2027-es költségvetés: megvan, hol és hogyan vágja le a kiadásokat a Tisza-kormány
Portfolio
2026-10-20 10:11
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján kiderültek nagyon fontos részletek a céges adózásban tervezett változtatásokról.
Kármán András hangsúlyozza, hogy a kormány óvatos, prudens növekedési pályával számol (ennek eleme a 2,4 százalékos növekedési becslés 2027-re), de a cél ezzel együtt az, hogy a politikai ciklus végére 2,8 százalékra mérsékelje a kormány a költségvetési hiányt.
A tárcavezető hangsúlyozza, hogy ehhez szükség van a gazdasági növekedés beindulására is, amelyet a kormány az egyenlő versenyfeltételek biztosításával, a humán tőke fejlesztésével, infrastrukturális beruházásokkal és célzott támogatásokkal igyekszik elősegíteni.
A tartós gazdasági növekedés feltétele a kutatási, innovációs beruházások és a stabil közszolgáltatások biztosítása, így a kormány igyekszik megbecsülni az állami alkalmazottakat
- mondta Kármán András.
A pénzügyminiszter megemlítette a szén-dioxid kvóta adót is, amely szerinte
az előző formájában több szempontból nagyon szelektív volt és csak néhány vállalatott célzott, akiket extrém mértékben terhelt.
Hozzátette, hogy maga a cél fontos, tehát aki nagy CO2 kibocsátó, az megfelelő mértékben vállalja a terheket.
Emiatt egy általános, egyetemleges szén-dioxid adó bevezetését tervezzük
- mondta Kármán.
Kiemelte, hogy az EU-ban sok helyen alkalmaznak ilyet, mértéke nagyon változó, itthon ezek átlagos értéke lenne.
Kármán András elmondja, hogy az intézkedés célja nem az adóbevételek növelése, hanem a vállalkozási környezet javítása lesz. Az intézkedéstől a kormány azt várná, hogy a katát választók száma megduplázódik majd.
A 2027-es költségvetés adóintézkedéseinek fő célja az adórendszer igazságosabbá tétele, amely összesen 929 milliárd forint többletbevételt hoz majd az államkasszába. Ebből 264 milliárd forintot lakossági adócsökkentésre fordít a kormány, így a nettó hiánycsökkentő hatás 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka lesz.
A bevételi oldal legnagyobb blokkja a TAO-támogatások megszüntetése és az innovációs járulék emelése lesz (ezek 240 milliárd forint bevételt jelentenek), míg az 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett vagyonadó 200 milliárdot hoz.
Az adózási kiskapuk bezárása 113 milliárd forintot ad, az egészségvédelmi adók 158 milliárdot (ebből a dohány jövedéki adója 90 milliárd), a környezetvédelmi tételek pedig 79 milliárdot.
Kármán András és Magyar Péter hangsúlyozzák, hogy
a kormány célja a nagyvállalatok effektív adókulcsának emelése lesz, akik bár ezután sem fogják a globális minimumadónak megfelelő 15 százalékos adót befizetni, de effektív terhelésük a jelenlegi 6-7 százalékról várhatóan 11 százalékra emelkedik majd.
Kármán András kiemelte, hogy a -2,6 százalékos hiánycsökkentési "kosáron" belül az energiaárak emelkedése +0,5 százalékot tesz ki.
Külön megemlítette a rezsicsökkentés helyzetét, megerősítve, hogy a kormány fenntartja azt és a 2027-es költségvetésben számoltak a magasabb világpiaci energiaárakkal - további részleteket azonban nem árult el az előirányzat összegéről.
A 2026-os központi költségvetésben a Lakossági Rezsivédelmi Alap eredeti előirányzata 792,5 milliárd forint volt, amit a költségvetés módosításával később 871,5 milliárd forintra emeltek. A módosított előirányzat 57,6 százalékát, azaz 501,6 milliárd forintot használtak fel átcsoportosítással az első félévben.
Kármán András konkrét példákat mutat az állami kiadások visszafogására. A 2027-es költségvetés kiadási oldalán 1465 milliárd forintnyi állami kiadáscsökkentés szerepel, ami a GDP 1,5 százaléka. Ebből 1018 milliárd forint kilenc konkrét lépésből adódik, a maradék 447 milliárdot a minisztériumok és az állami cégek működési kiadásainak legalább 10 százalékos visszafogásától várja a kormány.
A koncessziós megtakarítás megvalósításának módja és a 447 milliárdos általános csökkentés tárcák szerinti megoszlása a diából nem derül ki.
Kármán András hangsúlyozza, hogy
a kiadáscsökkentések valós, 2026-os adatokon és konkrét intézkedéseken alapulnak, mivel a kormány már idén mintegy 700 milliárd forintot tudott spórolni az állami túlköltekezés viszaszroításával.
A Tisza-kormány elsődleges célja a deficit és az államadósság csökkenése, amelyet már a 2027-es költségvetés is képes lesz elérni. A 4,9 százalékos deficitnek köszönhetően az államadósság 77,2 százalékra mérséklődhet 2027-ben.
Kármán András a kiadási oldal ismertetése után ismét hangsúlyozza a felelős gazdálkodás szükségességét, amelyet a kormány a pazarlás visszafogásával és az állami túlköltekezés csökkentésével igyekszik elérni. 2027-ben ezen intézkedésekkel a GDP mintegy 1,5 százalékát igyekszik megtakarítani a kormány.
A tárcavezető szerint a pluszforrás az új eszközök beszerzésében, a várólisták csökkenésében, az étkeztetés javulásában érhető majd tetten.
Bár elsőre ez kevésbé lesz látványos, de hosszabb távon hozzájárul majd az egészségügy állapotának javításához
- mondja a pénzügyminiszter.
Az előző kormány a 2026-os és 2027-es költségvetésben egyetlen forintot sem különített el arra, hogy az anyák szja-mentességét továbbvigye - jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a keddi sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint ez az intézkedés jövőre 200 milliárd, a ciklus végéig pedig 600 milliárd forintba került volna, de erre nem biztosított semmilyen fedezetet az Orbán-kormány. A családokat érintő adóintézkedéseket Kármán András mutatta be a sajtótájékoztatón. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kétgyermekes édesanyáknál megmarad a 40 év alatti anyák szja-mentessége, ráadásul náluk megduplázódik a családi pótlék. Magyar Péter szerint a Tisza-kormány nem vesz el semmit, csak nem vezeti be azt, aminek nincs fedezete.
Kármán András elmondása szerint a Tisza-kormány másik fontos prioritása a nyugdíjasok helyzetének rendezése volt.
Ezt a kabinet a minimálnyugdíjak 120 000 forintra emelésével, a kisnyugdíjasok sávos nyugdíjemelésével, valamint a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésével kívánja elérni.
Ez utóbbi intézkedéssel kapcsolatban Kármán András elmondta, hogy a SZÉP-kártyához a havi 500 000 forint alatti nyugdíjjal rendelkező állampolgárok (a nyugdíjasok 97 százaléka) férnek majd hozzá.
Az intézkedés bevezetése 4 év alatt történik majd, ami összesen 250 000 forint juttatást jelent majd a nyugdíjasoknak.
Kármán András ezután hangsúlyozza, hogy mindenféle politikai riogatás ellenére
megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első heti részlete, a kisnyugdíjasok felzárkóztatása és a SZÉP-kártya ezen felül érkezik majd.
Kármán András elmondta, hogy a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot a Tisza-kormány most egy lépésben megduplázza.
Az intézkedés mintegy 300 milliárd forinttal növeli a kiadásokat, de ennek köszönhetően mintegy 970 ezer - 1 millió család fog jobban járni 2027-ben.
A magasabb családi pótlék azt jelenti, hogy gyermekenként éves szinten 146 400 forinttal több forrás jut a magyar családoknak.
A pénzügyminiszter szerint nagyjából 40 - 60 000 olyan család lesz, akik kevesebb támogatásra számíthatnak majd az új rendszerben, de ezen családok a felső jövedelmi rétegbe tartoznak.
Kármán András ezután a családtámogatásokra és az ehhez kapcsolódó intézkedésekre tért át. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a 25 éven aluliak adómentessége változatlan marad, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyák adómentessége továbbra is élethosszig jár (havi bruttó 1 millió forintig),
a 2 gyermekes édesanyák 1 millió forintig terjedő adómentessége viszont igazságosabbá válik azzal, hogy a kedvezmény csak 40 éves korig lesz érvényes.
Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
az intézkedések célja az igazságosság, hiszen a kormány azokat az embereket akarja támogatni, akik arra valóban rászorulnak, míg a sok millió forintot keresők igenis járuljanak hozzá a közteherviseléshez.
A kormányfő elmondta, hogy a leköszönt Fidesz-kormány ígéretei mindenféle fedezet nélkül éves szinten 200 milliárd forintos kiadást jelentett volna az államháztartás számára, így ezen intézkedések felülvizsgálata, átalakítása indokolt volt.
A szakszervezeti véleményekre és elégedetlenkedő hangokra Magyar Péter miniszterelnök úgy reagált, hogy érti a nagyobb béremelés társadalmi igényét,
de az ország csak addig tud nyújtózkodni, ameddig a takarója ér, neki pedig miniszterelnökként nemcsak most, hanem a következő években folyamatosan is az emberek szemébe kell néznie.
Magyar Péter elmondja, hogy sok ágazatban van szükség dinamikus béremelésekre, de egy költségvetési ciklus alatt lehetetlen megoldani évtizedek elmaradásait, gazdasági problémáit. A kormányfő tehát ismételten hangsúlyozza a felelős gazdálkodás és a hiánycsökkentés szükségességét, hiszen csak így tartható fenn a kamatkiadások csökkentése, amit a kormány végső soron egészségügyre és oktatásra költhet majd.
Kármán András a bevezető után a Tisza-kormány új gazdasági intézkedéseinek ismertetésére tér át.
A tárcavezető kiemelte a minimálbérért foglalkoztatott munkavállalók szja-csökkentését, illetve az átfogó kormányzati béremelési programot is.
Kármán András hangsúlyozza, hogy
a legtöbb ágazatban a bruttó bér emelkedése és az adócsökkentések hatása egyaránt emelni fogja a dolgozók nettó (azaz kézhez kapott) keresetét, a hatás pedig ott lesz a legnagyobb, ahol a legalacsonyabb szintről indulnak a bérek.
Kármán András hangsúlyozza, hogy
a 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz.
A pénzügyi tárca vezetője ezt a munkavállalók felét érintő adócsökkentéssel, az átfogó béremelési programmal és az szociális intézkedésekkel (családi pótlék emelése, nyugdíjemelés) indokolta. A pénzügyminiszter szerint a költségvetés bevételi szempontból is igazságosabb lesz, hiszen a kormány növelni fogja a nagyvállalatok adóterhét, ami adózási szempontból közelíti a nagy-, illetve a kis- és középvállalatok helyzetét.
Kármán András szerint a költségvetés ugyanakkor a fejlődést is támogatja, hiszen a 2027-es költségvetés helyreállítja a felelős államháztartási gazdálkodást (ennek legfontosabb bizonyítéka a 2027-re tervezett 4,9 százalékos GDP-arányos hiány), illetve a vállalkozásokat támogató adótörvény-módosítások.
A szót átvevő pénzügyminiszter többször hangsúlyozza, hogy kifejezetten nehéz örökséggel nézett szembe a Tisza-kormány a 2027-es költségvetési terv összeállításakor, ugyanakkor a kiadások visszavágásával a 2026-os hiány már érdemben kisebb lesz, mint azt a hatalom átvételekor előrejelezték.
A pénzügyminiszter ezután kiemelte, hogy a gazdasági növekedés hiánya szintén komoly kihívást jelent a költségvetés számára, ugyanis
a kormánynak így nemcsak felelősen kell gazdálkodnia, de a gazdaságot is be kell indítania és az elmúlt években elmaradt szociális intézkedéseket is pótolnia kell.
A részletek ismertetését Magyar Péter miniszterelnök azzal kezdi, hogy az új költségvetést egy kifejezetten nehéz gazdasági helyzetben kellett a kormánynak összeállítania. A miniszterelnök úgy véli, hogy
a mostani költségvetéssel szinte minden magyar jobban jár majd, de egy költségvetés nem tudja a gazdaság összes elmaradását és problémáit orvosolni.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormányzati ciklus 4 éves, de a kormány feladata az, hogy a ciklus teljes ideje alatt megőrizze a hitelességet.
Kedden 10 órától
közös sajtótájékoztató keretében ismerteti a 2027-es költségvetési terv részleteit Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter.
A kormányfő hétfőn az Országgyűlésben már ismertette a büdzsé tervezet főbb sarokszámait, ma reggel pedig a Kossuth Rádióban a középtávú hiánypályát is elárulta, a költségvetési terv részleteit és konkrét intézkedéseit ugyanakkor várhatóan a mai sajtótájékoztatón ismerheti majd meg a nyilvánosság. Szintén ez lesz az első alkalom, ahol az érintettek kérdésekre is válaszolnak majd.
A sajtótájékoztatóról ebben a cikkben élőben tudósítunk.
A 2027-es költségvetésről készült beszámolóinkat, elemzéseinket alább olvashatják:
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor