● news.bsdnet.hu

Az utóbbi két év törvénymódosításainak a célja lehetett a földkoncentráció elősegítése és a földtulajdonosi jogok kiszélesítése, de az is, hogy az állattartók alól egy megszűnő bérlet ne húzhassa ki a takarmánybázist, vagy éppen az, hogy a földbérleti piac ne a műveltetési szerződések szürke zónájában mozogjon. Az biztos azonban, hogy jelentős hatása lesz a földpiacra. Lássuk, hogyan látják ezt azok, akik a földforgalommal foglalkoznak! A földpiacon folyamatosan nőnek az árak, jellemzően az inflációt meghaladó mértékben. A földbérleti piacon sokkal komótosabb az ármozgás, és inkább az elérhető támogatások és jövedelmek szintje határozza meg az érvényesíthető árat – szögezi leTóth Nándor Péter,az országos rálátással dolgozó Agro Consult szakértője. A Fejér vármegyei vállalkozás alapvetően igazságügyi szakértőként, értékbecslőként vesz részt a földpiaci folyamatokban. „Az utóbbi években az 1 ha alatti állami földek értékesítése adott sok munkát a szakmának, korábban pedig a nagyobb állami területek értékesítését követő haszonbérleti jogviták nekünk, mivel az említett földterületeket gyakran20–50 éves bérleti jogviszonnyal együtt lehetett csak megszerezni,ami sok vitára adott okot. A piaci haszonbérleti díjak megállapítása komoly kihívást jelentett a szakmának, de mára rendeződött a szabályozási környezet. Megjegyzem: Komárom-Esztergomban például sok földeladást akasztott meg amiatt a földbizottság, hogy a helyben szokásos árszintből messze kiugrottak a zártkerti ingatlanok, amit nehéz volt a törvény értelmében jóváhagyni” – hozza a példákat a szakértő. Mint mondja, a „helyben szokásos érték” alkalmazását pár hónap elteltével ki kellett vezetni, mert a gyakorlat nem tudta kezelni, főként azt a kitételt, amelyik az árplafont a 20 éves termelési összesség „indexálásával” határozta volna meg. Az indexálás mikéntjére nem készült végrehajtási rendelet, így a helyi földbizottságok nem tudták azt a gyakorlatban helyesen alkalmazni. Végül egyszerűen maradt a20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességvizsgálata. De a zártkertekre, vagy beépítésre szánt övezetben lévő termőföldekre így sem készült fel a jogszabály. Továbbra is keresett jószág a föld – Fotó: Shutterstock Azállattartó cégekföldbirtokosi pozíciójának megerősítése viszonylag új fejlemény a földtörvényben. Feltétel, hogy a  a legalább 3 éve fennálló cégnek az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti településen kell lennie, továbbá az üzemeltető legyen helyben lakó földműves, és a tulajdonszerzés célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása legyen. Természetesen rendelkezni kell az ehhez szükséges állatsűrűséggel, plusz nyilvántartásba vett takarmánytermelő vállalkozásnak is kell lennie a vevőjelöltnek. A befektetési vásárlástsegítette a tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás, melynek értelmében nem minősül a földhasználat átengedésének, ha a termőföld tulajdonosa haszonbérleti szerződés keretében adja át a föld használatát más mezőgazdasági termelőnek. Vagyismár papíron sem kell, hogy azé legyen a föld, aki megműveli:a föld a befektetők számára is legális célponttá vált. Másrészt a legalitás fehéredést is hozott a bérleti piacon. Tehát elméletben ő volt a földműves, de a vetésre, a permetezésre, az aratásra, a tárolásra és értékesítésre azt bérelte fel, aki valójában haszonbérlőként művelte volna a területet.Eközben elesett a bérlet lehetőségétől az összes előhaszonbérletre jogosult” – magyarázza a szürke zónás megoldást Tóth Nándor Péter. A földpiacon más „trükkök" működnek: a nagy területek és komplett gazdaságokvagyonösszességként való felkínálásávallehet távol tartani a kispénzű jelentkezőket. Csongrád-Csanád vármegyében akár 800 hektárt ezernél több marhával, gépekkel, silókkal, munkásokkalmeg lehet így szerezni,ha van valakinek 40 millió eurója. „Örökölték a fiatalok a céget, de nem tudják működtetni, inkább eladnák” – magyarázza a helyzetet a hirdetést feladó ingatlanközvetítő. Szerinte kevesebb a vásárló az ilyen nagy falatokra, mint pár évvel ezelőtt, a többség 50–100 hektárnyi bérleményt keres, dolgozni szeretne, nem befektetni. – vélekedik az üzletkötő. Hajdú-Biharból pedig egy földértékbecslőtől azt halljuk, hogy bár a földárak irgalmatlanul elszálltak, a mezőgazdaság jövedelmezősége olyan mértékben leromlott, hogya 150 ezer forintos bérleti díj öntözött növények nélkül már kigazdálkodhatatlan. Már nem biztos, hogy kitermelhető a bérleti díj – Fotó: Agroinform A TISZA-kormány agrárminisztere,Bóna Szabolcsa rábapordányi Területi Agrárgazdasági Bizottság elnökeként, tehát a földbizottságban testközelből láthatta a földpiaci szabályozás működését. Új tisztségében többször is célzott rá, hogy erre alaposabban is rá kell majd nézni. Tény, hogy a földtörvény legutóbbi módosításainak a legnagyobb hátránya az, ami az előnye is:kifehérítette a szürke zónás megoldásokat.Hogy milyen hatással lesz az árakra a földkoncentráció és a spekulatív földszerzés? A tapasztalat az, hogy árfelhajtó. Arra a kérdésre, hogy az ingatlanforgalomban látszik-e már egy olyan elbizonytalanodás, ami az éghajlatváltozással vagy a jövedelmezőség romlásával hozható összefüggésbe, az elért szakemberek nemleges választ adtak a szántó vonatkozásában. Indexkép: Shutterstock.