● news.bsdnet.hu

A precíziós állattartás nem csupán technológiai újítás, hanem az állattenyésztés jövőjének egyik meghatározó iránya – véli Dr. Tóth Tamás, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke. A Széchenyi István Egyetem dékánja szerint a digitális alapú állattartási rendszerek képesek egyszerre javítani a termelési hatékonyságot, az állatjóllétet és a környezeti fenntarthatóságot, ugyanakkor hazai elterjedésük még komoly akadályokba ütközik. A szakember előadásában rámutatott: a precíziós állattartás (PLF – Precision Livestock Farming) lényege az IoT-alapú szenzoros adatgyűjtés, az adatfeldolgozás, valamint a mesterséges intelligenciára épülő döntéstámogatás. Ezek a rendszerek valós időben képesek monitorozni az állatok viselkedését, egészségi állapotát, termelési paramétereit és a környezeti tényezőket, lehetővé téve a gyors beavatkozást és az optimalizált gazdálkodást. Dr. Tóth Tamás a FAOSTAT adatokra hivatkozva világított rá a globális állattenyésztési trendekre. Mint mondta, a világ állatállományában egyértelmű a baromfidominancia, különösen a brojlercsirke esetében, amelyből mintegy 26,5 milliárd egyedet tartanak nyilván világszerte. Ezt követik a kérődzők – szarvasmarha, juh, kecske –, míg a sertéságazat dinamikusan zárkózik fel. Az állati eredetű élelmiszerek jelentősége továbbra is meghatározó: globálisan az egy főre jutó energiaellátás mintegy 15%-át, a fehérjebevitel több mint 30%-át adják. „Az üzenet egyértelmű: az állati fehérje szerepe a következő évtizedekben is megkerülhetetlen lesz”– fogalmazott. A jövőben ugyanakkor nem lesz minden állatfaj volumen-növekedése azonos ütemű. A szakember szerint a baromfi mellett a haltermelés is kiemelt szerephez juthat, mivel ezek az ágazatok viszonylag kisebb környezeti terhelés mellett képesek nagy mennyiségű fehérjét előállítani. Dr. Tóth Tamás– Fotó: Agroinform Az állattartás környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak, és a precíziós technológiák egyik legfontosabb szerepe éppen ezek mérséklése lehet. Dr. Tóth Tamás konkrét példával érzékeltette a problémát: a monogasztrikus állatok – például a sertés és a baromfi – esetében az elfogyasztott foszfor akár 60–80%-a, bizonyos mikroelemeknél pedig akár 90%-a is kiürülhet, ami komoly környezeti terhelést jelent. Emellett egyre hangsúlyosabb kérdés az antibiotikum-rezisztencia, valamint az ammónia- és üvegházhatású gázok kibocsátása is. „A következő évek egyik legnagyobb kihívása ezek kezelése lesz”– hangsúlyozta. A precíziós állattartás egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi az egyedi szintű megfigyelést még nagy állományok esetében is. A szenzorok, kamerák és egyéb digitális eszközök segítségével folyamatosan gyűjthetők az adatok az állatok viselkedéséről, egészségéről és termeléséről. „Olyan menedzsmentrendszert valósítunk meg, amely nagy telepeken is lehetővé teszi az egyedi gondozást, a problémák korai felismerését és hatékony kezelését” –fogalmazott az előadó. A rendszer nemcsak azonnali döntéshozatalt tesz lehetővé, hanem hosszabb távon is hozzájárul a fenntarthatósági célokhoz: csökkenti az antibiotikum-felhasználást, a nitrát- és üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben javítja a termelési hatékonyságot. Bár a precíziós állattartás számos előnnyel jár – a termelés optimalizálásától az állatjólléten át a gazdaságosság javításáig –, bevezetése nem problémamentes. A legnagyobb akadályt a magas beruházási költségek jelentik, különösen a kis- és közepes gazdaságok számára. Ezen túl komoly kihívás a digitális kompetenciák hiánya és az adatkezeléssel kapcsolatos bizonytalanság is. Dr. Tóth Tamás szerint ezért kulcsfontosságú a képzés és a tudásátadás. „Olyan szakembereket kell képeznünk, akik nemcsak használni, hanem értelmezni is tudják az adatokat, és ezt a tudást már a gyakorlatban is alkalmazzák”– hangsúlyozta. A szakember szerint a precíziós állattartás nem pusztán technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is. Ennek része lehet egy új, úgynevezett „precíziós termékkategória” kialakítása is, amely a fogyasztók számára is egyértelművé teszi az ilyen módon előállított élelmiszerek előnyeit. „Fontos lenne pontosan definiálni, hogy milyen hozzáadott értéket jelent a precíziós állattartás, és ezt a fogyasztók felé is kommunikálni”– fogalmazott. Ezt a gondolatot a közönségből érkező kérdésre válaszolva is megerősítette: „Ez lenne az egésznek a lényege, hogy megértessük a fogyasztókkal, miben más a precíziós állattartás. A fenntarthatóság, az állatjólét és a klímaváltozás mind olyan tényezők, amelyek irányába egyre erősebbek az elvárások.” AMagyarországi Precíziós Állattartásért Egyesületkulcsszerepet vállal a hazai adaptáció elősegítésében. A közel három éve működő szervezet tagsága az elmúlt időszakban csaknem négyszeresére nőtt, és egyre szélesebb szakmai hálózatot épít. Az egyesület céljai között szerepel egy átfogó tudás- és adatbázis létrehozása, a szakmai együttműködések erősítése, valamint a vállalati és egyetemi szereplők bevonása. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatók megszólítására és a képzésbe való bekapcsolásukra is. „Egy egységes, közös célokért tenni akaró és elkötelezett szakmai közösséget szeretnénk kialakítani” – fogalmazott Dr. Tóth Tamás. Az előadás egyértelmű üzenete, hogy a precíziós állattartás technológiai alapjai már rendelkezésre állnak, a valódi kihívás azonban a gyakorlati alkalmazás, a gazdálkodók felkészítése és a fogyasztók meggyőzése. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a PLF nemcsak hatékonyabbá, hanem fenntarthatóbbá és társadalmilag elfogadottabbá is teheti az állattenyésztést – ami a következő évtizedek egyik kulcskérdése lesz. A Takarmányozás 4.0 Agroinform TechMagot megnyithatodide kattintva, vagy lapozd végig itt: Agroinform TechMag 2026/4 A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod aMagazinrovatban.