Magyar Péter: A kormány négy miniszterének van vétójoga a költségvetéssel kapcsolatban, „másfél” élt is vele
Index
2026-10-20 20:19
Magyar Péter a Telexnek adott kedd esti interjújában arról beszélt, hogy a kormány tudatosan választotta a Nyugdíjas SZÉP-kártyát a 14. havi nyugdíj további felépítése helyett. A miniszterelnök szerint igazságtalan, hogy a 13. havi nyugdíj összege az alapnyugdíjhoz igazodik: így egy 800 ezer vagy egymillió forintos nyugdíj mellé ugyanekkora összegű pluszjuttatás jár, miközben a 60 ezer vagy 132 ezer forintból élők ennél jóval kevesebbet kapnak. Úgy vélte, ez a megoldás tovább növeli a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségeket.
„Mi nem növeljük a különbséget a magyar emberek között” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy a kormány célja a társadalmi különbségek csökkentése. Szerinte egy sikeresebb és boldogabb országban a származástól és a lakóhelytől függetlenül mindenkinek lehetőséget kell kapnia a megfelelő oktatásra, az egészségügyi ellátásra és a tehetsége kibontakoztatására. „Ez a mi filozófiánk, ami jelentősen különbözik az Orbán-kormány filozófiájától” – jelentette ki.
A kormány megtartja a teljes 13. havi nyugdíjat és a már bevezetett, csonka 14. havi juttatást is. A Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése 2027-ben kezdődik, a támogatást 2030-ig négy lépésben építik fel.
A teljes összeg elérése után a havi 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők részesülhetnek a juttatásban, ami a nyugdíjasok mintegy 97 százalékát, mintegy 2,2 millió embert érinthet. Jövőre a véglegesnek szánt támogatás egynegyedét fizetik ki: a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évi 50 ezer, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjat kapók évi 25 ezer forinthoz juthatnak.
Kármán András pénzügyminiszter a 2027-es költségvetés bemutatásakor ismertetett számok alapján azt mondta, hogy a nyugdíjasokat érintő intézkedések összesen 368 milliárd forintot jelentenek jövőre. Ebből a Nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője 90 milliárd, a csonka 14. havi nyugdíj megtartása 155 milliárd, a kisnyugdíjak rendkívüli felzárkóztatása 123 milliárd forintot tesz ki. A pénzügyminiszter szerint a csomag nagyobb juttatást jelent a nyugdíjasoknak, mint a 14. havi nyugdíj további bővítése, amely 310 milliárd forintos többlet lenne.
A miniszterelnök az interjúban a 2027-es költségvetés más elemeiről is beszélt. Elmondása szerint a büdzsé összeállítását megnehezítette, hogy az Orbán-kormány a korábban bevallottnál nagyobb költségvetési hiánnyal adta át az államkasszát. A tárcák között emiatt viták alakultak ki, és a kormány négy miniszterének van vétójoga a költségvetéssel kapcsolatban.
Magyar Péter elárulta, hogy „másfél” miniszter élt is ezzel a lehetőséggel, de végül kompromisszumra jutottak.
Hangsúlyozta, hogy a kabinetnek egyszerre kell teljesítenie a kampányban tett ígéreteket és fenntartható pénzügyi pályán tartania az országot. A költségvetés módosítását sem zárta ki, amennyiben tartható marad a 4,9 százalékos hiánycél.
A tervezett intézkedések között szerepel a minimálbért keresők személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentése, amely Magyar Péter elmondása szerint 250 milliárd forintos kiadással jár. A kormányfő hasonló nagyságrendű bevételt vár a milliárdosok vagyonadójától. A tervek szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos adót vetnének ki, a százmilliárd forintot meghaladó vagyonok esetében pedig 1,5 százalékos lenne az adókulcs.
Magyar Péter úgy becsülte, hogy az intézkedés mintegy tízezer embert érinthet, és figyelmeztetett arra is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2025-ös eredményeket is vizsgálni fogja, ezért nem ajánlja a vagyon strómanok nevére történő átjátszását.
A kormány a családi pótlék megduplázását is tervezi. Magyar Péter a 40 év feletti, kétgyermekes anyák adómentességének megszűnésével kapcsolatban azt mondta, hogy a családok a megemelt családi pótlék mellett a családi adókedvezményt is igénybe vehetik. A miniszterelnök szerint a kabinet csak olyan vállalásokat tesz, amelyeket hosszú távon is fenn tud tartani.
Az energiaügyekről szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar lakásállomány energiahatékonysága javításra szorul. A Wekerle Plusz Programmal 2030-ig 120 ezer család rezsiköltségét csökkentenék az otthonok korszerűsítésével. A kormányfő szerint a jelenlegi világpiaci körülmények között nem vetődhet fel a rezsicsökkentés kivezetése, amely a költségvetésnek jelenleg 1165 milliárd forintos kiadást jelent.
A reklámadó mértékét a kormány 3,5 százalékra emelné, és az intézkedés Magyar Péter közlése szerint a nagy technológiai vállalatokra, így a Metára, a TikTokra és a Google-re is vonatkozna. A kabinet 13 milliárd forintos bevételt vár az adóból. A miniszterelnök azt mondta, nem a médiacégek nehezebb helyzetbe hozása a cél, hanem a társadalmi igazságosság erősítése.
Magyar Péter az alkotmányozás menetrendjéről is beszélt: a folyamat kereteit meghatározó törvényjavaslatot hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek, az új alkotmány kidolgozása pedig az ősz végén vagy a tél elején kezdődhet meg.
A miniszterelnök körülbelül egy évvel számol az új alaptörvény elfogadásáig, amelyet népszavazással is megerősítenének. Az új választási törvény kidolgozását csak ezt követően kezdenék meg. Magyar szerint arányosabb választási rendszerre lenne szükség, és a kétfordulós megoldás lehetőségét is megvizsgálnák, a pártfinanszírozás szabályainak felülvizsgálata mellett.