● news.bsdnet.hu

A Kuiper-övben találhatóa Plútó törpebolygó, amelynek van légköre, de a régióban más légkörrel rendelkező égitestről mindeddig nem tudtak a csillagászok.A tanulmány szerintazonban sikerült megállapítani, hogy a Kuiper-övben egy körülbelül 500 km átmérőjű égitestnek szintén van vékony légköre. A felfedezés arra utal, hogy ezek közül a magányos égitestek közül néhány dinamikusabb lehet, mint korábban gondolták. A kutatók azt is megpróbálták megfejteni, hogyan alakulhatott ki a kis égitest légköre. Az égitest, amely a (612533) 2002 XV93 nevet kapta, az úgynevezett transzneptuni objektumok közé tartozik. Nagyjából olyan távolságra keringa Nap körül, mint a Plútó. A transzneptuni objektumok közül a 2370 kilométer átmérőjű Plútó és a 2326 kilométer átmérőjű Eris a két legnagyobb, őket a törpebolygók közé sorolják. A röviden XV93-ként is emlegetett objektum légköre mintegy 5-10 milliószor ritkább lehet a Földénél, és 50-100-szor ritkább a Plútóénál. A légkörét túlnyomórészt metán, nitrogén vagy szén-monoxid alkothatja. „A felfedezés arra utal, hogya Naprendszer külső részéntalálható kis jeges objektumok nem feltétlenül teljesen inaktívak vagy változatlanok, ahogy korábban feltételezték”– magyarázta Arimacu Ko, az Isigakidzsima Csillagászati Obszervatórium vezetője, a tanulmány vezető szerzője. Háromezer méteres jéghegyek a világűr peremén: lenyűgöző felvételek a PlútórólA NASA New Horizons űrszondája által készített nagy felbontású felvételek feltárják a Plútó geológiailag aktív arcát, ahol a csontig hatoló hidegben acélkeménységű vízjégből épült, többezer méter magas hegyláncok tornyosulnak a nitrogénjég borította síkságok fölé. Vatanabe Dzsunicsi, a tanulmány társszerzője, a kiotói Szangjo Egyetem Kojama Űrtudományi Intézetének igazgatója hozzátette: általános vélekedés volt, hogy egy ilyen kis égitestnek nem lehet légköre. Az, hogy mégis van, azt jelzi, hogy ebben a távoli, jeges régióban is léteznek olyan dinamikus folyamatok, amelyekről eddig elképzelésük sem volt a kutatóknak. A szerzők kétféle magyarázatot is adtak az égitest légkörével kapcsolatban. Az egyik szerint a légköre lehet állandó, amit egyfajta hideg vulkáni aktivitás, kriovulkanizmus tart fenn úgy, hogy gázok szabadulnak fel az égitest belsejéből a felszíni repedéseken keresztül. Arimacu szerint ebben az esetben nem földi vulkáni tevékenységet kell elképzelni, hanem egy hideg, jeges világbeli változatot illékony gázokkal. A másik magyarázat szerint a légkör átmenetileg alakult ki, olymódon, hogy egy másik, kisebb objektum ütközhetett az égitestbe viszonylag a közelmúltban. „Ha a légköre ütközéssel keletkezett, akkor az elkövetkező néhány évben vagy évtizedben szétoszolhat. Ha viszont fennmarad vagy évszakonként változik, az a folyamatos belső utánpótlás mellett szólna”– fejtette ki Arimacu. A kutatók egy csillagfogyatkozás megfigyelése során fedezték fel, hogy légkörrel rendelkezhet az égitest. Földi teleszkópok segítségével Kiotóban, Naganóban és Fukusimában figyelték meg, ahogy egy égitest a Földről nézve áthalad egy távoli csillag előtt és ez alatt rövid időre kitakarja a csillag fényét. A csillag fényének változásai alapján pedig meg tudták határozni az égitest fizikai jellemzőit. A Neptunuszon túli, Kuiper-övnek nevezett hatalmas területen keringő égitest valószínűleg a Naprendszer kialakulásának korából, valamivel több mint 4,5 milliárd évvel ezelőttről származik. Elliptikus pályán kering a Nap körül, teljes pályáját 247 év alatt futja be. A kutatók szerint az objektumot vízjég, kőzet és szerves anyagok alkotják. (Forrás:Reuters, MTI, fotó: Getty Images) Ez is érdekelhet: Nem lehetne elsüllyedni a Napban: Meglepő helyen állna meg a zuhanásunk, ha nem párolognánk el azonnal a közelébenBár a Napot gigantikus gázgömbként képzeljük el, a sűrűségi viszonyok miatt egy hipotetikus merülés során nem zuhannánk a végtelenségig, a fizika törvényei ugyanis egy pontosan meghatározható ponton megállítanák a süllyedést, ha valami csoda folytán nem párolognánk el a központi csillagunk közelében. Merész húzással mentheti meg a NASA az emberiség legtávolabbi űreszközétA NASA egy kritikus fontosságú rendszermódosításra készül az emberiség legtávolabb járó űreszközének számító Voyager–1-en, amelynek célja az élettartam meghosszabbítása a fogytán lévő nukleáris energia mellett. Idegen megastruktúrák nyomában: új kutatás szerint fizikailag is megvalósíthatók lehetnek a csillagléptékű építményekEgy friss kutatás szerint a csillagok energiáját hasznosító vagy akár teljes naprendszereket mozgató idegen megastruktúrák nemcsak elméletben létezhetnek.