Ezért nem nyúl a kormány egy picit sem a rezsicsökkentéshez – Kármán András az Egyenes beszédben
ATV
2026-10-21 19:27
A jövő évi költségvetésben jelentős hiánycsökkentéssel, az állami kiadások lefaragásával és több százmilliárd forintos béremelésekkel számol a kormány. Kármán András pénzügyminiszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt az adócsökkentésekről, a vagyonadó körüli vitákról, a gazdasági növekedés kockázatairól és a rezsicsökkentés jövőjéről is.
A kormány tervei szerint október 31-ig benyújtják az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetés tervezetét. Kármán András pénzügyminiszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy a Költségvetési Tanács szakértői már egyeztettek a minisztérium munkatársaival, a testület várhatóan október 27-én tárgyalja meg a tervezetet. Ezt követően a kormány október 28-án, az esetleges észrevételeket figyelembe véve, ismét napirendre veszi a dokumentumot. A miniszter szerint a költségvetés összeállítása nehéz feladat volt, mert egyszerre kellett kezelni a korábbi gazdaságpolitika örökségét, csökkenteni a hiányt és forrásokat biztosítani az elmaradt fejlesztésekre.
A költségvetés egyik legfontosabb célja az államháztartási hiány mérséklése. A kormány az idei évre várható 7,5 százalékos deficitet jövőre 4,9 százalékra csökkentené. Kármán szerint mindeközben olyan ágazatok finanszírozását is rendezni kell, amelyek az elmúlt években jelentős forráshiánnyal küzdöttek. „Ez egy igazságosságnak és fejlődésnek, vagy ha úgy tetszik, újjáépítésnek a költségvetése” – fogalmazott. A miniszter elmondása szerint több mint 600 ezer közszférában dolgozó részesül összesen 650 milliárd forint értékű bérfejlesztésben, ami számos esetben 15–20 százalékos vagy annál is nagyobb nettó béremelkedést jelenthet.
Az egészségügyi és rendvédelmi dolgozók béremelésével kapcsolatos elégedetlenségre reagálva Kármán elismerte, hogy az érintettek magasabb anyagi megbecsülést érdemelnének. Az egészségügyi szakdolgozóknál 17 százalékos, a rendvédelmi dolgozóknál 15 százalékos emelésről volt szó az interjúban. „Egy olyan béremelést kell megvalósítani, ami mögött valódi fedezet van, ami nem csak egy ígéret, hanem tényleg egy megvalósítható lépés” – hangsúlyozta. A pénzügyminiszter szerint a béremelések hatását az alacsonyabb keresetűek esetében a személyi jövedelemadó csökkentése is erősíti. A szakszervezetek által hiányolt egyeztetésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány nyitott a folyamatos párbeszédre, ugyanakkor a költségvetés egyelőre még csak tervezet.
A személyi jövedelemadó átalakításáról Kármán elmondta, hogy a minimálbér szintjén a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökken az adóterhelés. A kedvezmény fokozatosan mérséklődik a jövedelem növekedésével, és havi bruttó 680 ezer forintig érvényesül. „Minimálbér szintjén egyébként ez havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forinttal alacsonyabb adót és magasabb bért fog jelenteni” – közölte a miniszter. Hozzátette, hogy a kedvezmény adójóváírás formájában működik majd, nem pedig újabb adósávok bevezetésével. A 680 ezer forint felett keresők adóterhelése nem változik. A minimálbér jövő évi emelésének mértékéről még tartanak a tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői között.
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a kormány egyelőre nem csökkenti a zöldségek és gyümölcsök általános forgalmi adóját a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra, noha ez szerepelt a választási vállalások között. Kármán szerint a program több elemét már a kormányzás első évében megvalósítják, de valamennyi ígéret teljesítésére nincs azonnal pénzügyi lehetőség. „2027-ben nem fogunk ebbe előrébb lépni, de természetesen ez továbbra is a terveink között szerepel” – jelentette ki. A miniszter az alacsonyabb bérek adócsökkentésétől ugyanakkor a legális foglalkoztatás bővülését várja, és nem tart attól, hogy az intézkedés növelné a feketegazdaságot.
A költségvetés kiadási oldalán mintegy 1460 milliárd forintos megtakarítással számolnak. Kármán szerint ennek jelentős részét a korábban pazarlónak ítélt állami kiadások megszüntetése, valamint a túlárazott szerződések újratárgyalása vagy felbontása biztosítaná. A legnagyobb tételek közé sorolta az autópálya-koncessziók megszüntetését vagy újratendereztetését, valamint a közmédia finanszírozásának átalakítását.
A minisztériumoknak és háttérintézményeiknek további megtakarításokat is azonosítaniuk kellett. A tervek szerint a klasszikus állami működési kiadások tíz százalékkal csökkennek, az infokommunikációs szolgáltatásokra fordított összegek pedig ennél is nagyobb mértékben mérséklődhetnek. „Itt nem egy megszorításról beszélünk, hanem maga az állam fog ennyivel olcsóbban és hatékonyabban működni” – mondta Kármán.
A beruházások területén ugyancsak jelentős változások várhatók. A pénzügyminiszter példaként említette a budai Várban zajló Steindl Imre-programot, amelynek keretében szerinte indokolatlanul költséges állami beruházások valósultak meg, illetve továbbiakat terveztek. Kármán szerint nincs megfelelő indoka annak, hogy minisztériumokat luxuskörülmények között működő várbeli épületekbe költöztessenek. A vállalati támogatásoknál nagyobb szerepet szánnak az uniós forrásoknak. Elmondta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank közel kétmilliárd eurós, helyreállítási forrásból származó tőkeemelése lehetővé teszi kedvezményes vállalkozói hitelprogramok finanszírozását, így ezek kisebb terhet jelentenének a központi költségvetés számára.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatos kételyekre válaszolva Kármán megvédte a kormány 2,4 százalékos jövő évi GDP-növekedési előrejelzését. Felidézte, hogy a piaci elemzők átlagosan 2,6 százalékos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2,5 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank pedig 2,9 százalékos növekedéssel számol. Ezekhez képest a kormány prognózisát konzervatívnak nevezte. A miniszter szerint a gazdasági bővülés egyik motorja a fogyasztás lehet, amely valamivel több mint négy százalékkal emelkedhet. Emellett többéves visszaesés után a beruházások növekedésére is számítanak. Ebben az uniós források megérkezése, a kamatok csökkenése és a vállalati bizalom erősödése játszhat szerepet.
A bevételi intézkedések között szóba került a nagyvállalatok adóztatása és a tervezett vagyonadó is. Kármán közölte, hogy a 180 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű vállalatokra 15 százalékos társaságiadó-kulcs vonatkozna, ugyanakkor a helyi iparűzési adó egy részének beszámítása miatt tényleges adóterhelésük ennél alacsonyabb lehet. A vagyonadóval kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy körülbelül 15 ezer adózó érintettségével számolnak. A vállalkozói szervezetek tiltakozására reagálva úgy fogalmazott, hogy: „ Nyilván senki nem szeret adót fizetni, és amikor egy új adó kerül bevezetésre, mindig nagy az ellenállás.” Kármán szerint a vagyonadó igazságosabb közteherviselést eredményezhet, és arra ösztönözheti a tehetősebbeket, hogy vagyonukat termelő beruházásokban, ne pedig luxusingatlanokban tartsák. Hozzátette, hogy a törvényjavaslat továbbra is társadalmi konzultáción van, és a beérkező észrevételeket figyelembe veszik.
Az interjú végén a rezsicsökkentés jövője is szóba került. Kármán megerősítette, hogy a kormány egyelőre fenn kívánja tartani a rezsivédelmet, mert a magyar háztartások jelentős része továbbra is kiszolgáltatott az energiaárak változásának. A miniszter szerint az ország lakásállományának energetikai korszerűtlensége miatt a támogatási rendszer gyors kivezetése komoly társadalmi kockázatokkal járna. A hosszabb távú megoldást az épületek szigetelésében, a fűtési rendszerek modernizálásában és a nyílászárók cseréjében látja, amelyeket a Wekerle felújítási program és uniós pályázatok is segíthetnek. Arra a kérdésre, hogy később sávossá alakítják-e a rezsicsökkentést, nem adott konkrét választ.
„Prioritás a rezsivédelemnek a megőrzése, és erre a megfelelő pénzügyi fedezetek rendelkezésre állnak a 2027-es költségvetésben” – jelentette ki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.