Tarr Zoltán: vége annak a világnak, ahol a dolgoknak nincs következményük
Portfolio
2026-10-18 08:18
Kiegészítő tájékoztatást küld a mentelmi bizottság elnökének Forsthoffer Ágnes a családi vállalkozásban meglévő 28 százalékos tulajdonrészéről, miután kiderült, hogy azt nem tüntette fel nyitó vagyonnyilatkozatában. Az Országgyűlés elnöke fenntartja a bevallásában szereplő vagyoni és jövedelmi adatokat, a céges érdekeltség kihagyását pedig a szabályok értelmezésével indokolta, írta a HVG.
A házelnök vagyonnyilatkozatáról a Blikk számolt be. A lap szerint Forsthoffer Ágnes üresen hagyta a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó részt, miközben a cégadatok alapján 2006 óta tulajdonos a családi vállalkozásban. A balatonfüredi hotel mögött álló társaság taggyűlése 2025-ben 40 millió forint osztalék kifizetéséről döntött.
Forsthoffer a Facebook-oldalán reagált az ügyre. Közölte, hogy nyitó vagyonnyilatkozata a 2026. május 9-i állapotot rögzítette, és az abban feltüntetett vagyoni, illetve jövedelmi adatokat továbbra is fenntartja.
Az osztalékkal kapcsolatban azt írta, hogy a bevallásában szerepelt a 2024-es év után felvett 9,3 millió forint. A 2025-ös év után járó osztalékot ugyan már megállapították, de májusig nem fizették ki neki. Érvelése szerint olyan jövedelmet nem lehet feltüntetni, amelyben az érintett még nem részesült.
A cégtulajdon kihagyását külön magyarázta. Azt közölte, hogy értelmezése szerint a 28 százalékos részesedése nem felelt meg az Országgyűlésről szóló törvény vagyonnyilatkozati mellékletében szereplő kitételeknek, ezért nem írta be a nyilatkozatba.
A házelnök szerint a vagyonnyilatkozat egyes rovatai nem határozták meg egyértelműen, milyen adatokat kell megadni. Úgy látja, a rendszer elavult fogalmakat használ, és több ponton pontosításra szorul. Hozzátette, hogy az azóta elfogadott módosítások javítottak a szabályozáson.
A tulajdonrészéről szóló kiegészítő tájékoztatással együtt a szabályokra vonatkozó kérdéseit és javaslatait is megküldi a mentelmi bizottság elnökének.
Forsthoffer visszautasította, hogy el akarta volna titkolni a céges érdekeltségét. Arra hivatkozott, hogy a családi vállalkozásban meglévő tulajdona húsz éve megismerhető a nyilvános cégadatokból.
Biztos, hogy annak a világnak vége van, ahol a dolgoknak nincs következményük
– fogalmazott Tarr Zoltán, amikor a Transtelex arról kérdezte, lesz-e kézzelfogható eredménye a határon túlra juttatott támogatások átvilágításának.
A miniszter négynapos erdélyi körútja során, egy kolozsvári közönségtalálkozó után adott interjút a lapnak. A beszélgetésben a támogatások ellenőrzéséről, az RMDSZ-hez fűződő viszonyról és Magyar Péter tervezett erdélyi látogatásáról is beszélt.
Tarr szerint a vizsgálatok során azt ellenőrzik, hogy a közpénzeket jogszerűen és a támogatási céloknak megfelelően használták-e fel.
Külön figyelmet kapnak azok az egyedi támogatások, amelyek összege a választás közeledtével ugrott meg. Hogy ezek a pénzek végül milyen szereplőkhöz kötődnek, azt a vizsgálatoknak kell tisztázniuk.
Elfogadhatatlannak nevezte, ha állami forrásokkal egy politikai erő fennmaradását segítették, miközben másokat ellehetetlenítettek.
Elmondása szerint a napokban egy magyarországi ügyben is feljelentést tett, mert megítélése szerint közpénzből finanszírozták a Fidesz–KDNP propagandáját különböző lapokon keresztül.
Az interjúban felvetették neki, hogy az erdélyi támogatások ügyében egyelőre nincs látható eredménye az átvilágításnak. Tarr erre azt mondta, a kormány feladata a gyanús esetek jelzése a hatóságoknak, a nyomozások ütemébe viszont nincs joga és hatásköre beleszólni. Hozzátette, hogy maga is gyorsabb előrelépésre számított az általa Hankó-ügyként említett esetben.
Ígérete szerint a nyilvánosság értesülni fog a határon túli közösségeket érintő feltárt ügyekről. A felelősség megállapításánál ugyanakkor körültekintést sürgetett, mivel az érintett szervezetek és személyek egy másik állam joghatósága alatt működnek.
Tarr különbséget tett azok között, akik a korábbi rendszer keretei között próbáltak dolgozni és közösségi értékeket megőrizni, illetve azok között, akik a helyzetüket mások tudatos kiszorítására használták. Szerinte sok intézmény számára az elmúlt években szinte elkerülhetetlen volt, hogy valamilyen módon kapcsolatba kerüljön a NER-rel. Ez önmagában nem indokol büntetést.
A támogatási rendszerben nyílt, szakmai pályázatokat ígért, és az egyedi miniszteri döntések, valamint a politikai lojalitáshoz kötött forráselosztás kivezetéséről beszélt. Célként azt jelölte meg, hogy a támogatásokhoz többféle közösség és intézmény férhessen hozzá.
Az RMDSZ-ről azt mondta, a kormány tiszteletben tartja, hogy az erdélyi magyar választók ezt a szervezetet bízták meg politikai képviseletükkel. Emellett közvetlen kapcsolatot kívánnak fenntartani a civil szervezetekkel, az egyházakkal, valamint az oktatási és kulturális intézményekkel is. Tarr kizárta, hogy a Tisza helyi pártot alapítson, és elutasította a pártra hivatkozó új erdélyi politikai mozgalmak indítását.
Magyar Péter erdélyi látogatására konkrét időpontot nem mondott. A miniszter szerint az út szándéka megvan, de előbb a hivatalos román–magyar kormányközi egyeztetés feltételeit kell megteremteni.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Lakatos Péter