Robert Brovdi: Ha az oroszok megpróbálnák elfoglalni Kijevet, a világtörténelem legnagyobb vérfürdője jönne
Népszava
2026-05-09T20:21
Ő az az ember, aki vitathatatlanul többet tett a Putyin-rezsim megfélemlítéséért ezen a hétvégén, mint bárki más – mutatja be egy hosszú lélegzetvételű riportban Robert Brovdit aThe Guardianamely szerint az ukrán drónflotta parancsnoka az oka, hogy ezen a szombaton, a május 9-i moszkvai győzelemnapi felvonuláson egyetlen bemutató tank vagy harci járműre állított rakéta sem gördül végig tank a Vörös téren.
A brit lap munkatársa hosszú, titokban, a többi között egy sötétített ablaküvegű autóval megtett út után találkozhatott Robert Brovdival az egysége, a 414. elit dandár föld alatti bázisán. Volodimir Zelenszkij elnök után Robert Brovdié az előkelő a második hely a Putyin-rezsim célpontjainak a listáján: az oroszok őt likvidálnák, ha lehetőségük lenne rá. A The Guardian bemutatja a hálókapszulákkal szegélyezett folyosóról nyíló, élő videóközvetítésektől hangos vezérlőszobát, ahol drónok lógnak a mennyezetről. Van egy könyvtár, Anatolij Krivolap ukrán zászlót ábrázoló festménye, és kortárs szobrok is. Robert Brovdi irodája a monitorerdő borította vezérlőszoba mellett bújik meg, a drónparancsnokból kérdésre ömleni is kezd a szó, ukránul hadarja számokat: naponta 12-15 terabyte-nyi felvételt kap sikerrel végrehajtott vagy éppen kudarcot valló dróntámadásokról, a háború első napjától gyűjti őket, a a bunkerének 2000 kilométeres sugarú körében minden sebezhető, beleértve Vlagyimir Putyin palotáit is. Az orosz elnök 530 milliárd dolláros éves költségvetésének a 40 százalékát költi hadseregre, egy becslés szerint az ukrán drónok 100 millió tonna exportra szánt kőolajat tudnak felrobbantani a hatótávolságán belüli kikötőkben. Ennek az értéke 100 milliárd dollár.
Ebből is látszik, hogy az oroszoknak van is mitől félniük, ráadásul Robert Brovdi drónflottája rendszeresen hajt végre nagy hatótávolságú támadásokat. Az elmúlt hónapokban kikötőket, olajfinomítókat és fegyvergyárakat semmisítettek meg ukrán drónok mélyen Vlagyimir Putyin országának a területén. Áprilisban Robert Brovdi elit dandárja két hét alatt négyszer vágott oda a a Fekete-tenger északkeleti partján fekvő Tuapsze kőolajtermináljának, de érte találat a balti-tengeri Primorszkot és 2026 márciusában Uszt-Luga kikötőjét is.
Egy „szimbolikus” támadás a Vörös tér ellen – morfondírozik ennek kapcsán Robert Brovdi – világszerte címlapokra kerülne, de miért pazarolnák a drónokat a „nagy falra” vagyis az orosz főváros körüli fokozott biztonsági intézkedésekre, ha az energiaszektort és a támadásban lévő orosz hadsereget támadhatják. – A perifériára mért csapás a legjobb csapás – fűzi hozzá. (Bár a The Guardian említi, hogy Robert Brovdi hívójele a Magyar, és gabonakereskedőből avanzsált drónparancsnokká, az valamiért nem szerepel a cikkben, hogy ungvári születésű férfi félig magyar.)
Robert Brovdi drónjai, alias „Magyar madarai” érdeme, hogy 2026 eleje óta az ukránok 12 falut foglaltak vissza Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyében, ahol 2024 óta először több területet veszítettek az oroszok, mint amennyit sikerült elfoglalniuk. A drónparancsnok szerint a drónok új doktrína kialakulásához vezetettek, a teljes háborús pusztítás 80 százalékát végzik, amivel gyakorlatilag kiszorították a gépkarabélyokat és a páncélosokat a hadviselésből. – A villámháború ma már lehetetlen. Ha Oroszországnak lenne egymillió tankja, és újra megpróbálná elfoglalni Kijevet, a világtörténelem legnagyobb vérfürdője jönne.Kétmillió drón lepné el ezeket a tankokat, hogy könyörtelenül felperzselje őket – állítja. Szerinte a Putyin-rezsim már ötödik hónapja több katonát veszít, mint amennyit toborozni tud, a halálesetek száma havonta legalább 30-34 ezer, ami végzetes csapás az orosz hadsereg harci képességeire és támadó potenciáljára.
Mindez nem mellesleg azt is jelenti, hogy Ukrajna katonai nagyhatalom lett, olyannyira, hogy az orosz drónok elleni védelmi rendszerét exportálja is a perzsa ország, a síita Irán ellen védekező szunnita arab országoknak. E pajzs mellett az ukránok másik nagy újítása a Delta nevű helyzetfelismerő rendszer alkalmazása, amely minden küldetést naplóz, beleértve a kudarcokat is.
Sikereiktől függetlenül azt egyébként az ukránok is elismerik, hogy az oroszok gyorsan tanulnak: a The Guardian megszólaltatta Oleg Kopan százados, tüzérségi felderítő parancsnokhelyettest is, aki kiemeli, hogy az ellenség nagyon jól megfigyelők, másolják és átalakítják, amit az ukránoktól látnak. A NATO-országoknak át kell alakítaniuk hadseregeiket, mert Oroszország nem fog megállni. – Sem nekünk, sem nektek nincs időnk – szögezi le ennek kapcsán Robert Brovdi, mondván, a háború a közeljövőben biztosan nem fog véget érni.