett, evolúciósan együtt fejlődő biokémiai hálózat működik a növények, rovarok és állatok között. – A rovarok az evolúció során megtanulták átalakítani a növények védekező anyagait. Ezekből olyan új molekulák keletkezhetnek, amelyek gyógyszerkutatási szempontból rendkívül értékesek lehetnek– mondta. A kutatócsoport jelenleg egy az NKFIH által támogatott projektben vizsgálja ennek humán gyógyszerkutatási lehetőségeit. A cél hosszabb távon akár teljesen új természetes eredetű gyógyszerhatóanyagok fejlesztése lehet. Indexkép: Shutterstock