Magyar Péter elismerte: miniszterei megvétózták a költségvetési terveit, Orbán Anita miatt is magyarázkodnia kellett
Origo
2026-10-20 20:43
Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek adott keddi interjújában indokolta meg a Tisza-kormány 2027-es költségvetésének vitatott intézkedéseit. A beszélgetésből kiderült, hogy a kabineten belül sem volt teljes az egyetértés a büdzsé összeállításakor, több miniszter is szembement a kormányfő elképzeléseivel. Ahogyan azt lapunk is megírta, a korábban beígért béremelések egy része elmarad a kampányban meghirdetett vállalásoktól, a kétgyermekes anyák egy része elveszíti az adómentességét, a 14. havi nyugdíj további kiterjesztése pedig lekerült a napirendről.
A miniszterelnök szerint a költségvetés összeállítását jelentősen megnehezítette az előző kormánytól örökölt gazdasági helyzet.
Magyar Péter ismét az Orbán-kormányt tette felelőssé a szűkös mozgástérért, miközben arról is beszélt, hogy a kabinet tagjai között komoly viták alakultak ki a rendelkezésre álló források elosztásáról.
A kormányfő elárulta, hogy négy minisztere rendelkezik vétójoggal a költségvetési döntéseknél, és közülük „másfél” tárcavezető élt is ezzel a lehetőséggel. A nézeteltéréseket végül kompromisszumokkal sikerült rendezni.
Meg volt kötve a kezünk. Ilyen körülmények között csoda, hogy Kármán András pénzügyminiszternek maradt még hajszála a költségvetés összeállítása után”
– fogalmazott Magyar Péter.
A miniszterelnök azt is elismerte, hogy eredetileg nagyobb béremeléseket szeretett volna, ám végül a költségvetési korlátokra hivatkozva ennél visszafogottabb intézkedések mellett döntöttek.
Magyar Péter az interjúban kitért a családtámogatási rendszer átalakítására is.
A Tisza-kormány döntése értelmében a 40 év feletti kétgyermekes anyák nem részesülhetnek a korábban számukra kilátásba helyezett személyijövedelemadó-mentességben, miközben az anyák adómentességét havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárhoz kötik.
A miniszterelnök az intézkedéseket azzal indokolta, hogy szerinte az Orbán-kormány fenntarthatatlan vállalásokat tett. Kárpótlásként a családi pótlék megduplázását és a családi adókedvezmények megtartását emelte ki.
A nyugdíjasokat érintő változásoknál szintén jelentős eltérés mutatkozik a korábbi elképzelésekhez képest:
A kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj már bevezetett, egyheti részét, annak további bővítését azonban nem tervezi.
Magyar Péter ehelyett a fokozatosan bevezetendő nyugdíjas SZÉP-kártyát helyezte előtérbe, azzal érvelve, hogy a korábbi rendszer növelte az idősek közötti jövedelmi különbségeket.
A két támogatási forma között azonban lényeges eltérés van: míg a nyugdíj szabadon felhasználható pénzbeli ellátás, a SZÉP-kártyán biztosított összeget meghatározott célokra lehet elkölteni.
A kormány tervei szerint 2027-ben a 250 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők évi 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig évi 25 ezer forintos támogatást kaphatnak.
A 2027-es költségvetés több olyan változtatást is tartalmaz, amely érzékenyen érintheti a magyar családokat, nyugdíjasokat és vállalkozásokat. A legfontosabb vitatott intézkedések:
A beszélgetés egyik legkülönösebb mozzanata akkor következett, amikor a Telex újságírója azt firtatta, hogy Orbán Anita külügyminiszter az ENSZ-csúcs után miért az általuk Fidesz-propagandának tartott Indexnek adott interjút, és miért nem a Telexnek.
Magyar Péter erre azt válaszolta, hogy a külügyminiszter döntéséről nem volt tudomása. Hozzátette, hogy ő maga is furcsállja a történteket, majd felvetette: elképzelhető, hogy Orbán Anita összekeverte a két médiumot.
A kérdés különösen érdekes annak fényében, hogy a külügyminiszter és a miniszterelnök viszonyáról már korábban is jelentek meg kedvezőtlen sajtóértesülések: az Origo kedden a Köztér belső informátorokra hivatkozó beszámolója alapján arról írt, hogy Orbán Anita a nyár folyamán két alkalommal is távozni akart a kormányból, miután állítólag súlyos konfliktusok alakultak ki közte és Magyar Péter között. A beszámoló állításait függetlenül nem sikerült megerősíteni.
A miniszterelnök az interjú végén az alkotmányozásról is beszélt.
Elmondása szerint az új alkotmány előkészítése az ősz végén vagy a tél elején kezdődhet meg, és a folyamat körülbelül egy évet vehet igénybe.
A kormány a kész dokumentumot népszavazással erősíttetné meg, ezt követően pedig a választási rendszer átalakítása is napirendre kerülhet.
Magyar Péter egy arányosabb választási rendszerről beszélt, és a kétfordulós választások visszaállításának lehetőségét sem zárta ki.
A Tisza-kormány tehát nemcsak a költségvetést és az adórendszert alakítaná át, hanem az ország alkotmányos és választási szabályait is. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a kabinet milyen széles körű politikai és társadalmi támogatást tud szerezni ezekhez a változtatásokhoz .