Minimálbér és garantált bérminimum: kiderült mikor folytatják a tárgyalást – nagyon távol állnak egymástól az álláspontok
VG
2026-10-25 13:20
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretein belül folytatódnak a jövő évi béremelésről szóló egyeztetések. A szociális partnerek ezúttal a költségvetési keretek tükrében vizsgálják a lehetséges megoldásokat. A szociális partnerek kedden folytatják az egyeztetéseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretein belül, ahol most a költségvetés szempontjából vizsgálják a jövő évi béremelés, a minimálbér és a garantált bérminimum kérdését.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta: a keddi ülésen információik szerint a Pénzügyminisztérium képviselője is jelen lesz, aki a költségvetésről fog beszélni, így a jövő évi béremelést a költségvetés kontextusában tudják értékelni a szakszervezetek és a munkaadók közösen.
A munkavállalói oldalról Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke közölte:
tisztázni kell, hogy a munkaadói és a kormány oldal komolyan gondolja-e a hároméves bérmegállapodás teljesítését.
Jelezte egyúttal, hogy megdöbbentő volt számára a munkáltatói bérajánlat, ezért bízik abban, hogy azt „feljebb tudják tornászni”. Legutóbb október 20-án tartottak bértárgyalást, akkor a munkaadói oldal egységes álláspontot képviselve 4 százalékos minimálbéremelésre tett ajánlatot, a szakszervezeti oldal a hároméves bérmegállapodás továbbvitelében volt érdekelt. A kormányzati oldal akkor annyit közölt, hogy a szociális partnerek részére az adatszolgáltatás megtörtént, az ülésen ismertették az adójóváírás tervezett hatását a nettó jövedelmekre.
A 2024 novemberében kötött hároméves – 2025-re, 2026-ra és 2027-re szóló – bérmegállapodás 2027-ben eredetileg 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő. A bértárgyalásokat befolyásolhatja az a múlt hétfői bejelentés is , hogy jövőre 9 százalékra csökkenti a kormány a minimálbér jövedelemadóját. Ezt Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetést bemutatva közölte a parlamentben.
A munkáltatói oldal szerint a hároméves bérmegállapodás alapjául szolgáló gazdasági várakozások nem teljesültek, ezért a korábban rögzített emelési ütemet is felül kell vizsgálni. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az október 20-i tárgyalást követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság 2023 és 2025 között összességében lényegében stagnált, 2026-ban pedig 1,8 százalékos növekedés várható.
A szövetség szerint ilyen gazdasági környezetben a 14 százalékos minimálbéremelés jelentős terhet róna a vállalkozásokra.
Hasonlóan vélekedett Perlusz László is, aki a Világgazdaságnak adott korábbi interjújában arról beszélt, hogy az elmúlt három évben összesen 3 százalékkal sem nőtt a magyar gazdaság, miközben az eredeti várakozások alapján 12 százalékos bővülésnek kellett volna bekövetkeznie.
A VOSZ főtitkára szerint ekkora különbségnél már indokolt a korábban meghatározott bérpálya újratárgyalása. Ráadásul a hároméves megállapodás maga is lehetőséget biztosít erre, amennyiben a gazdasági növekedés, az infláció vagy a keresetek alakulása jelentősen eltér a tervezettől. A munkaadók ezért olyan emelést szeretnének elfogadtatni, amelyet a vállalkozások többsége hosszabb távon is képes kigazdálkodni. Ugyanakkor a 4 százalékos ajánlat nemcsak a minimálbérre, hanem a garantált bérminimumra is vonatkozik.
A tárgyalások egyik legfontosabb új eleme a kormány által bejelentett személyijövedelemadó-csökkentés, amely a munkáltatói oldal szerint jelentősen mérsékelheti a bruttó béremelés szükséges mértékét. Perlusz László korábban a Világgazdaságnak elmondta, hogy a tervezett adócsökkentés önmagában mintegy 9 százalékkal növelheti a minimálbéren foglalkoztatottak nettó jövedelmét. Ehhez adódna hozzá a munkáltatók által felajánlott 4 százalékos bruttó béremelés.
A két intézkedés együttes hatása így a munkaadói számítások szerint megközelítheti a 13 százalékos nettó jövedelemnövekedést.
A garantált bérminimum esetében az adócsökkentés önmagában 7–8,5 százalékos nettó emelkedést eredményezhet. A kedvezmény ráadásul nem kizárólag a minimálbéren foglalkoztatottakat érintené: a kormány tervei szerint 680 ezer forintos keresetig, fokozatosan csökkenő mértékben járna az adókönnyítés.
A munkáltatói oldal úgy látja, ezzel a megoldással a legalacsonyabb keresetűek jövedelme jelentősebben emelkedhetne anélkül, hogy a teljes többletterhet a vállalkozásoknak kellene viselniük. A szakszervezetek ugyanakkor továbbra is a korábban elfogadott bruttó béremelési pálya teljesítését szeretnék elérni, vagyis az adócsökkentés egyelőre nem hozta közelebb a felek álláspontját.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a közvetlenül érintett dolgozókon túl is jelentős hatással lehet a vállalkozások bérköltségeire. Az MGYOSZ szerint a legalacsonyabb keresetek emelése a magasabb fizetési kategóriákban is bérkorrekciós nyomást idéz elő. A munkáltatók ugyanis igyekeznek megőrizni a különböző munkakörök, képzettségi szintek és felelősségi körök közötti bérkülönbségeket.
Perlusz László a Világgazdaságnak elmondta, hogy a most tervezett intézkedések miatt is szükség lehet ilyen korrekciókra:
az alacsonyabb keresetű munkavállalók nettó fizetésének jelentősebb növekedése ugyanis feszültséget okozhat azok körében, akik valamivel magasabb bruttó bérért dolgoznak.
A VOSZ főtitkára szerint ezt részben mérsékelheti, hogy az adókedvezmény a minimálbér feletti kereseti sávokra is kiterjedne. A vállalkozásokra gyakorolt pontos hatásokról azonban egyelőre nem készült részletes felmérés. A jelentős különbség ellenére a munkáltatói oldal nem tartja kizártnak a megállapodást. Perlusz László lát esélyt arra, hogy a 4 és a 14 százalékos ajánlat a tárgyalások során közeledjen egymáshoz.