● news.bsdnet.hu

Hiába hozott enyhülést a májusi eső, az ország több térségében már most látszik, hogyaz idei termés elmaradhat a várttól.Az Alföld több részén súlyos a csapadékhiány, gyengék az őszi kalászosok, történelmi mélypontra zuhant akukoricavetésterülete, és egyre több gazda hagy fel a termesztésével a klímaváltozás miatt – erről beszélt ma reggel a Kossuth RádióbanPetőházi Tamás,aNemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztályánakelnöke. A szakember szerint a május közepén érkezett csapadék sokat segített, de túl későn jött. „Nagyon jól jött az az eső, csak korábban egy hónappal előtte is eshetett volna még”– fogalmazott. Mint mondta, az ország több részén már most láthatóak az aszály következményei. Elindultak a fajtabemutatók és szántóföldi szemlék, ahol a gazdák szembesülnek azzal, hogysok helyen az őszikalászosoknem bokrosodtak megfelelően,ami eleve gyenge termést vetít előre. A legsúlyosabb problémák a Dél-Alföldön és a délkeleti országrészben alakultak ki. Ezeken a területeken a lokális záporok sem érték el megfelelően a vetéseket, miközben a csapadékhiány már tavaly ősz óta folyamatosan halmozódik. A repce sem úszta meg a száraz időszakot. Petőházi Tamás szerint a virágzási idő rövidsége önmagában is figyelmeztető jel. „Volt egy régi mondás, hogy ahány hétig virágzik a repce, annyi tonna termés várható. Hát most nem sokáig virágzott”– mondta. A repce vetésterülete ráadásul drasztikusan visszaesett Magyarországon: ma már 150 ezer hektár alá csökkent, ami nagyjából fele a korábbi évek szintjének. A legnagyobb változás a kukoricánál látható. Az agrárkamara előrejelzése szerint 2026-ban mindössze 660 ezer hektáron vetettek kukoricát Magyarországon, ami történelmi mélypontnak számít. A gazdák egy része egyszerűen kivette akukoricáta vetésforgóból. „A termesztési kockázat a klímaváltozás miatt rettenetesen megemelkedett, és nagyon sok termelő elhagyta a kukoricát, mert nem lehet biztonságosan megtermelni”– hangsúlyozta Petőházi Tamás. A vetések ráadásul sok helyen szinte porba kerültek. A májusi esők ugyan javítottak a helyzeten, de a következő hetek időjárása döntő lehet. Az aszály miatt több gazda már tavasszal kénytelen volt hozzányúlni az őszi kalászosokhoz is. Sok búza- és árpatáblát nem aratásra hagynak meg, hanem leszenázsolják, vagyis takarmányként hasznosítják. Ennek oka, hogy A szakember szerint Európa egyre inkább importra szorulhatkukoricából.Nemcsak Magyarországon csökken ugyanis a termelés, hanem több európai országban is. Emiatta kontinens rekordmennyiségű kukoricabehozatalra készülhet a következő szezonban. Az importot ráadásul megdrágíthatja az energiaárak emelkedése. „Most már 100 dollár fölött van a gázolaj ára a világpiacon, miközben korábban 65-70 dollárral számoltak”– mondta. Ez a szakember szerint a későbbiekben a gabonaárak emelkedését is okozhatja. Petőházi Tamás szerint a klímaváltozás mezőgazdasági hatásai ellen egyre inkább csakhelyi megoldásokkal lehet védekezni.Ebben kulcsszerepe lehet az öntözésfejlesztéseknek és a vízvisszatartásnak. „Globális kihívásról van szó, de helyi megoldásokra van szükség”– fogalmazott. Hozzátette: minden új öntözési beruházás komoly segítséget jelenthet a termelők számára az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között. Indexkép: Agroinform