● news.bsdnet.hu

Mindenkit meglepett, amikor a napokban őrizetbe vették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját egy 2014-es, milliárdos kölcsönügylet miatt. A hír hallatán sokan felkapták a fejüket: vajon kezdhetnek aggódni a 15-20 évvel ezelőtti mutyik főszereplői is? Utolérheti-e a törvény keze azokat, akik a 2000-es évek nagy privatizációi vagy autópálya-építései körül bábáskodtak? Vajta Zoltán Közéleti újságíró Ezeket látta már? Sokan azt gondolják, hogyaz elévülés egyfajta „kegyelem”, de a jogban ez kőkemény határidőket jelent. Ahogyaz MNV-ügy példája mutatja, egy nyomozás tizenkét év után is aktív maradhat,ha a hatóságok folyamatosan végeznek úgynevezett "elévülést megszakító cselekményeket"(például tanúkihallgatásokat,idézéseket vagy iratlefoglalásokat). Minden ilyen lépésnél a tízéves számláló újraindul - magyarázta a jogi hátteret a Blikknek Borbély Zoltán büntetőügyvéd, korábbi ügyész. Azonban a 2010 előtti korszak botrányait vizsgálva egy jogi falba ütközünk. A büntetőjog szabályai szerint ugyanisa büntethetőségmindenképpen megszűnik, ha az elévülési idő eltelik olyan cselekmény nélkül, amely azt megszakítaná. Ez a legsúlyosabb, bűnszervezetben elkövetett bűncselekményeknél is legfeljebb 20 év. Dr. Borbély Zoltán büntetőügyvéd, korábbi ügyész / Fotó: Fuszek Gábor Vagyis a 20 évvel ezelőtti ügyeknél már nem a bizonyítékok súlya dönt: a törvény erejénél fogva zárul be a kapu a felelősségre vonás előtt, véglegessé téve a szereplők büntetlenségét. Követeznek a legbotrányosabb akták, amelyek felett már eljárt az idő: Bár Zuschlag Jánost,az MSZP korábbi országgyűlési képviselőjét és társait elítéltékfiktív civil szervezeteknek juttatott pénzek miatt, az ügy igazi kérdése az maradt: ki engedélyezte ezeket a kifizetéseket a minisztériumi szinteken? Zuschlag János korábbi MSZP-s képviselő A végrehajtókat elítélték, a felsőbb politikai szinteken mégis megállt a felelősségre vonás. A nyomozás csak azokig a tisztviselőkig jutott el, akiknek a szignója vagy neve konkrétan szerepelt a szabálytalan kifizetéseken. A háttérben álló, utasításokat adó döntéshozókkal szemben nem volt bemutatható írásos bizonyíték, így ők érintetlenek maradtak. Mára pedig a 20 éves végső határidő miatt bármilyen új szál felderítése jogilag esélytelen. Az autópálya-építések körüli túlárazások és kartellgyanúk a 2000-es évek közepének legnagyobb pénznyelői voltak. Különösena Köröshegyi Völgyhíd vált szimbólummá, amelyet sok szakértő szerint sík terepen, jóval olcsóbban is meg lehetett volna építeni. 1872 méteres hosszával Magyarország leghosszabb hídja, Közép-Európa legnagyobb viaduktja, az M7-es autópálya része, a Balaton déli partjával párhuzamosan, Zamárdi és Balatonszárszó között fut. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán A Gazdasági Versenyhivatal ugyan milliárdos kartellbírságokat szabott ki az építő cégekre, de büntetőjogi következménye az ügynek nem lett. A törvényesség látszata védte a szereplőket: a döntéseket testületek hozták, a szerződések jogilag, formailag rendben voltak. Mivel nem indult olyan büntetőeljárás, ami megszakította volna, a tízéves elévülés már 2017 körül bekövetkezett. Ma már, két évtized elteltével, egy hirtelen előkerülő új bizonyítékkal sem lehetne mit kezdeni. A MÁV teherszállító üzletágának privatizációja körül több mint 2 milliárd forintnyitanácsadói díj szívódott fel. A gyanú szerint ezt az összeget valójában a döntéshozók lobbizására és meggyőzésére költötték. Az osztrák vevő egy közvetítő cégnek fizette ki a hatalmas összeget, aminek a sorsa máig ismeretlen. A MÁV teherszállító üzletágának privatizációja körül több mint 2 milliárd forintnyi tanácsadói díj szívódott fel / Fotó: MTI/Máthé Zoltán A nyomozás évekig tartott, végül bizonyítottság hiányában megszüntették. A hatóságok addig gyűjtötték a mozaikokat, amíg a végén arra jutottak, hogy „nem áll össze a kép”. 2008-tól számolva 2028-ban telne le a végső 20 éves elévülési határidő, de mivel a nyomozást korábban lezárták és nem indították újra, ez az ügy is végleg a süllyesztőben végezheti. A budapesti4-es metró szerelvényeinek beszerzése körül robbant ki az egyik legnagyobb nemzetközi korrupciós botrány.A gyanú szerint a francia Alstom cég több millió euró kenőpénzt fizetett ki magyar döntéshozóknak azért, hogy ők nyerjék a metrókocsi-tendert. Az ügyetaz Európai Csalás Elleni Hivatal(OLAF) és a brit hatóságok is vizsgálták. Bár Nagy-Britanniábanaz Alstom vezetőit elítélték, mert bebizonyosodott, hogy megvesztegettek magyar tisztviselőket, Magyarországon a nyomozás elképesztő ideig, több mint tíz évig húzódott. Mire a vádemelésig eljutottak, a legfőbb politikai döntéshozók nevei már kikerültek a képből. Az Alsom metrók járnak a 2-es és a 4-es metró vonalán Bíróság elé végül csak néhány közvetítő és tanácsadó került. Mivel a kifizetések 2006-ban történtek, az elévülés abszolút 20 éves határa 2026-ban (vagyis éppen most!) telik le véglegesen. Emiatt a „nagyhalak” felelősségre vonására már semmilyen jogi esély nem maradt, az ügy pedig a magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb adósságaként vonul be a történelembe. vagyonkezelő