● news.bsdnet.hu

„Ez a Rózsi valóságos földi angyal, vagy legalábbis angyalföldi”– jelentette ki Salamon Béla, számtalan sikeres komikus jelenet írója és előadója 1923-ban.Bársony Rózsiakkor mindösszetizennégy éves volt, de már több éves színpadi múlt állt mögötte: szép reményű gyermekszínészként indult, aki korán megismerkedett a később általa (is) világhírűvé tett pesti kuplékkal és operettslágerekkel. „Az Oktogon téren még nem állott közlekedési rendőr, a Vasváry Pál utcában azonban akkor isvígan muzsikált a verklis. Az 5-ös számú házban is, ahol elől az utca felőla híres reggeli bablevest mérte a lumpolóknaka kocsmáros, hátul pedig az ötéves kis Rózsika énekelte és táncolta a verkli nótájára az Ujjé, a ligetben nagyszerűt” – festette megRózsi pályakezdését1928-ban aSzínházi Élet. Sonnenschein Róza– akinek édesapja, Sonnenschein Edea New York kávéház főpincérevolt, egész Budapest kedvence – hat és fél kilóval látta meg a napvilágot. A kislányhétévesen döntötte el, milyen foglalkozást szeretne választani: kisomfordált a kapun, és meg sem állt Lakner bácsi gyermekszínházáig, ahonnana meghallgatás után szerződéssel a kezében távozott, amely előadásonként egy korona honoráriumot jelentett számára. Amikor már túl idősnek bizonyult a gyerekszínházhoz, Rózsibalettozni kezdett, ezt követően Rákosi Szidi színiiskolájában képezte magát, közben pediga Király Színházban statisztált. Eleinte leginkább a tánckar görljei között láthatta a publikum, de rövidesena főszerepek is megtalálták. A szintén kiváló táncos Feleki Kamill állandó partnere lett: mégartistaiskolába is beiratkoztak, hogy minél lélegzetelállítóbb produkciókkal – szaltókkal, kötéltánccal – szórakoztassák a közönséget. Bársony Rózsiraa Király Színházbantalált rá a szerelemis. A kabarétréfáiról és víg kedélyéről ismertDénes Oszkárral alkottak egy párt, akivel közösen Ábrahám Pál operettjeitvitték sikerre, Magyarországon és külföldön egyaránt. AhogyanMolnár Gál Péterfogalmazott:„Dénes körbenevettette a fegyvereit előkészítő Európát, Bársony Rózsi körbeszteppelte.Legsikeresebben fiúruhában vagy szmokingban,Marlene Dietrichfiúviseleteit átültette az operettszínpadokra...” Népszerűsége csúcsára talán 1932-ben, aBál a Savoyban-előadással ért.Sovány, fiús alakjamegtestesítette az akkoriban divatos modern nő típusát: „Cingár termetével, hosszú, vékony lábaival a karcsú madarakra emlékeztet, vagy azokra acsupa csont párizsi nőkre, akiket Fournier úr szokott papírra vetni azAmie Parisiennek hasábjain” –írta lekülsejét aMagyarország, mire a színésznő csak annyit reagált:„Mindig ilyen sovány voltam.”Az újságok szívesen szerepeltették, olykor egészenbizarr körkérdésekkelfordultak hozzá. 1930-ban például arrakellett válaszolnia, mit tenne élete utolsó napján. „Felhívnám telefononSzép Ernőt, és megkérném, hogyírjon egy verset Bársony Rózsi emlékére címmel. (…) Azután lemennék egy cukrászdába és annyi indiánert ennék, hogy csodára elrontanám a gyomromat.” Európai és amerikai körútjain rengetegen voltak kíváncsiak sztepplépéseire, lábdobálásaira, aBál a Savoybanberlini bemutatóján pedignem kisebb személyiség vált a rajongójává, mint a német császár fia, aki az öltözőbe is bebocsáttatást kért, éskezet csókolta művésznőnek, majd pedighuszonöt szál vörös rózsát és egy dedikált fényképet küldötta számára. 1934-ben Eisemann Mihály a Dénes-házaspár számára írta azÉn és a kisöcsémcímű operettet, miközbena német UFA is szerződtettefilmszerepekre a primadonnát, aki olyan jól keresett, hogybevételeiből több pesti bérházat is vásárolhatott. 1939-től kezdve azonban már jóval kevesebbszer léphetett fel.A zsidótörvények rá és Dénes Oszkárra is vonatkoztak; a színészkamara ugyanezen okból kifolyólagelutasította felvételüket. 1940-ben már azzal a megalázó feltétellel léphettek csak színpadra a Royal Varietéban, ha szereplésük alatt nem szólnak egyetlen kamarai taghoz sem. Bársony Rózsi Budapest ostroma alatt a Wesselényi utcai zsidó szükségkórházban keresett menedéket, aholönkéntes ápolónőnek állt. Bár 1945 után az újrainduló magyar színjátszás többé-kevésbé szolgált számára is lehetőségekkel,bérházait államosították, ő pedig egy külföldi turnéjánúgy döntött, nem tér vissza Magyarországra.Férjével együttOlaszországban telepedett le; a trieszti operettfesztiválokon sorra kapta a főszerepeket, Dénes Oszkár 1950-ben bekövetkezett halála után pedigBécsbe költözött. A színpadnak ekkor sem intett búcsút:Európa szinte minden országába eljutott, de Izraelben és Kanadában is szívesen fogadtáka német, angol, olasz, román és héber nyelven egyaránt éneklő színésznőt. Bársony Rózsi sohanem szakadt el végérvényesen Magyarországtól: az 1960-as évektől kezdve sokszor szerepelt a televízióban,nyarantapediga Margitszigeti Szabadtéri Színpadon állt a hazai közönség elé. 1977-ben, 68 éves korában, Bécsben hunyt el. Kapcsolódó:Karády Katalinjóval veszélyesebb körülmények között távozott Nyugatra Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés