← Vissza

● news.bsdnet.hu

Mellár Tamás a tervezett költségvetésről: a Tisza nem nyúlt a Fidesz legtöbb szent tehenéhez

Magyar Hang 2026-10-19 15:37
Kettős szerkezetű, szavazatszerző ígéretektől hangos, de komoly szakpolitikai és makrogazdasági kockázatokat rejtő költségvetési koncepciót vázolt fel a miniszterelnök hétfő délután Mellár Tamás közgazdász szerint. A volt országgyűlési képviselőt kérdeztük a bejelentett csomag reális gazdasági fedezetéről, a növekedési tervekről, valamint a strukturális reformok elkerülhetetlenségéről. „Alapvetően azért ez nem a közgazdászoknak szólt, hanem inkább a népnek. Rövid távú, a politikai támogatottság megőrzését szem előtt tartó program. Bár a tervezet második felében a miniszterelnök felvázolt néhány komoly, 6–8 éves időtávot igénylő távlati célt, a népszerűség megőrzése érdekében nem mertek hozzányúlni a fideszes gazdaságpolitika meghatározó szent teheneinek nagy részéhez. Kivétel ez alól az árréstop kivezetése – mondta a Magyar Hangnak Mellár Tamás közgazdász azután, hogy Magyar Péter kormányfő ismertette a 2027-es költségvetés tervezetét. A volt országgyűlési képviselő rámutatott arra, hogy a bejelentésben továbbra is megmaradt az a fajta kettősség, amely már korábban is megfigyelhető volt: a korábbi kormányzat által bevezetett legtöbb kedvezményt nem kívánják kivezetni – holott szakmai szempontból éppen azok közül kellene a legtöbbet felülvizsgálni –, miközben azok mellé még beépítettek új ígéreteket is. „Ennek a kettős megközelítésnek a végső költségvetési hatása rendkívül nehezen becsülhető meg. A közgazdaságtan alaptételei szerint a kiadási oldal bizonyosan teljesül, míg a bevételek realizálódása messze nem tekinthető garantáltnak, hiába szűnnek meg a NER-es cégek támogatásai. A bejelentett 4,9 százalékos államháztartási hiánycél kijelölése mindenesetre jelzésértékű a nemzetközi befektetők és a hitelminősítők számára. A piacok részéről az 5-5,5 százalék feletti hiány már a bizalom megrendülésével járhatna, miközben az euróövezeti csatlakozáshoz elengedhetetlen egy ehhez hasonló, kiszámítható pályaterv felmutatása” – mondta. Kiemelte, a gazdasági növekedés ösztönzését célzó intézkedések esetében rengeteg részcélt fogalmazott meg a miniszterelnök, ezek többsége nyilvánvalóan az európai uniós források bevonására épül. Ugyanakkor éppen ezen a ponton lett volna szükség egy világos, határozott prioritási sorrend kijelölésére. Ezek a nagyszabású fejlesztési tervek ugyanis egyidejűleg nem valósíthatóak meg: a vasúthálózat korszerűsítése, a lakásépítési programok kiterjesztése, az energetikai hálózatok megújítása és a vízmegtartási projektek együttes finanszírozása és kivitelezése irreális elvárás. Mellár szerint a megfelelő prioritási sorrend felállítása esetén az első helyre a vízmegtartási és vízgazdálkodási feladatok átsorolása lenne indokolt, mivel ez jelenti a leginkább krónikus strukturális kihívást a hazai gazdaságban. Második helyre az energiarendszerek modernizációját kellene helyezni, míg a teljes közlekedésfejlesztési és infrastruktúra-építési ágazatnak – mind a pénzügyi források, mind a szűkös hazai kivitelezési kapacitások miatt – csak a harmadik helyen kellene szerepelnie. A közgazdász szerint komoly kérdéseket vet fel a közszférában bejelentett, mintegy 15–17 százalékos béremelések sora is. Abban az esetben, ha a folyamat nem jár együtt az infláció megugrásával, a bérnövekedés mértéke kétségkívül jelentősnek tekinthető, ám reális gazdasági fedezetének megléte továbbra is bizonytalan. A probléma mélyebb gyökere azonban a mélyreható reformok elmaradásában rejlik. A jelentős bérrendezések lebonyolítását elkerülhetetlenül össze kellene kötni az adott szektorok átfogó reformjával. Ezeknél a rendszereknél ugyanis nemcsak forráshiány tapasztalható, hanem a rossz gazdálkodásból eredően a hiányok és a feleslegek párhuzamosan érvényesülnek. „Fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi büdzsé sorsa a Medgyessy-kormány időszakának 50 százalékos közalkalmazotti béremeléséhez válik hasonlóvá. Akkor az intézkedésből rövid távú, átmeneti pozitív hatások származtak, ám mélyreható szerkezeti átalakítás hiányában hosszabb távon ugyanazok a feszültségek és problémák éledtek újjá. Megfelelő oktatási, egészségügyi és szociális reformok nélkül a puszta forrásbevonás nem hozhat tartós, hosszú lejáratú eredményeket” – jelentette ki. Hasonló felemásság tapasztalható a családtámogatási és adókedvezményi rendszerhez való viszonyulásban is, szakmai szempontból ennek a struktúrának a fenntartása hibás döntésnek tekinthető. Noha pozitívum, hogy bizonyos támogatási formáknál bevezetnek egy egymillió forintos felső plafont – ami valamennyit elvesz a rendszer túlzott igazságtalanságának éléből –, a rendszer érdemi korrekciójához bátrabb szerkezeti átalakításra lett volna szükség. Ugyancsak változatlanul a rendszerben hagyják a rezsicsökkentés intézményét, miközben a minimálnyugdíjak és a kisnyugdíjak emelése mellett a 13. és 14. havi nyugdíjak kérdésköre is napirenden maradt. Habár a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása szociális szempontból kedvező lépés, Mellár Tamás szerint maga a nyugdíjrendszer ettől még nem válik hosszabb távon fenntarthatóvá. „Az óvatos, a politikai kockázatokat kerülő megközelítés nem meglepő, egy miniszterelnök politikai szerepéből adódóan elsősorban a népszerű intézkedések felvázolására törekszik. A szigorú szakmai interpretáció és a nehezebb részletek kibontása már a leendő pénzügyminiszter feladatköre” – tett hozzá a szakértő.
Eredeti cikk megtekintése →