A szabadságharcosok helyett az Európai Unióról szólt az Országgyűlés díszülése
Magyar Nemzet
2026-10-23 14:49
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára emlékeztek pénteken az Országgyűlés díszülésén. A felszólalók között volt Baka András köztársasági elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, Norvégia pénzügyminisztere. A beszédekben az 1956-os események felidézése mellett hangsúlyosan jelent meg a demokrácia, az európai integráció, Magyarország uniós kapcsolata és az aktuális politikai változás is.
A díszülést Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. A házelnök az 1956. október 23-i események felidézésével kezdte beszédét, és arról beszélt, hogy hetven évvel ezelőtt egy olyan történelmi nap következett el, amelynek üzenete azóta sem halványult el. Forsthoffer szerint 1956. október 23-án „az ország szíve változásért dobogott”, majd felidézte a forradalom eseményeit és Nagy Imre miniszterelnök Parlament előtti megjelenését. Hangsúlyozta, hogy a hetven évvel ezelőtti események történetének és üzenetének megőrzése közös felelősség.
A megemlékezésen ezt követően korabeli fényképekkel és filmrészletekkel idézték fel a forradalom és szabadságharc eseményeit.
Az ünnepi beszédek sorát Baka András köztársasági elnök nyitotta meg. Az államfő szerint hetven évvel ezelőtt a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett.
Baka András felidézte, hogy 1956. október 23-án emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot. Mint mondta,
a Parlament előtt összegyűlt tömeg akkor még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának részese, és azt sem, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére.
Az államfő szerint a remény napjait a megtorlás hosszú évei követték, a magyar társadalom azonban már október 23-án tudta, hogy nem akar többé félelemben, lehajtott fejjel élni. Baka András arról is beszélt, hogy a forradalom erkölcsi ítélete nem a hatalom törvényeiből, hanem éppen azokkal szemben született meg. Szavai szerint a történelmi esemény mögött az a felismerés állt, hogy az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak olyan jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el.
Az államfő külön kitért az 1956-os forradalom nemzetközi jelentőségére, és hangsúlyozta a külföldi nemzetek szolidaritásának fontosságát. Mint mondta, hetven év után a magyaroknak a köszönet szavait is ki kell mondaniuk azoknak az országoknak, amelyek befogadták a forradalom után külföldre menekülő magyarokat.
Baka András után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lépett a pulpitushoz. Beszéde első részében a szovjet megtorlás kegyetlenségéről, majd a szabadság és a demokrácia jelentőségéről beszélt.
Von der Leyen azt a kérdést tette fel, miért léptek fel a szovjetek hetven évvel ezelőtt ilyen brutálisan és könyörtelenül a magyarokkal szemben.
A bizottsági elnök szerint a válasz egyszerű: féltek. Féltek azoktól az emberektől, akiknek állítólag a nevében léptek fel, és attól is, hogy ha a magyar emberek győzedelmeskednek, akkor a demokrácia iránti vágy más országokban is elterjed. Von der Leyen szerint az elnyomás csak újabb elnyomással tartható fenn, miközben a szabadság gyorsan terjedő futótűz.
A történelmi eseményekből kiindulva az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a történelem nem egyenes út, és minden generációnak újra meg kell küzdenie azért, hogy megújítsa saját szabadságát, illetve energiával töltse meg a demokratikus intézményeket.
Von der Leyen ezt követően már a jelenlegi magyar politikai helyzetre tért át. Azt mondta, hat hónappal ezelőtt a magyar emberek egy új fejezetre szavaztak, hogy változtassanak az addigiakon.
Az Európai Bizottság elnöke szerint
a választáson a magyar emberek nyolcvan százaléka a változásra szavazott, és ezt minden idők egyik legmagasabb részvételi arányaként értékelte a kommunista időszak óta.
A választás estéjét is felidézte, amikor szerinte az emberek az utcára vonultak, idegenek ölelték meg egymást, és spontán ünneplésben tört ki a város. Von der Leyen ezt az 1956-os eseményekkel is összekapcsolta. Arról beszélt, hogy azon a helyen, ahol hetven évvel korábban magyarok vonultak fel és vesztették életüket a demokráciáért, a közelmúltban már ünneplő emberek táncoltak.
Az Európai Bizottság elnöke ezután közvetlenül Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult. Von der Leyen arról beszélt, hogy a választások után találkoztak, és megállapodtak egy „közös előre vezető útban”. Ennek részeként Magyarország – megfogalmazása szerint – harcol a korrupció ellen és visszahozza a jogállamiságot.
Az Európai Bizottság elnöke felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az új magyar kormány szerinte megtett. Ezek között említette a korrupcióellenes jogszabályok megerősítését, a közpénzek elköltésének nagyobb átláthatóságát, valamint Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez.
Kiemelte a Horizon Europe és az Erasmus-programokat is, amelyekhez szerinte a magyar diákok visszatértek.
Von der Leyen úgy fogalmazott: a kemény munka meghozza a gyümölcsét, és a bizalom visszatér. Szerinte Magyarország megújult európai elköteleződése Európát is erősebbé teszi.
Itt a mai napon mindannyiuknak, akik ezt az új fejezetet írják, Európa nevében annyit mondok, hogy köszönöm. Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
– jelentette ki.
Ursula von der Leyent António Costa, az Európai Tanács elnöke követte. Costa beszédében szintén az 1956-os forradalom leverését és a szovjet megtorlást idézte fel. Az Európai Tanács elnöke szerint hetven évvel ezelőtt a magyar nép úgy döntött, hogy felkel a kommunista diktatúra ellen, amire a Szovjetunió brutális választ adott.
Costa szerint a magyarok szabadság iránti vágya azonban soha nem bukott el, és ez a vágy az 1989-es rendszerváltás egyik mozgatórugójává is vált.
Az Európai Tanács elnöke Magyarország 2004-es uniós csatlakozását is az 1956-os örökség részeként értelmezte. Arról beszélt, hogy Európa ereje a különböző nyelvekben és kultúrákban rejlik, és szerinte az európai integráció nem fenyegeti a nemzeti identitást, hanem az európai nemzetek egymást erősítik.
A díszülésen Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár is felszólalt. Stoltenberg arról beszélt, hogy különleges számára Budapesten lenni, mivel korábban a magyar fővárosban élt, és gyermekkorában sok történetet hallott Nagy Imréről, Maléter Pálról és az 1956-os magyarokról.
Stoltenberg szerint a demokráciát nem lehet készpénznek venni. Beszédében ezt követően az orosz–ukrán háborúra tért át, és párhuzamot vont az 1956-os magyar szabadságharc és az ukránok Oroszországgal szembeni küzdelme között. Megfogalmazása szerint ahogyan hetven évvel ezelőtt a magyarok néztek szembe az orosz, illetve szovjet erőszakkal, úgy most az ukránok küzdenek az orosz agresszióval.