● news.bsdnet.hu

Az Építési és a Közlekedési Minisztérium eredménytelennek nyilvánította a Pázmány Campus megvalósítására kiírt tendert, érkezett a hír csütörtökön, és ezzel elbizonytalanodott a józsefvárosi projekt sorsa. Pedig maga Lázár János nevezte még 2023-ban a legfontosabb projektnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem komplexumát, amely a Magyar Rádió egykori épületeinek tömbjén épülne meg. Könyvtár, parkos rész, közösségi tér, egyetemi épületeket vegyítő komplexum is szerepelt a tervek között (2023-as árakon 200 milliárdos bekerülési költség, hétemeletes épületekkel), amihez le kellett bontani olyan épületrészeket is a Magyar Rádió történelmi helyén, amelyek védettséget élveztek. A már megkezdett bontás előtt a védelem és a megmaradás szempontjaira igyekezett felhívni a figyelmet a Pest Vármegyei Kormányhivatal, de hiába. Lázár János kijelentette, helyes a rádió épületeinek bontása, mert 1956-ban innen lőtték az embereket. Az elképzelések, a sokak szerint túlzott, megalomán koncepció ellen sokan tiltakoztak, élen Józsefváros vezetésével. A bontás ellen is felszólaltak, mert az sok zajjal, porral járt. A helyi Fidesz, bár most igyekszik úgy tenni, mintha küzdött volna a tervek ellen, nem tett semmit, többször kijelentették a képviselő-testületi üléseken, hogy nincsenek informális csatornáik a kormányzathoz. A Civilek a Palotanegyedért (CaPE) civil szervezet sokszor kiállt a projekt racionalizálásáért, támadták jogilag, tüntetésekkel, de akár a saját testükkel is a bontás megkezdésének napján, 2024 szeptemberében. Mérték a porszennyezést is. A 17 éves civil szervezet jelenlegi elnöke, Márkus Ferenc építőmérnök szerint a legnagyobb sikerük az volt, hogy a tiltakozással el tudták húzni a bontást annyira, hogy az építésbe már nem tudott a beruházó belekezdeni a kormányváltás előtt. Emellett reméli, magával a civil ellenállással, és az azokról szóló hírekkel magát a kormányváltást is elő tudta segíteni ez a közösség. A rádióépületek elbontását ugyanakkor nem tudták megakadályozni, amit szomorúnak tart. De, mint mondta, „semmiképpen nem szeretnénk marha nagy betonmonstrumot látni", olyat, amit oda terveztek. Márkus Ferenc hozzátette, alapvetően nincs bajuk a campusszal, bár a Károlyi- és Esterházy-palotát korábban a Nemzeti Múzeumnak szánta a kormány, ez logikus és funkcióban is ide illő lenne, erre terjeszkedhetne a múzeum. Ez az egyetemi funkció ellen szól. Márkus Ferenc szerint alaposabb hatástanulmányra lenne szükség, mert a Palotanegyednek ezen részén így is sok egyetemi épület van (a Pázmány jogi és bölcsészkar, a Semmelweis Egyetem egy része, az Andrássy Egyetem), így nagy a terhelés. Erre nem kéne még ráereszteni 4-5000 embert – fogalmazott hozzátéve, hogy a közlekedés, illetve a hulladékmennyiség kezelése sem lenne megoldva. Szerinte több minisztériumnak közösen kell gondolkodni majd a hogyan továbbról, ez oktatási, beruházási, egyházi/társadalmi kapcsolati, műemlékvédelmi és környezetvédelmi kérdés is - és mindezt társadalmi egyeztetéssel. A régi palotákat fel kell újítani, a terület nagy részét parkosítani kell, a részben lebontott épületeket pedig „le kell kerekíteni, le kell zárni építésileg”. Ebből a több mint hároméves küzdelemből a civil szervezet vezetője azt emeli ki, hogy remek emberekkel ismerkedett meg, civileket, önkormányzati embereket, zenészeket, és dolgoztak együtt, és most már kijelenthető, nem is hiába.