← Vissza

● news.bsdnet.hu

Saját szaktárcája cáfol rá Magyar Péterre az ukrán gabona ügyében

Magyar Nemzet 2026-10-24 16:53
Politikai ígéretet tett a miniszterelnök Volodimir Zelenszkijnek a gabonafolyosók megnyitására, sőt a hazai behozatalt sem zárta ki, az agrárminisztérium azonban semmiféle szabálymódosítást vagy logisztikai könnyítést nem készít elő. Az ukrán adatok ráadásul azt mutatják, hogy külön alkuk nélkül is havonta több mint százezer tonna termény halad át Magyarországon, ami már most kiszorítja a magyar gazdákat a hagyományos európai felvevőpiacokról – írja a Világgazdaság. Komoly kormányzati összehangolatlanságra lehet következtetni az ukrán mezőgazdasági termények magyarországi átszállítása és esetleges belföldi felhasználása körül. Az október 16-i brüsszeli uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát, hogy a fekete-tengeri kikötőket érő orosz támadások miatt segítsenek szárazföldi úton Nyugat-Európába juttatni az ukrán gabonát. Magyar Péter a kétoldalú egyeztetés után nyitottnak mutatkozott a leplombált vasúti szerelvények átengedésére, egy későbbi parlamenti felszólalásában pedig már azt sem zárta ki, hogy belföldi felhasználásra is beengedjék az ukrán terményt. A kormányfői nyilatkozatokkal szemben az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium egészen más álláspontot képvisel. A szaktárca az Agroinform megkeresésére egyértelművé tette, hogy sem a tranzitszabályok módosítását, sem adminisztratív könnyítések bevezetését nem tervezik, ahogyan a vasúti vagy közúti kapacitások célzott állami bevonása sincs napirenden. A minisztérium szerint a hatályos kormányrendelet alapján a hatósági zárral ellátott, nyomon követhető átszállítás jelenleg is biztosított, a több százezer tonnás hazai logisztikai kapacitás kihasználását pedig teljes egészében a piaci szereplőkre bízzák. A politikai nyilatkozatok és a szakmai valóság közötti szakadékot az ukrán statisztikák teszik igazán látványossá. Tarasz Viszockij ukrán agrárminiszter közlése szerint – amelyről az Odessa Journal számolt be – már a brüsszeli találkozó előtt is akadálytalanul és növekvő ütemben áramlott a termény Magyarországon keresztül. Augusztusban 106 ezer, szeptemberben pedig már 115 ezer tonna ukrán gabona és olajos mag haladt át a hazai útvonalakon, ami egyetlen hónap alatt 8,5 százalékos bővülést jelent. A térség más államaiban még ennél is gyorsabb volt az ütem: szeptemberben Szlovákián keresztül 336 ezer tonnát (+61,5 százalék), Moldován át pedig 107 ezer tonnát (+59,7 százalék) fuvaroztak. A három ország együttesen 558 ezer tonna terményt engedett át egy hónap alatt, ami 46,5 százalékos ugrás augusztushoz mérten. Kijev ráadásul a Financial Times értesülései szerint már arról tárgyal Varsóval és Pozsonnyal, hogy az orosz dróntámadások kockázatának mérséklése és a határforgalom gyorsítása érdekében a gabonaszállító kamionok vámellenőrzését helyezzék át mélyebbre az uniós tagállamok területére. A magyar gazdálkodók számára azonban már a puszta tranzit is komoly piaci veszteséget okoz, a belföldi import megnyitása pedig végképp felborítaná az ágazat egyensúlyát. Az idei kukoricatermés rendkívül gyengén alakult Magyarországon: Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak korábban úgy nyilatkozott , hogy a hazai betakarítás mindössze 1,5 millió tonna körül várható a 3,2–3,4 millió tonnás belföldi igény mellett. Az Európai Bizottság augusztusi becslése uniós szinten is közel húszéves mélypontot, 50,1 millió tonnás kukoricatermést vetít előre. A hiány már a külkereskedelmi mérlegben is megmutatkozik, hiszen a KSH adataira épülő AKI-összesítés szerint 2026 első nyolc hónapjában a magyar kukoricaexport 68 százalékkal zuhant, a behozatal viszont több mint 140 százalékkal ugrott meg, így az ország nettó importőrré vált. Bár az olcsó ukrán alapanyag beengedése rövid távon csökkenthetné a takarmánygyártók és az állattenyésztők költségeit, a hazai növénytermesztőket padlóra küldené az árak letörésével. Petőházi Tamás szerint ezért az importtilalom feloldásáról legkorábban 2027 tavaszán, a hazai készletek kimerülése idején lehetne egyáltalán tárgyalni. Az ágazat mozgásterét azonban addig is szűkíti a tranzit: az országon átutaztatott százezer tonnás ukrán tételek ugyanis pontosan azokra a nyugat- és dél-európai piacokra érkeznek meg, amelyek hagyományosan a magyar gabona legfőbb felvevőhelyeinek számítanak. A miniszterelnök által belengetett engedmények tehát úgy veszélyeztetik a hazai termelők piaci pozícióit, hogy azok szakmai előkészítéséről még a saját agrártárcája sem tud.
Eredeti cikk megtekintése →