← Vissza

● news.bsdnet.hu

Polt Péter: Magyar Péter nem akart engem az Alkotmánybíróság élén látni – videó

Origo 2026-10-22 19:18
Cikkünk frissül... Polt Péter a HírTV csütörtök esti különkiadásában az igazságszolgáltatás aktuális kérdéseiről, korábbi ügyészségi döntésekről és alkotmánybírói mandátumának megszűnéséről is beszél. A korábbi legfőbb ügyészt és az Alkotmánybíróság volt elnökét Velkovics Vilmos kérdezte. A beszélgetés elején Velkovics Vilmos 2024. szeptember 26-ára emlékeztetett, amikor Polt Péter kezdeményezte Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését. A volt legfőbb ügyész kijelentette, hogy ma sem döntene másként. Nem tudnék másként dönteni, hiszen mindig is hangsúlyoztam, hogy az ügyészséget két dolog befolyásolja. A tények és a jogszabályok – fogalmazott. Polt szerint az ügyben bűncselekmény gyanúja és személyre szóló gyanú is fennállt, ezért az ügyészségnek kötelessége volt eljárni. Felidézte Kovács Béla egykori európai parlamenti képviselő ügyét is, amelyben személyesen kellett megjelennie az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt a mentelmi jog felfüggesztése érdekében. Magyar Péterrel való kapcsolatáról elmondta, hogy nincs közöttük személyes ellentét, sőt, emlékei szerint soha nem is találkoztak. A miniszterelnök részéről érkező támadások okait ezért nem kívánta találgatni. A személyét érő kritikákról szólva felidézte, hogy már 2000-ben, legfőbb ügyésszé választásakor megkezdődtek a támadások, még mielőtt bármilyen intézkedést tett volna. Hozzátette, hogy korábbi legfőbb ügyészeket, köztük Györgyi Kálmánt és Kovács Tamást is érték hasonló bírálatok. Az interjúban kiemelt figyelmet kapott az Alaptörvény 17. módosítása, amely a 70 éves korhatár bevezetésével Polt Péter alkotmánybírósági megbízatásának megszűnéséhez vezetett. A volt alkotmánybírósági elnök szerint az ügy nem elsősorban személyes konfliktusról szól, hanem a hatalommegosztás és a fékek és ellensúlyok rendszeréről. Emlékeztetett, hogy Magyar Péter korábban nemcsak az ő, hanem az Alkotmánybíróság valamennyi akkori tagjának lemondását követelte. Engem vagy másokat nem akart ezen a poszton látni – fogalmazott. Polt az új alkotmánybírósági elnök pályázati kiválasztását is bírálta. Szerinte a korábbi rendszer, amelyben az Országgyűlés választotta meg az elnököt, erősebb legitimációt biztosított, és elkerülhetővé tette a jelöltek közötti korteskedést. Megerősítette azt is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. A beadvány már nagyrészt elkészült, de még nem nyújtották be. Ez nem csak személyes ügy, persze személyes ügy is, de intézményi ügy is, és nem tehetem meg, hogy ne forduljak a bírósághoz – jelentette ki. Álláspontja szerint eltávolításával sérült a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga. Keresetében a Baka kontra Magyarország ügyre, valamint lengyel és ukrán alkotmánybírókat érintő strasbourgi döntésekre is hivatkozni kíván. Hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírók elmozdíthatatlansága a hatalommegosztás fontos garanciája, ezért az intézményi reformok nem vezethetnek azonnali, megfelelő átmenet nélküli eltávolításokhoz. A jelenlegi Alkotmánybíróság függetlenségéről Polt egyelőre nem kívánt véleményt mondani, mert szerinte ehhez további döntésekre van szükség. Felidézte ugyanakkor a Fidesz–KDNP képviselőinek augusztusban visszautasított indítványát, amely az alaptörvény-módosítást érintette. Polt akkor még a testület elnöke volt, és különvéleményt fogalmazott meg. A többség szerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatta a módosítás tartalmát, Polt azonban úgy vélte, először azt kellett volna tisztázni, hogy a személyre szabott jogalkotás valóban alaptörvény-módosításnak tekinthető-e. Álláspontját a német alkotmánybírósági gyakorlatra alapozta. Nem értett egyet azzal sem, hogy Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök kapcsolódó beadványáról az alkotmánybírók kizárása miatt nem születhetett döntés. A beszélgetés során az új legfőbb ügyész kiválasztása is szóba került. Velkovics Vilmos felidézte Baka András hasonlatát, amelyben az ügyészi szervezeten belüli megfelelő jelölt keresését egy sáros folyóban történő aranyhalvadászathoz hasonlította. Polt Péter szerint ez rossz üzenet az ügyészség számára, amelyet kiváló szakmai szervezetnek tart. Felidézte, hogy kétszer is megválasztották az európai uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökévé, és korábban horvát, szlovák, valamint szlovén ügyészségi vezetők is átvettek magyar szakmai megoldásokat. Szerinte az ügyészség éves beszámolói és eredményei cáfolják, hogy a szervezet az elmúlt években rosszul működött volna. Velkovics Vilmos ezt követően az október elsején felállt új vagyonvisszaszerzési hivatalról, valamint Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozásáról kérdezte vendégét. Felidézte Gajdos László miniszter júliusi kijelentését, amely szerint Polt Péter védettsége megszűnt, ezért neki is számot kell adnia a tetteiről az új hivatal előtt. Polt értetlenségét fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy legfőbb ügyészként és alkotmánybíróként egyaránt rendelkezett mentelmi joggal. Ezért megalapozatlannak nevezte azt a feltételezést, hogy a mentelmi jog megszerzése érdekében került volna az Alkotmánybíróságra. Levegőben lógva megalapozatlan kijelentéseket tenni, az lehet, hogy politikailag hasznos, de a szakmát rombolja – fogalmazott. Elmondta, hogy szívesen tisztázta volna személyesen a kérdést Gajdos Lászlóval, erre azonban nem volt lehetősége, ezért írásban reagált a miniszter állításaira.
Eredeti cikk megtekintése →