● news.bsdnet.hu

– Kurucz Adrienn/WMN: Hogyan pontos a kérdés: ha úgy teszem fel, mi történik a fejünkben, amikor migrénünk van, vagy inkább használjam a szervezetünk szót? Dr. Párdutz Árpád:Az egész szervezetet érinti a migrén, de az agy betegsége. Nagyrészt genetikailag meghatározott, ki mennyire hajlamos migrénes fejfájásokra. A háttér kutatás tárgya, de ma azt gondoljuk, a migrénes agyban az idegsejtek fokozottan érzékenyek. Ez a fokozott érzékenység vezet oda, hogy a fájdalomérző idegek aktívabbak, megjelenik a fejfájás, és az egyéb kísérő tünetek (neurológiai tünetek, hányás, fény- vagy hangérzékenység). Korántsem értünk mindent még a migrénnel kapcsolatban, de egyre több a tudományos adat, ami alapján később nagyjából összeállhat a kép. Dr. Párdutz Árpád – Forrás: Dr. Párdutz Árpád K. A./WMN: Az a privát tapasztalatom, hogy sokan nem tudják hova tenni a migrént. Nincsenek tisztában például azzal, hogy miben különbözik a sima fejfájástól. Pedig a migrén (megint csak saját tapasztalásom szerint, szörnyű rohamokkal tud járni) nagyon sok embert érint, ha jól tudom, úgy az emberek tíz százalékát. P. Á.: Ma már tizenkét-tizenöt százalékot mondanak, tehát Magyarországon egymillió-kétszázezer, vagy annál is több migrénes él. Világszerte is egyre több beteget regisztrálnak. Én azt gondolom, nem a betegek száma nő, hanem az információk terjedésével több embert diagnosztizálnak immár. Ami abból a szempontból mindenképpen örvendetes, hogy végre segítséget kapnak olyanok is, akik eddig magukra maradtak a szenvedéssel. K. A./WMN: Megmondom őszintén, nekem csak pár évvel ezelőtt esett le, több mint húszévnyi migrénes múlttal, hogy érdemes lenne orvoshoz mennem, nem csak kapkodni a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, amelyek egyébként nekem nem sokat értek. P. Á.:A hagyományos fájdalomcsillapítók a betegek egy részénél azért működnek. Első körben ezeket javasolják az orvosok kipróbálásra. Ennek oka a költséghatékonyság is, mert ezek olcsóbbak, mint például a triptánok. Utóbbiak specifikus gyógyszerek, tehát gyakorlatilag csak fejfájásbetegségekben hatékonyak, és, mondjuk, a lábfájásra nem jók. K. A./WMN: Ha jól tudom, a triptánok a szerotoninreceptorokra(a szerotonin az agyi ingerületátadás egyik molekulája, a receptor pedig az a struktúra, ahol ez az átvivőanyag kifejti a hatását – a szerk.)hatnak, és a szerotonin pedig érösszehúzó hatása révén csökkenti a fájdalmat. P. Á.:Hogy pontosan mi indítja el a migrénes rohamot, nem tudjuk – valószínűleg többfajta úton-módon aktiválódhat – de a szerotoninnak, ennek az agyi hírvivő molekulának feltehetőleg van szerepe benne, ha nem is ez a kulcsmolekula. Mindenesetre a triptánok sok betegnek segítenek. Amikor migrén alakul ki, valószínűleg gyulladás keletkezik az agyhártyán, és az ezzel járó értágulat létrejöttét vagy fennmaradását akadályozza a triptán. De blokkolón hat az erek mellett a háromosztatú agyideg receptoraira is, ami a fájdalomérzetért felelős, és amely a gyulladás miatt fokozottan érzékeny. K. A./WMN: Úgy hallottam, van egy új hatóanyag, egy újfajta migrénellenes gyógyszer is, amihez nagy reményeket fűznek a hazai szakemberek is, miután az Egyesült Államokban nagy sikert aratott. P. Á.:Igen, az új hatóanyag az úgynevezett gepánt csoportba tartozik. K. A./WMN:Miben más ez az új hatóanyag? P. Á.:Teljesen más a hatásmechanizmusa, mint a triptánoknak, más helyen avatkozik bele a migrénes folyamatba. A gepántok leállítják a szervezetben az úgynevezett kalcitonin gén-rokon peptid (CGRP) nevű anyag aktivitását. Migrénes betegeknél ugyanis emelkedett lehet a CGRP szintje. A most hazánkban megjelent gepánt szedhető megelőzés céljából is, hogy csökkentsük az előforduló migrénes rohamok számát. Ezt a triptánok nem tudják, sőt, ha nyolc-tíz alkalomnál többször veszi be egy hónapban a beteg a tablettát, akkor fennáll a veszélye, hogy a fejfájását krónikusabbá teszi. Tehát óvatosan kell bánni velük. Illusztráció: Getty Images / Sean Gladwell K. A./WMN:Más gyógyszerek is léteznek megelőzésre? P. Á.:Legalább fél tucat ilyen gyógyszer van, ezek különböző támadáspontúak. Például a béta-blokkoló gyógyszereknek, amelyeket az idősebbek szednek szívritmuszavarra vagy magas vérnyomásra, igazoltan jó migrénmegelőző hatásuk van. Bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerek is tudják ezt, egyes antidepresszánsok szintén, és már elérhetők a CGRP-t tartósan blokkoló injekciók is, amelyek ugyanúgy hatékonyak. A kezelőorvos egyénre szabottan dönti el, melyik típusú gyógyszert kinek javasolja, függően attól, hogy milyen társbetegségei vannak, mennyi idős, milyen nemű az illető. K. A./WMN:A nők gyakrabban szenvednek migréntől, úgy tudom. P. Á.:Általában serdülőkor után, fiatal felnőttkorban kezdődik mindkét nemnél a betegség, de a nők között kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. Ennek az az oka, hogy a hormonális változások rohamot provokálhatnak. Ezért van az, hogy menstruáció környékén gyakoribb a migrénes roham. A menopauza után az esetek nagy részében, nem mindig sajnos, a migrénes rohamok száma jelentősen csökken. K. A./WMN: Gyerekkorban mennyire jellemző a migrén előfordulása? P. Á.:Inkább a serdülőkor után jelentkezik, de előfordul gyerekkorban is. A gyerekkori migrénekre az jellemző, hogy nem annyira tiszta a tünettan, mint a felnőtteknél. A fejfájás esetleg rövidebb ideig tarthat, illetve többször jelentkeznek más, átmeneti jelenségek, hányás például fejfájás nélkül, szédülés stb. A gyerekkori migrének esetében a fiúk és a lányok aránya egy az egyhez még. A problémát nem szabad bagatellizálni, a gyerekek is szenvednek, tehát orvoshoz kell fordulni. Itt jegyzem meg, hogy van egy alapszabály: minden migrénes rohamot kezelni kell! Ez olyan egyszerűnek hangzik, de azt látjuk, nem valósul meg. Sokszor azt mondják a laikusok: „majd elmúlik”. Aztán a betegek borzalmas állapotba kerülnek a két-három napig is elhúzódó rohamok alatt. Senkit nem lenne szabad hagyni szenvedni. Az optimális az lenne, ha a fejfájás-ambulanciák egyikére menne a beteg, de a neurológusok és a háziorvosok is segítenek. K. A./WMN: Miért nem megy orvoshoz sok migrénes ember? P. Á.:Egy részük nincs is tisztában azzal, hogy migrénje van. Hogy honnan tudhatja valaki, hogy migrénje van? Nagyon fontos, hogy visszatérő fejfájásokról beszélünk, a fejfájások között tünetmentes az illető. A fájdalom közepes vagy nagyon erős, általában féloldali, lüktető, és a fizikai aktivitás fokozza. A betegeknek hányingerük lehet, hányhatnak, valamint érzékenyek lehetnek fényre, hangra. A migrénes roham tipikus esetben négytől hetvenkét óráig tart. K. A./WMN: Ha önhöz fordul valaki migrénnel, akkor melyek azok az alapvizsgálatok, amelyeket meg kell csinálni, mielőtt elkezdődik a terápia? P. Á.:Típusos esetben, ha nincs olyan tényező, ami riadalomra ad okot, és fiatal emberről van szó, akkor nem szükséges semmilyen extra vizsgálat. K. A./WMN: Még egy agyi MR-vizsgálat se? P. Á.:Csak abban az esetben, ha a migrén diagnózis nem biztos, és felmerül, hogy esetleg valami más agyi betegség okozza a fejfájását. De őszintén szólva a migrénes tünettan nagyon típusos, ritka, hogy más betegség okoz ilyen jellegű panaszkört. Ez egy elsődleges fejfájásbetegség. És nincs jelenleg mérhető biológiai markere. Mint, mondjuk, a cukorbetegségnél a magas vércukorszint. K. A./WMN:Tehát, ha vennének tőlem vért, amikor migrénem van, nem tudnák megmondani a vérképemből, hogy épp nagyon rosszul vagyok? P. Á.:Nem, a vérteszt arra lehet jó, hogy kizárjam, hogy egyéb más gond van-e, ami esetleg valamilyen úton-módon kapcsolatba hozható az ön fejfájásával.Csőmell-szindrómával élni: „32 évbe telt, hogy ne csak a fejemmel, a szívemmel is elfogadjam magam”WMN Egszsg– 2026. május 3. –FB WMN Egszsg– 2026. május 3. –FB K. A./WMN: Visszakanyarodva kicsit a megelőző terápiához: kinek ajánlható? P. Á.:Az európai ajánlás szerint, ha egy migrénes embernek megfelelő rohamterápia mellett két olyan napja van egy hónapban, amikor rossz az életminősége, akkor érdemes megelőző terápiába kezdeni. Az a tapasztalatom, a betegek megijednek attól, hogy rendszeresen gyógyszert kell szedniük, holott, ha bevesznek havonta húsz darab fájdalomcsillapítót, azzal lehet, hogy jobban megterhelik a szervezetüket, mintha szednének folyamatosan egy gyógyszert, ami ritkítja a migrénrohamokat, és nem kell annyi fájdalomcsillapító. Ami még fontos: mindenféle gyógyszerezés előtt ki kell deríteni, hogy milyen tényezők idézik elő a migrént az adott egyénnél, és javul-e a beteg életminősége, ha a migrént provokáló tényezők közül minél többet kiiktatunk. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni. De azt igen, hogy eszünk-e csokoládét, sajtot, iszunk-e vörösbort, alszunk-e eleget, mit kezdünk a stresszel. Ezek sok betegnél idéznek elő fejfájást. A legnagyobb siker, ha kvázi gyógyszermentesen segíteni tudok a betegnek. De ha az életmódváltás nem elég, akkor ott vannak a gyógyszerek. Nem szükséges szenvedni, vannak hatékony szerek migrénre. Miért ne használnánk őket? Nem a középkorban élünk. 1. Mi a migrén?A migrén egy elsődleges fejfájásbetegség, amelyet visszatérő, jellegzetes rohamok jellemeznek, amelyek között a páciens tünetmentes. 2. Mennyire gyakori a migrén?A népesség 12 százaléka migrénes, zömében a fiatalok. A rohamok alatt nagyon rossz a betegek életminősége, ez tetemes szociális és gazdasági kárt okoz. Ez a betegség aluldiagnosztizált és alulkezelt, emiatt törekedni kell arra, hogy minden migrénes megfelelő ellátásban részesüljön. 3. Mi az az elsődleges fejfájásbetegség?Olyan fejfájások, amelyeknek saját kórfolyamatuk (patomechanizmusuk) van, ilyenkor a fejfájás nem másik betegség tünete. Az elsődleges fejfájások esetében a képalkotó és egyéb eszközös vizsgálatok kóros eltérést nem mutatnak. 4. Mik a migrén főbb típusai?Nagyon sok fajtája van, de leggyakoribb az aura nélküli migrén, míg az esetek negyedében a fejfájást átmeneti neurológiai tünetek előzik meg, ez az aurás migrén. 5. Mi jellemző az aura nélküli migrénre?A fejfájás kezeletlenül 4–72 óráig tart, féloldalas, lüktető, közepes vagy erős intenzitású, a fizikai aktivitás korlátozott. Gyakran fény- és hangérzékenység is jelentkezik. A migrén diagnózisához nem kell minden pontnak teljesülnie. 6. Mik az aurás migrén jellegzetességei?A fejfájás elején vagy azt megelőzően fokozatosan kialakuló, átmeneti (típusos esetben egy órán belül múló) neurológiai tünetek jelentkeznek, leggyakrabban látászavar, érzészavar, esetleg beszédzavar, vagy bénulás. Típusos auratünetek esetén a fejfájásnak nem kell migrénesnek lennie a diagnózis kimondásához. Előfordulhat, hogy az aurajelenség után nem jelentkezik fejfájás. Mivel az átmeneti neurológiai tünetek más betegség részei is lehetnek (például stroke), ilyenkor fokozott óvatosság szükséges a diagnosztizálásában. 7. Hogyan diagnosztizáljuk a migrént?A migrén diagnózisa a kórtörténeten alapszik (lásd fent), ezt kiegészíti a neurológiai fizikális vizsgálat, amely eltérést nem mutat. 8. Kell-e képalkotó vizsgálat migrén esetén?Mivel az eszközös vizsgálatok negatívak (vagy a migrén szempontjából irreleváns eltéréseket mutatnak), a migrén diagnózisát nem tudják megerősíteni a képalkotó vizsgálatok. Típusos esetben ezért ezek nem feltétlenül szükségesek. Akkor készül képalkotó, ha kétely van a diagnózisban, és egyéb betegséget akarunk kizárni a fejfájás hátterében. 9. Migrénem van, képalkotó készült negatív eredménnyel, kell-e időnként ismételni?Ha fejfájása és a tünetei lényegesen nem változtak, akkor nem szükséges a képalkotó ismétlése. 10. Mi a migrén oka?A betegség pontos oka nem ismert, de a kutatók egyetértenek abban, hogy a migrénre való hajlamot a génjeink határozzák meg, több gén együttes hatása érvényesülhet, így az öröklődés nem mindig egyértelmű. Ennek hatására az agy bizonyos idegsejtjei érzékenyebbek és ingerelhetőségük fokozódik. Ez idézi elő a fájdalomérző struktúrák időszakos aktiválódását és ez magyarázhatja a migrén egyéb tüneteit is. 11. Mik a migrénes roham leggyakoribb provokáló tényezői?Ezek nem tekinthetők a betegség okainak, a rohamot provokálják a migrénben szenvedőknél: stressz, hormonális változások (menstruációs ciklus), éhezés, időjárás-változás, alváshiány, bizonyos szagok, erős fény, alkoholfogyasztás, bizonyos ételek. 12. Tudjuk-e gyógyítani a migrént?Mivel a betegség nagyrészt genetikailag determinált, ezért gyógyítani nem tudjuk, csak tüneti kezelést tudunk javasolni. A betegség legtöbbször az idősebb életkorban javul/megszűnik. 13. Milyen kezelést tudunk a migréneseknek nyújtani?A kezelés két pilléren alapszik: az akut rohamterápián és a megelőző/intervallumkezelésen. 14. Mi az a rohamterápia?Ilyenkor a páciens a fejfájáskor használ gyógyszert. Ezek lehetnek hagyományos fájdalomcsillapítók, triptán vagy gepánt típusú gyógyszerek. A terápiát a lehető leghamarabb érdemes elkezdeni, mert az idő előrehaladtával csökken a hatékonyságuk. Hányinger esetén hányáscsillapítók is adhatók. 15. Mi az a megelőző/intervallumterápia?Ilyenkor a rohamok számát/intenzitását próbáljuk csökkenteni. Minden betegnél rá kell kérdezni a provokáló tényezőkre, és ha ez kiiktatható, az sokat segíthet (például bizonyos ételek provokálta migrén). Másrészről többfajta gyógyszer is rendelkezésre áll, amelyek igazoltan hatékonyak (például béta-blokkoló, antidepresszáns, epilepsziaellenes gyógyszerek, CGRP-re ható gyógyszerek stb.). Az orvos egyénre szabva választja ki a lehető legmegfelelőbbet (kor, nem, társbetegségek, egyéb szedett gyógyszerek alapján). A megelőző gyógyszerek hatékonyságának megítéléséhez általában legalább 4-6 hét gyógyszerszedés szükséges. 16. Mikor javasolható megelőző kezelés a migréneseknél?Az egyesült államokbeli és európai irányelvek alapján, ha optimális rohamkezelés mellett havonta legalább két nap van, amikor az életminőség a migrén miatt rossz, már javasolható ez a fajta kezelés. 17. Mi az a krónikus migrén?Ha legalább 3 hónapon keresztül a páciensnek havonta 15 fejfájós napja van és ebből legalább 8-ban migrénes jegyeket mutat a fejfájás. A krónikus migrén ritkább, mint az epizodikus, de kezelése nagy kihívást jelent. (Forrás: Dr. Párdutz Árpád) Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Alice Adler Kurucz Adrienn